Kezdőlap

Szalatnai Rezső, Ráchel (Nagyszalatna, 1904. okt. 23.Bp., 1977. márc. 23.): irodalomtörténész, író, tanár, műfordító, publicista, könyvtáros, az irodalomtudományok kandidátusa (1964). Gimn.-ba Szakolcán járt, a pozsonyi egy.-en kapott tanári oklevelet. 1930-tól 1945-ig a pozsonyi m. gimn.-ban és tanítóképzőben tanított, 1945-48-ban a pozsonyi egyetemi könyvtár munkatársa volt. Közben verseket, elbeszéléseket, esszéket, kritikákat írt a Nyugatba, a Válaszba, a Korunkba, a Századunkba és különböző csehszlovákiai folyóiratokba, irodalompedagógiai műveket A Mi Lapunk és a Pozsonyi Diák c. lapokba. Első kötete az esszéket és kritikákat tartalmazó Van menekvés (Pozsony, 1932). Alapító tagként vett részt a Sarló-mozgalomban, szerk. a Masaryk Akadémia folyóiratát, a Magyar Figyelőt. Csehszlovákiában 1931-ben és 1936-ban irodalmi díjat kapott. 1948-ban Bp.-re költözött, s itt először a Kelet-európai Tudományos Intézet tanára volt. 1950-től nyugdíjazásáig, 1965-ig az Egyetemi Könyvtár tájékoztatási osztályán dolgozott. Sokat tevékenykedett a m.-csehszlovák együttműködés érdekében; megírta m.-ul a cseh és a szlovák irodalom történetét, kiadott szlovák nyelven egy m. lírai antológiát (Na brehu černych vod, Pozsony, 1931), fordított Valentin Beniak, Alois Jirasek, Vitezlav Nezval, Vladislav Vančura, Jiři Wolker műveiből. Mint irodalomtörténészt főleg a felvidéki m. líra és költőink felvidéki kapcsolatai foglalkoztatták. Filológiai pontossága elegáns stílussal párosult. Nagy figyelmet fordított az íróknak környezetükkel való kapcsolatára, ez különösen kitűnik Petőfi Pozsonyban (Pozsony, 1954), Juhász Gyula hatszáz napja (Bp., 1962), és az Arcképek, háttérben hegyekkel (Bp., 1969) c. tanulmányaiból. Ifjúsági regénye, a Kempelen, a varázsló (Bp., 1957) négy kiadást ért meg. Kempelennel kapcsolatban a nagyszombati egy.-nek Budára költöztetéséről tanulmányt írt. Számos tanulmányában foglalkozott a szlovák és a magyar irodalom kapcsolataival. Több kötetre tervezett, önéletrajzi elemekkel tarkított regénye torzó maradt, csak az első kötettel készült el. – F. m. A cseh irodalom története (Bp., 1964); A szlovák irodalom története (Bp., 1964); Magyar írók nyomában (tanulmányok, Bp., 1967); Kisebbségben és igazságban (Pozsony, 1970); Elindulunk és visszatérünk (életrajzi r., Bp., 1977). – Irod. Vértessy Miklós: Sz. R. (Könyvtáros, 1977. 2. sz.); Sz. R. (Kritika, 1977. 4. sz.); Duba Gyula: Sz. R. (Irodalmi Szle, 1977. 5. sz.); Czine Mihály: Sz. R. Jelenkor, 1977. 7–8. sz.); Sándor László: Sz. R. halálára (Élet és Irod. 1977. 14. sz.); Dobossy László: A hídépítő halála (Napjaink, 77. 4. sz.); Botka Ferenc: Sz. R. (Irod. tört., 1977. 3. sz.); Metzl János: Sz. R. (Soproni Szle, 1977. 3. sz.); Vargha Kálmán: Sz. R. (Irod. tört. Közl., 1977. 3. sz.); Zádor András: Sz. R. (Nagyvilág, 1977. 7. sz.); Sándor László: A Sarló írói és művészei (Alföld, 1978. 8. sz.); Sándor LászIó: Sz. R. születésének 75. évfordulójára (Magyar Nemzet, 1979. okt. 23.).