Kezdőlap

Szilágyi Loránd (Hajdúnánás, 1908. aug. 24.Bp., 1974. máj. 28.): történész, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1941–49), a történelemtudományok kandidátusa (1952). Az Eötvös Kollégium tagjaként a bp.-i tudományegy.-en doktorált (1930). 1939-ben a bp.-i egy.-en az oklevéltan és kormányzattörténet magántanára lett. 1932–34-ben az MNM levéltára, illetve a M. Orsz. Levéltár tisztviselője. 1940–44-ben a kolozsvári tudományegy.-en a történeti segédtudományok ny. rk. tanára. Tudományos munkássága a középkori és újkori jog-, irodalomtörténetre, a történetírásra, az írásbeliség történetére, valamint a történeti segédtudományokra terjedt ki. 1945-től 1968-ig a bp.-i tudományegy.-en tanított. Tanulmányait szakfolyóiratok és évkönyvek közölték. Maradandó értékűek Anonymus-tanulmányai. – F. m. A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban 1458–1526 (Bp., 1930); Az Anonymus-kérdés revíziója (Századok, 1937. 1–2. sz.); Összehasonlító írástörténet (Századok, 1943); P. Magister és módszere (Magy. Nyelv, 1947. 2., 3., 4. sz.); Bevezetés a történelem forrásaiba (egy.-i jegyzet, Bp., 1951); Forrástanulmányok (egy.-i jegyzet, Bp., 1950).