Kezdőlap

Wenzel Gusztáv (Lukau, Szászo., 1812. jan. 19.Bp., 1891. nov. 23.):, jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1846, r. 1858). Külföldi isk.-kban tanult. 1835-ben a pesti egy. jogi karán szerzett oklevelet. 1836-ban ügyvédi vizsgát tett, de nem folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1838-ban a pesti egy.-en h. tanár (történelem), majd 1839-től a bécsi Theresianum tanára. 1850 – 89 között a pesti egy.-en a magánjogi tanszék tanára. Nyugalomba vonulásától, 1889-től a főrendiház tagja. Az abszolutizmus idején síkraszállt a m. nyelvű oktatásért. Mint jogi író a régi feudális intézmények nemzeti jellegének hirdetője, a történeti jogi isk. híve. Elsőként tanította hazánkban az európai jogtörténetet. Történelmi források közreadásában is jelentős szerepet vitt (Szalay Lászlóval kiadta Verancsics Antal összes munkáit, közreadta Kitonich János, Szerémi György stb. műveit). 1871-ben munkásságát akadémiai nagyjutalommal jutalmazták. – F. m. Árpád-kori új okmánytár (I – XII., Pest, 1860 – 1874); A magyar és erdélyi magánjog rendszere (I – II., Pest, 1863 – 1864); Egyetemes európai jogtörténet (Pest, 1869); Magyarország jogtörténetének rövid vázlata (Pest, 1872); Diplomáciai emlékek az Anjou-korból (I – II., Bp., 1874 – 76); Az országos jog és a particuláris jogok közötti viszony hazai jogrendszerünkben (Bp., 1876); Magyarország városai és városjogai (Bp., 1877); A magyar és erdélyi bányajog rendszere (1 – 2. füz., Bp., 1879); Magyarország bányászatának kritikai története (Bp., 1880); Az 1848 előtti magyar magánjog… (Bp., 1885); Magyarország mezőgazdaságának története (Bp., 1887). – Irod. Zlinszky Imre: W. G. (Jogtud. Közl. 1879); W. G. (Századok, 1891); (Akad. Ért. 1892; Ungarische Revue, 1892); Vécsey Tamás: Emlékbeszéd W. G. r. tagról (MTA Emlékbeszédek, VIII. 5. Bp., 1894); Ujlaki Miklós: W. G. (Jogi professzorok emlékezete; Bp., 1936.)