Simafenyő - Pin strob
Pinus strobus L


7. ábra
Simafenyő

a) tobozos hajtás, b) hímvirágos hajtás, c) nővirágos hajtás,
d) csiranövényke, e)szárnyas mag, f) toboz, g) tobozpikkely

Jelentősége: Gyors növekedése és értékes fája miatt jobb termőhelyeken nagyobb teret biztosíthatnánk számára.

Hazája és elterjedése: Észak-Amerikában fontos állományt alkotó fafaj. Európába a XIX. század elején hozták be. Azóta, mint díszfa, nagyon elterjedt.

Termőhelyi igénye: Előhegységek, dombvidékek üdébb, északi oldalait kedveli, a meleg, száraz oldalakat kerüli. Talajban nem nagyon válogat, de a száraz homokot és a stagnáló vizet vagy a mocsaras részeket kerüli. Az árnyékot jobban tűri, minta hazai Pinus-félék.

Alakja: Környezete nagymértékben befolyásolja, Szabad állásban csaknem földig ágas, és nagyszámú, vékony, hajlékony, hosszú ágaival dekoratív hatású koronát fejleszt. Ezért a parkok, ligetek kedvelt fája. Zárt állásban hosszú törzset, rövid és keskeny koronát növeszt. Gyertyaegyenes törzse az egymástól távol eső szabályos ágörveivel a bambuszra emlékeztet.

Gyökérzete: Mélyre hatoló karógyökérből és több fejlett oldalgyökérből áll.

Kérge: Sokáig sima, vékony, zöldesbarna, idősebb korában sötétebb és hosszanti irányban repedezett.

Rügyei: Hosszúkásak, tojásdadok hegyesek, gyantásak, vörösbarna színűek, 3-6 mm hosszúak.

Hajtása: Barnászöld vékony, hajlékony, kezdetben finoman szőrös, később csupasz

Tűi: 6-12 cm hosszúak, ötösével ülnek a törpehajtásokon, lágyak, egyenesek, élénk kékeszöldek, élettartamuk 2-3 év.

Virágai: Egyivarúak, egylakiak. A nővirágok sötét pirosak, esetleg kékes színűek, a frissen fejlődő hajtások végén kettesével-ötösével felfelé állnak. A sárga hímvirágok csoportosan helyezkednek el a friss hajtások tövében. 25-30 éves korától kezdődően 2-3 évenként május végén, június elején virágzik.

Termései: 2 cm-es kocsányon csüngő, 8-15 cm hosszú, puha tobozok. A második év szeptemberében érnek. Az első évben zöldek, a második évben megnyúlnak, megbarnulnak, gyakran gyantásak, érés után a lekerekített termőpikkelyek hamarosan szétnyílnak és a szárnyas magok kihullanak.

Magja: 5-7 mm hosszú, sötétbarna, egyik oldalán márványfényű. Méretre-alakra hasonlít a feketefenyő magjához, de színe sötétebb.

Növekedése: Már az első évtől kezdve gyors, s ezért különösen pótlásokra, fiatalosokban levő üres, füves foltok erdősítésére kiválóan alkalmas. A nyesést bírja. Bő tűhullásával javítja a talajt.

Fája: Színes gesztű. Szijácsa keskeny, sárgásfehér, gesztje vörösesbarna. Faanyaga könnyű és jó minőségű.

Károsítói: Nem jelentősek. Legveszedelmesebb a hólyagrozsda, az ágak és a törzs kérgén sárga színű zsákocskák alakjában jelenik meg. A gomba fertőzése következtében a megtámadott kéregrészek elhalnak, számos sebhely tanúskodik a károsítóról. Különösen veszélyes a kártétel fiatal korban.


Összefoglaló kérdések és feladatok

  1. Hasonlítsuk össze a lucfenyő, a jegenyefenyő és a duglászfenyő tűit!
  2. Milyen sajátságos bélyegek alapján tudjuk megkülönböztetni egymástól a fenti három fenyő tobozait?


- vissza -