Fejér megye
 

Adony

107. Rákóczi Ferenc u. 39. Általános Iskola.

Napóra van az iskola r.k. templom felé eső D-i homlokzatának bal oldalán 7 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 2 m átmérőjű félkör alakú, négyszínű vakolatból karcolt sgrafittó. Óraszámozása: 6-7-8-XII, változó közű. Körben irányjelző feliratok: VLA.VOSZT, URAL, MOSZKVA, FOKVÁROS, LONDON. A napóra része egy alatta lévő képzőművészeti alkotásnak. Legalul felirat: SGRAFITTÓ. BÉKE. 1979. mutatja a készítés idejét Inkább művészi alkotás, mint precíz napóra.

Adatközlő: Balázs Zoltán, 1984.


108. Rákóczi Ferenc u. 39.
Általános Iskola.

Napóra van az iskola r.k. templom felé eső D-i homlokzatának jobb oldalán 7 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 2 m átmérőjű félkör alakú, vakolatra festett. Óraszámozása: VIII-X-XII, egyenközű. Középen sugaras napkorong. Az iskola rajztanára készítette 1980 körül a napórát.

Adatközlő: Balázs Zoltán, 1984.
 


Alcsútdoboz

109. Alcsút. Egykori Habsburg-kastély. Műemlék jellegű. Pollack Mihály tervei szerint 1819-1827-ig épült József nádor megrendelésére, aki nyaralóként használta és kertjét, arborétumát, mintagazdaságát fokozatosan fejlesztette.

Napóra került 1823-ban a kastély kertjébe, amint az alábbi idézetből kiderül:

"Megjegyzést érdemel, hogy a Napóráknak Hazánkban T. Fehér Vármegyében Seregélyesen Devetseri István Úr, a Reformata Oskola Rectora, igen jeles Művéssze, - ki tanitástól üres óráin, különösen nyárban, külömbféle kemény kövekre, mind kiálló, mind bevésett figurákkal, s betükkel, a leg jobb izlésekkel szokott illy Nap-órákat készitteni. Az ő Nap óráival már több rendbeli Uraságok kertjei ékeskednek, sőt a mult nyáron Ő Császári Királyi Fő Herczegsége is Országunk Nándor Ispánnya, méltóztatott elfogadni felséges megelégedésének kijelentésével egy tőle készittetett Nap órát, s azt Al-Tsuton lévő szép kertjében kitétetni. Ezen fehér sima Bavariai kőre metszett Napórának szélén a felséges Cs. Kir. Herczeg czimerén, s Nevén kivül, ez az egész Haza Érzését, s buzgó kivánságát kifejező mondás metszetett Horátzból: SERUS IN COELUM REDEAS / DIN INTERSIS POPULE / HIC AMES DICI PATER, ATQUE PRINCEPS."

A kastély és kertje 1944-1945-ben óriási pusztításokat szenvedett, az említett horizontális napóra legkésőbb akkor eltűnt, ma már nem lelhető fel.

Adatközlő: Ságodi Ibolya, 1982.

Irod.: A Nap Óra bötséről. = HASZNOS MULATSÁGOK, 1824. I. félesztendő. 22. sz. 170-173. p.; TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY, 1893. szept. 492. p.; BARTHA Lajos: A napórakészítő Devecsery István. = METEOR, 1994. 11. sz. 50-52. p.
 


Csákvár

110-111-112. Dózsa György u. 1. Tüdőszanatórium, volt Esterházy kastély. Műemlék. 1760-1765-ig épült Fellner Jakab tervei szerint barokk stílusban. Átépítve 1781-ben, majd 1823-ban. Kertje védett.

Napóra készült és került elhelyezésre a kastélyparkba. Az angolkertet Esterházy János gróf megrendelésére Böhm Ferenc uradalmi földmérő mérnök tervezte 1797-ben. A tervrajzon "talapzaton álló nagy napórát" is láthatunk. Az építkezés 1798-ban indult meg a teljes és részletes tervrajz alapján, így a napóra is ekkor készülhetett, egy Balla nevű kőfaragó keze munkájaként. A kastélytól 50 m-re, a pince fölötti kiemelkedésen, a parkban helyezték el. Egy 1,05 m magas és átlagosan 0,79 m átmérőjű dór stílusú faragott kőoszlopra került a három vertikális napóra táblája. A téglalap alakú táblák közül a K-i 255x295, a D-i 375x290, a Ny-i 255x300 mm-es méretű és 20 mm-es mélyedésben helyezkedtek el. A két szélső számlap kissé D felé hajlott a pontos K-i illetve Ny-i iránytól, így a helyi délkor egyszerre mindhárom napóra mutatta az időt. A tartóoszlop tetején bevésett vonal a délvonalba történő pontos beállításra szolgált. Legfelül fonatdíszes kőváza díszítette az oszlopot. A kastély és kertje 1944-1945-ben nagy pusztításokat szenvedett, a háborús eseményeket a napóra is megszenvedte. Elvitték a három napóra táblát és az árnyékvetőiket. A felső kővázát ledöntötték, a tartóoszlopot erőszakkal elfordították 42 fokkal K-felé. A környezetét bozót nőtte be. Az irodalomban említett napóra oszlopra Bartha Lajos 1993-ban talált rá ismét.

Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1984.

Irod.: HRENKÓ Pál: A csákvári angolkert, kastély és színház korabeli alaprajzai. = MŰEMLÉKVÉDELEM, 1984. 1. sz. 9-10. p.; Országos Levéltár: S.69.1. és 21. (tervrajzok).
 


Etyek

113. Magyar u. 2. Általános Iskola.

Napóra van a DNy-i udvari falon. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 2 x 2,5 m-es területű. Óraszámozása: VII-XII, egyenközű. Göntér Ferenc igazgató készíttette 1989-ben.

Adatközlő: Kiss Miklós, 1989.
 


Pusztavám

114. Kossuth u. 127. Evangélikus templom. Műemlék jellegű. Késő barokk stílusban épült 1785-ben.

Napóra van a DK-i falon egy falmélyedésben. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra karcolt, negyedkör alakú, 1 m sugarú. Óraszámozása: 10-12-5, változó közű, félórás osztású. A napóra az 1890-es években készülhetett.

Adatközlő: Mizser Attila, 1966.
 


Székesfehérvár

115. Géza nagyfejedelem tér 4. Társasház, épült 1980 körül.

Napóra van a csaknem Ny-i falon 7 m magasban. ( Ebből a házból vagy az utcáról nem látható, csak az Arany János u. 8. XVIII. századi barokk műemlékház belső udvarából. Nyilván ez utóbbi ház lakói készíttették, az Egyházmegyei Karitász működik itt ). Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, 1 m-es négyzet alakú. Óraszámozása: 12-6, változó közű. Díszítése: Nap-arc. Feliratok: TEMPUS = VITA , VITA = TEMPUS. Poklossi Péter tanár tervezte és készítette 1990 körül.

Adatközlő: Zalezsák Tamás, 1991.

Irod.: NAGY Zoltán Antal - NAGY MÉLYKÚTI Ákos: A PVH 24. Találkozója. = METEOR, 1991. 12. sz. 31. p.

 

116. Kadocsa u. 15/a. Családi ház.

Napóra van az udvari DNy-i falon 2 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, 1 m-es négyzet alakú. Óraszámozása: 12-6, változó közű. Díszítése: Nap-arc és csillagok. Poklossi Péter tanár tervezte és készítette 1993-ban.

Adatközlő: Bartha Lajos, 1993.

 

117. Prohászka Ottokár u. 71. Vasvári Pál Gimnázium.

Napóra van a lépcsőház udvar felé eső DNy-i falán 8 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, 1,5 x 1,8 m-es téglalap méretű. Óraszámozása: XII-VII, változó közű, félórás sűrűségű. Az időt KÖZEI-ben mutatja. Középen díszes festmény: Nap, Hold, csillagok, lovait hajtó Heliosz. Ugyanitt már volt egy hasonló napóra (az 1938-as iskolai értesítő fényképén látható), amelyet az 1945-ös háborús események tűntettek el. Az épület közel van a vasútállomáshoz, a bombázások és harcok ide is átterjedtek. Poklossi Péter tanár 1985-ben készítette újra el diákjai segítségével a napórát.

Adatközlő: Mizser Attila, 1987.


118. Töhötöm u. 22. Markó József családi háza.

Napóra van az udvari DK-i falon 3 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, 1 m-es négyzet alakú. Óraszámozása: 6-12, változó közű. Díszítése: Nap-arc és csillagok. Poklossi Péter tanár tervezte és készítette 1993-ban.

Adatközlő: Bartha Lajos, 1993.
 


Tordas

119. Sajnovics János tér 7. R.k. templom. Műemlék jellegű. Barokk stílusban épült 1758-1760-ban. A templom Ny-i bejárata előtti parkban egy terméskő építmény K-i oldalán emléktáblák vannak. A felső: EGYHÁZUNK ÉS HAZÁNK VILÁGHÍRŰ FIÁNAK SAJNOVICS JÁNOS JEZSUITA PAPNAK EMLÉKÉRE, SZÜLETÉSE 225. ÉVFORDULÓJÁRA. AZ ESZTERGOMI ÉS SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE. 1958. Az alsó: DR HELL MIKSA MAGYAR CSILLAGÁSZ-PAP EMLÉKÉRE.

Napóra van az emlékműre tett kőpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap kovácsoltvas félkörív. Óraszámozása nincs. Csupor Zoltán Mihály plébános készíttette 1958-ban az emlékművet és a napórát.

Adatközlő: Csupor Zoltán Mihály, 1980.

Irod.: VARGA Lajos: Sajnovics János szülőhelyén. = TURISTA MAGAZIN, 1980. 3. sz. 16. p. (képpel).
 


Vál

120. Szent István tér 4. Középkori templom megmaradt tornya. Műemlék. XI-XIII. századi előzmények után a templom a XV. században átépült gótikus stílusban. Védekezésül erődítménnyé alakították, de a törökök 1543-ban elfoglalták. Zrínyi Miklós 1661-ben ostromolta, tornyát felgyújtott .A török megerősítette, 1664-ben Evlia Cselebi járt itt és leírta az erődtemplomot. 1688 után újra keresztény templom lett. Ebben a templomban keresztelték meg 1733-ban a szomszéd faluban született Sajnovics Jánost a későbbi csillagászt. 1753-ban még helyreállították. 1821-1824 között kissé D-re új (torony nélküli) templom épült klasszicista stílusban. A régi templomnak csak a négyszögletes tornyát hagyták meg és azóta harangtoronynak használják. 1823-ban helyreállították. Az 1944-1945-ös bombázások és harcok sok sérülést okoztak, melynek nyomai még ma is látszanak.

"A toronynak az új templom felé eső oldalán nap-órának a maradványai láthatók. Még ma is restaurálni lehetne a napórát" említik 1829-ben. Jelenleg a torony DK-i falán balra 5 m magasan van egy 1 x 1,2 m-es téglalap alakú vakolt mező. Ez lehetett idefestett, de lekopott napóra nyoma, vagy falra szerelt de levett napóra-tábla helye. A torony másik három homlokzatának felső részén 1772-ben felszerelt mechanikus toronyórák maradványai vannak, azaz az említett napóra a XVIII. század első felében készülhetett.

Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.

Irod.: Canonica Visitacio. 1829.; HORVÁTH Kálmán: Vál műemlékei. = MŰEMLÉKVÉDELEM, 1970. 2. sz. 102-107. p.; HORVÁTH Kálmán: Vál község története. (Kézirat). Váli Könyvtár. 34-41. p.