NÉGY FAL KÖZÖTT
LÁMPAVILÁGNÁL
Lámpafény
Az árkádok alatt
A komédiás dala
Egy őrülthöz
Csönd
Egyedül
A nagy bérházba történt valami
Erdőben
A földön
A bal lator
Gyilkosok
Pán ébredése
A nyár
Inferno
Én is
A gyászmenet jő
Mors Bacchanalis
Én
A "Lenau Gasse"-n
Kérdések
Vészfék
Üres erdőben
Plato olvasása közben
Bölcsesség
Győzelem
A sírok vonaglanak
Szabadság
Keresztúton
Megállt az óra
A hídon
Ábrándjaim, ti...
A FEKETE ASSZONY
Lidércnyomás
Víziók
A fekete asszonyhoz
Éjfélkor
Szeptemberben
Egy átok
Utolsó versek
Pokol felé
Egy leányról
Fehér leányok
PASZTELLEK
Téli alkony
Néma vidéki ház
Találkozó
Tűz
Empire-szoba
A tükör
Válás
Útrakészen
Az országútak vándora
Kis állomáson
Kiskőrösön
Tánc
Közelgő vihar
Fasti
Lefekvés után
Ünnepnapon
Álmatlanság
Augusztusi reggel
Járvány
Pán
Agamemnon és Odisszeüsz
Dante a "Croce del Corvo"-ban
Gyorstűz
A zsidók kivonulása
Szekerek a holdfényben
Cigányok
A holtak vonatja
MAGYAR VERSEK
Alföld
A magyar paraszt
Az ősz honvédek
Mikes szól
A határ felé
MAGYAR SZONETTEK
Álmodtam én is
Kisasszony
Honfoglalás előtt
Virágének
Szent László jelenése
Mohács
Zrinyi, a költő
Mátyás választása
A BUDAPEST-CIKLUSBÓL
Budapest
Budai idill
Üllői-úti fák
VÁLTOZATOK
Hervadt kertben
Régi szerelem
Finale
Egy orosz leányhoz
A hajnali csillaghoz
Betegen
Kék virágok közt
Chanson
Vágyódás
Kérdés
Búcsú
Sorsunk
A vonaton
Tíz év után
Egy nyári dél álma
Láz
Dalok, csatárok...
A csillagokhoz

A SZEGÉNY KISGYERMEK PANASZAI
Mint aki a sínek közé esett...
És látom Őt, a Kisdedet
A doktor bácsi
Múlt este én is jártam ottan
Ó, a halál
Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok
Azon az éjjel
Már néha gondolok a szerelemre
Az iskolában hatvanan vagyunk
Mostan színes tintákról álmodom
Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek
Ó, hányszor látlak mégis bennetek
Este, este...
Mikor az este hirtelen leszáll
A kis mécs
Mi ez, mi ez?
Én félek
Ódon, ónémet, cifra óra
Lánc, lánc, eszterlánc
Akárcsak egy kormos szénégető
Apámmal utazunk a vonaton
Egy téli délben
Anyuska régi képe
Szegény anyám csak egy dalt zongorázik
Én öngyilkos leszek...
A rokonok
Öreganyó
Halottak napján
Miért zokogsz fel oly fájón, busan
A játék
Mély éjeken hányszor nézlek, te Térkép
A kis kutya
Úgy élünk együtt, két kis idegen
A rút varangyot véresen megöltük
A kis baba
Féltizenkettő
Künn a sárgára pörkölt nyári kertben
Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska
A napraforgó, mint az őrült
Szemem gyakorta visszanéz
Ott az a vén, vidéki gyógytár
A patikának üvegajtajában
A rosszleányok -- mondják -- arra laknak
A délután pezsgett a poros utcán
Az első ősz
Ha néha-néha meghal valaki
Egyszer pedig magamba mentem
Kip-kop, köveznek
Az áprilisi délutánon
Mi van még itt?
Milyen lehet az élet ott kivűl?
A délutánoktól mindig futottam
Jaj, az estét úgy szeretem
Ilyenkor a szobánk, mint a sziget
A sakk
Oly jó ébredni
A húgomat a bánat eljegyezte
Nagy társaság
A nagyanyámhoz vittek el aludni
Fényképek
Gyakran megyek el most halotti házak kapujánál
Jaj, hova lettek a zongorás estek
Másként halálos csend és néma untság
Menj, kisgyerek

ŐSZI KONCERT

KÁRTYA
A kártyás fölfohászkodik
A kártyás imája
A sötét párka
Tenger és vihar
Az éj, az álom s a kínok
Szemét és csillagok között
A kártyás diadala
Induló a költőkhöz
A kártya papjai miséznek
A kártyás sír

MÁGIA
Kösöntyű
Méz
A hosszú, hosszú, hosszú éjszakán
Arcom a tükörben
Gyűlölöm magamat
Takarodó
Ami itt maradt
Órák
Mért nem beszéltek, én halottjaim
Párbeszéd magammal
Hódolat a halálnak
Mások
Groteszk
Koporsó és bölcső közt
Az ismeretlen, végtelen temetőben
Hetedhét-ország felé
A lámpagyújtó énekel
Az ihlet perce
Pipacsos, alföldi út, forró délután
A vendég
Innen a szobámbul
Panoptikum
Ó a rémséges őszi éjszakák
Vers egy leányról, akivel éjfél után találkoztam
Áprilisi ezüst eső
Cifra halottak
Vénasszonyok nyarán
Síppal, dobbal, nádi hegedűvel
Árnyak találkozója
Köd előttem, köd utánam
Kis Mariska
Mint a beteg gyerek
Csendes, édes aranyóra
A vándor
Fohász csillagtalan éjjel
A lány a sötét szobába megy
Boszorkányos este
Rózsaszüret
Arany-alapra arannyal
Csúnya, piszkos reggelen
Régi szerelmes levele
Kedves
Mélyek a kutak
Csöndes, tiszta vers

LÁNC, LÁNC, ESZTERLÁNC
A magyar koldus

TINTA
Aranyvonat
Naplójegyzet egy havas reggelen

MÁK
Ének Virág Benedekről
Szeszélyes futamok a holdról
Pléhkoszorú
Séta a városon kívül, vidéken
Nem szabad feledni
Sötét, nehéz tavaszi ég
Új poéta panasza a régi holdhoz
Délutáni meditáció
Keserű ének
Mérgek litániája
A jó hold
Skála
Hideg
Kis, kósza vágyak
Csatakos virradat
Rózsa
A rossz élet
Egy kézre vágyom
Akarsz-e játszani
A jó élet
Csöndes, ünnepi óda az élethez
Öcsém
Arckép
Háborús fohász az aggokhoz
Ádám
Őszi síp
Szentbeszéd
Unalom

KENYÉR ÉS BOR
Boldog, szomorú dal
Hitves
Verés
Csáth Gézának
Egyre közelebb
Együgyű ének
Ősi... régi...
Mint
Árnyak fehér processziója
Reggeli áldás
Lángok között
A magány papja
Szonett egy szoborra
A szőke nő portréja
Vénség
Áldott szegénység
Az átkozott házban
Az ellenség
A magyar romokon
Szénrajz
Óda
Anyák
Ideges rímek
Gyászkar
Könnyek koldusa
Magyar költők sikolya Európa költőihez 1919-ben
Rapszódia
Ima harc előtt
Szonett az öreg királyról

A BÚS FÉRFI PANASZAI
Csak hús vagyok. Csak csont vagyok.
Nem tudtam én dalolni nektek az újról, csak a régiről
Már elmondtam, mint kezdtem el
Ha volna egy kevés remény
Beírtak engem mindenféle Könyvbe
Diákkoromban, vékony kis legényke
Május
Ezek a fák
Milyen sötét-sötét a Balaton
Én nagyon sokakat szerettem
Lecsuklik minden pilla most
Halálba hívó délután.
Sakkoztunk egyszer három nagydiákok
Ó én szeretem a bús pesti népet
A lelkem oly kihalt, üres
New York, te kávéház, ahol oly sokat ültem
Már néha ott ülök velük
Elég a jaj. Ki innen a mezőre.
Mily messze van éntőlem már az ég
Az álmaimnak színes ablakába
A repülő
1914
Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most
Az én családom nagy, erős volt
Most harminckét éves vagyok
Én feleségem, jó és drága-drága
Most az álom vizébe gázolok
Hajnal, éjfél közt ocsúdva mély sötétbe fölriadtam
Milyen közeli most a nyári ég
Ó szép magyar fejek, ti drága-régik
Úgy nézem a te arcodat, mint egy ős-régi rúnát
A nagyvárosban éltem, hol a börzék
A kalauz
Ásítok és csak bámulom
Kik élnek itt a dolgozószobámban?
Ma hold van
Fölébredek
Hatalmas ősz
Úgy írom néked, kisfiam, e verset
Nem félek a haláltól, mert tudom mi
Múlt este kissé lehajoltam
Annyi ábrándtól remegett a lelkem
Most elbeszélem azt a hónapot
Kísérem a fiam az iskolába
Kávéval és kacajjal jő a reggel
Légy áldott, régi hely
Itt fekszenek csodásan ők
Lám, ma ujólag az álom
Ó ifjuság, ha hozzátok megyek
Szülőföldemnek bús határa
Hattyú kutyám
Ordítsak-e?
A pohár eltörik

MEZTELENÜL
Csomagold be mind
Vigyázz
Szegények
Az apa
Magánbeszéd
Csöndes viszontlátás
Tanár az én apám
Rózsaszín lámpa
Nők
Szerelem
Lankadt ibolya
Pille
Francia lány
Repülő ifjúság
Szeretet
Özvegy a villamosban
Gépírókisasszony
Egy rossz költő mily megindító
Kalauz
Beteg
Vidék nappal, éjszaka
Régi dajkánk egyetlen öröme
Hetedhétország
Vágy eltévedni
Költő
Intés az öregebbek tiszteletére
Boldog, ihletes napjaim
Bekötött szemmel
Piac
Krúdy Gyula
Nagy a reggel
Ha játszanak a gyermekek...
Tömeg
Aki ma meghalt
Temetők
Vendégség közben
Utolsó kiáltás
Zászló
Régi pajtás szemüveggel
Anya
Színésznő
Egy hang
Indulatszavak
Elégia

ZSIVAJGÓ TERMÉSZET
Fák beszéde
Állatok beszéde
Madarak beszéde
Rovarok beszéde
Lepkék beszéde
Ásványok beszéde
Drágakövek beszéde

SZÁMADÁS
Számadás
Fényes koszorú
Életre-halálra
Európa
Szeptember elején
Költő a huszadik században
Beszélő boldogság
Szerelmesek
Énekek éneke
Litánia
Három szatíra
Harsány kiáltások tavaszi reggel
Ilona
Ha negyvenéves...
Szavak a társaságban
Vörös hervadás
Őszi reggeli
Azokról, akik eltűntek
Esti Kornél éneke
Negyven pillanatkép
Marcus Aurelius
Osvát Ernő a halottaságyon
Játék első szemüvegemmel
Éjjel az alvó mellett
Kivégzés
Ének a fiatalokról
Útirajzok
Halottak
Ébredés
Otthon
A mi házunk
Kétségbeesés
A vad kovács
Februári óda
Száz sor a testi szenvedésről
Fejtörő felnőtteknek
Szellemidézés a New York-kávéházban
Könyörgés az ittmaradókhoz
Már megtanultam
Halotti beszéd
Hajnali részegség
Ének a semmiről

HÁTRAHAGYOTT VERSEK
A múlt dalaiból
Vallomás
Válás
Demosthenes
Tavaszelő
Budapest
Fekete farsang
Zeneszónál
Új évkor
Emilia
Epigramma
Utóhang
Notturno
Vizek, vizek...
Hazafiság
Álom a szőkékről
Búcsú
Gyógyulás
Ének a szívemhez
Ki tudja...
Ének a tavasz elé
Bús távolok
Fekete Vénusz
Nem kellesz, élet!
A hegy leányai
Véres madarak
Fekete tornyok
Az öngyilkosokhoz
A hét lusták éneke
Kórházból
Tivornya hajnalán
Üres órákban
Naenia
Vándorúton
Nyárutó
Hajnali csók
A nyílvessző dala
Prológ
Zongora-dal
Húsvéti himnusz
Piros
Szellők zenéje
A vér és tűz dala
Fehér temetés
Kabaré nagyhete
Reggeli kísértet
Holdsugár-szonáta
Ismerjük egymást
Miért?
Ördöngősök
Csillagok
Nászi ének
Otthon
Kolduló énekek
Az ivó
Halotthozó éjek
Terméketlen percek
Lamentoso
Avató
A sárgahajú nő
A városban
Titkos jelenések
A vicéné
Hajnali bálteremben
Az alvó
Párizs
Sírszobor
Leány
A kulcs
Lámpa a sötétben
Az alkonyat
Velence, déli harangszó
A sötét szobában
Gőgös, meddő virágok
Népszónok
A kalap
Írás régi könyvben
A délután...
Szavak
Budai szegények
Legenda
Csonka szonett szívemről
Végrendelet
Mercurius
Vonaton, forró délután
Régi pincér
Apám a koporsóban
Vázlat
Hajam
Koratavaszi délután
Fohász
Kérdések munka közben
Kirakatok
Tóth Árpád halotti maszkja
Politika
Verssorok
Ordítás az erdőben...
Kő
Jó hír
Hang
Öngyújtó
Uszodai idill
Egy leány emléke
Délutáni álom
Műhely
Feleségemnek...
Izgatott séták
Fohászkodás
Sárga, piros zászlóit lengeti...
Ellenség
Mint a magnézium...
Zsuzsika
Fényes, dicső madaraim
Én mindíg temetek
Ezer év múlva
Ünnepi körkép
Szeptemberi áhítat

ZSENGÉK, TÖREDÉKEK, RÍMJÁTÉKOK
Magunk vagyunk...
Kossuth Lajos, Széchenyi...
Híves őszi este...
Álom
Ó búrok, ha én most csak húszéves lennék...
Cigánylány, cigánylány!
Kapca-ünnep
Sírvirágok
A temetőben
Hajnali dal
Sors
Kossuth Lajos élete
Ó el ne ítéld...
Hát az Ilonka
A bölcs halála
Szerenád
A verseim elé
Altatódal
Az alkonyathoz
A húrba markol a szokott újj...
A visszhang románca
A régi dalokból
Légy csak magad...
Gyulai úr
Dalok
Haragszik az Isten
Lidia
Méla akkordok
Egy forradalomhírre
Icarus
Dél
A költészethez
Ne hidd, hogy...
Mózes imája
Mahomet
Egy verses regényből
Délután
Otthon
Rab lelkem
Tusakodás
A jelenés
Reggel felé
Karácsonyi dal
Úton
Éjjel
Szilánkok
Az egyetemi körben
Egy éji lány dala
Steinné
Kéjvágy
Álmok alkonyatja
Vers Szandának
Lia
Venus Mystica
Byronhoz
Szerelmi dalok
Viszontlátás
A költő tentásüvege
A fekete asszonyhoz
Vágyok szeretni!
Idill a Hűvös völgyben
Fölöttem az éj
Láncvers
Két kecskerím
Kis bordélyház
Magyar vagyok, minthogy magyarul írok...
Érzés
Mert hogyha itt bús életem robotján...
Vörös és sárga az ősz színe...
Beíratlan lapok
Száz év se, és dalol a szél...
Most trombitákkal zengj a szerelemnek...
Úgy fáj az élet...
Hogy éjfélkor bezörgessen a párod...
Ki hallja én nagy jajgatásom
A természet e szép hónapba mindég...
Apám
Ma azt akarnám...
Mint hogyha kisfiam...
Tündéri téli délután...
Éjjel
Csacsi rímek
Esti Kornél rímei
Két paródia
Isten-Weekend
Röpima

---

Életrajz

Költő, író, műfordító, hírlapíró. 1885. március 3-án született Szabadkán. Apja a szabadkai gimnázium igazgatója volt. Nagy hatással volt rá apai nagyapja, Bem egykori századosa, aki már négyéves korában megtanította unokáját írni, olvasni, és tőle sajátította el Kosztolányi az angol nyelvet is. Anyja régi patikus családból származott. Anyai ágon volt első unokatestvére, Brenner József, írói nevén Csáth Géza, akivel együtt készítették első versfordításaikat. Érettségi után a budapesti egyetem magyar-német szakára járt. Az irodalom szakon ismerkedett meg Babits Mihállyal és Juhász Gyulával. Mindhárman a híres Négyesy-féle szemináriumokra jártak. Ugyancsak az egyetemen barátkozott össze a matematika-fizika szakra járó Karinthyval és a jogra járó Füst Milánnal. Kosztolányi már az egyetem alatt újságoknak írt, ezeket a Bácskai Hírlap, majd a Szeged és Vidéke közölte. Már tizenöt éves korától rendszeres verselő volt, első poémája tizenhat éves korában, a Budapesti Naplóban jelent meg. 1906-ban a Budapesti Napló a párizsi tudósítónak kiküldött Ady helyére a fiatal Kosztolányit szerződtette. A lap vasárnaponként felváltva közölte Ady és Kosztolányi verseit. 1907-ben jelent meg első verseskötete, a Négy fal között, melyről Ady elmarasztaló kritikát írt, többek között emiatt mérgesült el a két költő kapcsolata. A kötetre viszont felfigyelt a Nyugatot szervező Ignotus, és így lett Kosztolányi a lap indulásától annak vezető munkatársa. 1908-ban Boszorkányos esték címen elbeszéléskötettel jelentkezett. 1910-ben jelent meg a kisgyermekkor emlékeit, félelmeit, vágyait megjelenítő A szegény kisgyermek panaszai című verseskötete. Kosztolányi dekadens költőnek vallotta magát, verseiben a 20. század emberének elveszettségéről, bizonytalanságáról számol be. Költészete ebben az időben tudatosan ideológia és politikamentes volt, hiszen őt elsősorban az egyén problémái foglalkoztatták, teljes ellentéte volt a vátesz-költőnek, amelyet ebben az időben Ady testesített meg. Költészetében Kosztolányi harmonikusan ötvözte a parnasszista költészet, a szecesszió, a szimbolizmus, az impresszionizmus és az expresszionizmus jegyeit. Már fiatal korától rengeteget fordított. Elsősorban Shakespeare, Wilde és a legjelentősebb nyugat-európai költők megismertetésére törekedett. Műfordításainak legnagyobb összefoglalása az 1913-ban megjelent Modern költők című fordításkötetében látott napvilágot. Az első világháború kitörése után, azonban már ő sem tudta kivonni magát az események hatása alól. Lírájába és prózájában egyaránt foglalkoztatni kezdte a háború borzalma, publicisztikájában is fellépett a háború embertelensége ellen. Az őszirózsás forradalomért lelkesedett, de a Tanácsköztársaságot elítélte. 1919 végén támogatta az ellenforradalmat, s rövid ideig annak lapjába, az Új Nemzedékbe írt. A terror azonban őt is elborzasztotta, és később barátai előtt szégyellte magát politikai állásfoglalása miatt. A húszas években egymás után jelentek meg verseskötetei, elbeszélései, regényei. 1922-ben jelentkezett első regényével, a Néró, a véres költővel. A vidéki kisvárosok sivárságáról szól következő két regénye, a Pacsirta (1924) és az Aranysárkány (1925). A Nyugatban kezdte megjelentetni az Édes Annát, melyben elsősorban a társadalmi különbségek, a megalázottság pszichológiai motívumai foglalkoztatták. A húszas évek közepétől írta legjobb novelláit is, melyek összegyűjtve az Esti Kornél (1933) és a Tengerszem (1936) novelláskötetekben láttak napvilágot. Élete utolsó éveiben súlyos gégerák gyötörte, ekkor alkotott versei a halálvárás és a halálfélelem rémületét tolmácsolják. Ötvennégy éves korában, 1936. november 3-án halt meg Budapesten.

Forrás: UHU internetes könyváruház
http://www.uhu.hu

---