CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Első fejezet
Némely előzmények és részletek,
melyeket okvetlenül szükséges tudni
Második fejezet
A gyanú
Harmadik fejezet
Quieta non movere
Negyedik fejezet
Némely közdolgoknak fecskeröptében való érintése
Ötödik fejezet
A szászok furfangja
Hatodik fejezet
Lőcse város gyászban van
Hetedik fejezet
Menyecske palánták
Nyolcadik fejezet
Vitam et sanguinem pro vicecomite nostro
Kilencedik fejezet
A kis Rozáli sorsában változás áll be
Tizedik fejezet
»A mi basánk« és a további fejlemények
Tizenegyedik fejezet
Otrokócsy Rozália eladó lánnyá serdül
Tizenkettedik fejezet
Nyugtalan esztendők
Tizenharmadik fejezet
A holt bíró utolsót mozdul
Tizennegyedik fejezet
Némely megjegyzések az anyai szem erejéről
és a szerelmi érzések fölpiszkálásáról
Tizenötödik fejezet
Melyben a szerző akarata ellenére
a gondviselés szeszélye szerint fejeztetik be a történet
Ismertető
A cselekmény magva történelmi tény: Görgey alispánnak és Lőcse városának párharca. Mikszáth meglátta a hajdani polgárság vonzó, tisztes puritanizmusát, meleg színeit, s a Görgey alispánhoz hasonló okos férfiak acélos jellemét is. De kimutatta: ezek az egyes jótulajdonságok mit sem mentettek ott, ahol a lélek egészét már eltorzította a később végzetessé növő bűn: a vagyonimádat, az oligarcha-dölyf, a szűklátókörűség. Görgey alispán lányának, Otrokóczy Rozáliának s a fiatal lőcsey polgárnak, Fabricius Antalnak könyörtelenül széttépett romantikus szerelmében Romeo és Julia örök motívuma vádolt. Mindez együtt fejezte ki a regény mondanivalóját: az urak és polgárok nem tudnak helytállni az életért, az emberért, nem állhatnak helyt a nemzetért.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
https://legeza.oszk.hu