Tartalom

Első fejezet
amelyben egy kisdiák elveszíti a kalapját, s emiatt késő télig hajadonfővel jár szegényke esőben, hóban, míg csak a közömbös világ is észre nem veszi a rendellenes állapotot

Második fejezet
amelyben a kisdiák pakkot kap hazulról, s egyszerre nevezetes ember lesz, megszokja, hogy a szemek ránézzenek, aztán nagy veszélybe kerül, és az ösztön vakmerően ügyessé teszi; végre pompás kondíciót kap, s pénzt keres

Harmadik fejezet
amelyben a kisdiák szorgalmasan dolgozik, tanul, jelesekre felelget, és két barátra tesz szert

Negyedik fejezet
mely az előbbinek folytatása, de valami más történik benne, mint amit vártunk, mert az élet olyan, hogy mindig másképp történik minden, mint ahogy elgondolta előre az ember

Ötödik fejezet
amelyben a kisdiák családok életébe keveredik bele, s olyan dolgokról hall, és olyanokat lát, amik nem tartoznak a gimnáziumi tananyaghoz: például szerelmes leveleket közvetít, ami szintén hiányzik az "államilag jóváhagyott" tantervből

Hatodik fejezet
amelyben legnevezetesebb, hogy a kisdiák fölfedezi Debrecen egyetlen évszázados történelmi emlékét, amely nem várrom, nem palota, nem márvány és nem érc, hanem egy háromszáz éves gizgaz bokor egy ház ablaka alatt

Hetedik fejezet
amelyben csodálatos, hogy a szenvedő ember körül is minden természetes és vidám; szinte nem érdemes élni, ha az élet ilyen kevéssé vesz részt a szív fájdalmában

Nyolcadik fejezet
amelyben kitűnik, hogy Misi olyan gyerek, aki nem szereti, ha vele foglalkoznak, kivált mikor valami kellemetlenség áll a háta mögött: hagyják békén; jó ilyenkor haza és nagy gondokra gondolni, jó elfelejteni a nagy mellett a kis bajt

Kilencedik fejezet
amelyben isten tudja csak, mi fog történni; a kisdiák örül, hogy szombat van ez után a nehéz hét után; úgy érzi, ma be fog valami fejeződni: hét végére kell, hogy a bajoknak is vége legyen

Tizedik fejezet
amelyben szomorú és nehéz vasárnapra virrad a kisdiák, zúgó fejjel néz a jövőbe, s valami ismeretlen erő hajtja olyan utakra, amerre különben soha el nem indult volna

Tizenegyedik fejezet
amelyben a kisdiák átmegy a felnőttek minden gyötrelmén, gyermekül ismeri meg a kenyérkereső emberek földi szenvedéseit

Tizenkettedik fejezet
amelyben kiviláglik, hogy a kis Misi egész életében minden munkáját ugyanolyan csodálatos és rendkívüli zűrzavarok és kétségbeejtő válságok között vitte végbe, mint első kis versének költését