Budapest környéki viselet

számos típusát, amelyek a század első felében még megkülönböztethetőek voltak, a magyar mellett a nemzetiségi (szlovák, német és szerb) falvak ruházkodása alakította. A főváros hatására ezek öltözete már hasonult az általános divathoz, azok a községek azonban, amelyek zöldségtermesztéssel, tej és tejtermékek árusításával, piacozással keresték kenyerüket, szinte cégérként viselik napjainkig paraszti fokon megtartott ruházatukat. – Irod. Gabnay Ferenc: Budapest vidéki haj- és kendőviselet (Népr. Ért., 1906); Gönyey Sándor: Budapest környékének községei (Népr. Ért., 1942); Boross Marietta: Női népviseletek Rákospalotán (Bp., 1964).