butella, butykos, butélia <francia bouteille ’üvegpalack’>

üvegformát utánzó ólommázas, hordozható cserépedény. Legfeljebb 25 cm magas, pálinka tartására szolgál. Alakja változatos. Lehet ovális, lapos vagy domborodó oldallal és lappal: henger alakú; hasáb alakú, kerekített vagy széles vállal, esetleg lefelé keskenyedő alakú. Ha viszonylag nagyobb, a kulacséhoz hasonló fület kap, hogy szíjra lehessen fűzni. Mindegyik formának felül kis kerek szája van. Kedvelt, de az előzőknél ritkább forma a csukott könyv formájához hasonló könyvbutella, zsoltárbutella, imakönyv, amely négyzetes lapokból alakított mázas, díszes edény. Mindig egyedileg, megrendelésre készül, és rendszerint feliratos, évszámos. A hordóbutella hordóformájú pálinkásedény négy lábacskával, a tetején kerek szájjal. Általában mázas, de nem díszített. A butellákon ritkán látható évszám vagy felirat. Rendszerint kis mennyiségben készültek megrendelésre, alkalomra: rokon, barát vagy katonacimbora megajándékozására. Elkészítésük nagy gondosságot és viszonylag sok időt igényelt, ezért „babramunkának” tartották a mesterek. – Legtöbb és legdíszesebb butella a három nagy alföldi fazekasközpontból való (Mezőcsát, Tiszafüred, Hódmezővásárhely), de készítettek butellát Mezőtúron, Szentesen, Makón, Tótkomlóson is. – A mezőcsáti butellák többsége ovális alakú. Fehér vagy tojáshéj színű lapját barna pontsor keretezi. Egyik lapján felirat van – szöveg, évszám –, a másikon leggyakoribb és Mezőcsátra legjellemzőbb díszítmény az ágon ülő madár, csőrében leveles-virágos ágacskával. A mezőcsáti butellák leghíresebb mestere Rajczy Mihály (1791–1856) és fiai voltak: ők készítették a legművészibb butellákat. A másik jelentős mezőcsáti csoportot azok a butellák képezik, amelyeken madár helyett stilizált vázából vagy enélkül, közös tőből eredő, háromszárú virág alkotja a díszítményt. A madarak és körülöttük a növényi elemek kontúrja is mindig → karcolt díszítésű, ezek kitöltése azonban írókás. A díszítmény színei: négerbarna, vörös és zöld. – A tiszafüredi butellák többségének formája ovális. Jellegzetes alapszín a fehér. E butelláknak is jellemző díszítőeleme a madár és a virág, a Mezőcsátról ismert színekkel és technikával. Említésre méltóak a körzővel kontúrozott ún. karéjos rozetták, amelyek között 3–6 karéjos is található. A tiszafüredi butelláknak több neves mestere volt pl. a Nyúzó családban, a Katona családban és a Bodó családban. A butellák virágkora a 19. sz. második fele volt. – A formát, az alapszínt, a díszítés motívumait illetően legváltozatosabbak a hódmezővásárhelyi butellák, a díszítmény színeit illetően azonban a legmértéktartóbbak: az alapszín mellett egy-két, a díszítés motívumait kiemelő színt alkalmaztak. Az egyszínű zöld, sárga, barna, fehér, kobaltkék butellák mellett megtaláljuk a fehér alapon kékkel díszített, a sárga vagy barna máz alatt fehér → földfestékből (engobe), a zöld máz alatt mangánnal díszítetteket, a zöld máz alá, a fehér engobe-ba karcolt díszítményeket. A díszítmények között növényi és figurális motívumok egyaránt találhatók, bár ezekre az előbbi központokban is akad példa. A hódmezővásárhelyi butellák magukon viselik, mint a többi itt készült kerámia is, az újvárosi, a tabáni vagy a csúcsi városrész stílusát. A díszítés technikája szintén változatos: az írókázást, a karcolást vagy ezek együttes alkalmazását itt is kedvelték. – Tótkomlóson szinte kivétel nélkül zöld mázas, karcolt és főleg vésett díszítményű, feliratos, évszámmal ellátott butellákat készítettek. – Mezőtúrról világos alapszínű színes, növényi elemekkel díszített butellák ismertek. – A habán fazekasok is készítettek mázas, → ólommázas butellákat. – Irod. Kiss Lajos: A hódmezővásárhelyi tálasság története (Dolgozatok a M. Kir. Ferenc József Tud. Egyetem Archeológiai Intézetéből, 1926); Viski Károly: Tiszafüredi cserépedények (Bp., 1932); Domanovszky György: Mezőcsáti kerámia (Bp., 1953); Sz. Morvay Judit: A cserépedény a mezőkövesdiek kultúrájában (Népr. Ért., 1955); Domanovszky György: Magyar népi kerámia (Bp., 1968); Lipták Pál: Butéliák (Békéscsaba, 1973).

Butella, Rajczy Mihály műve (1848. Mezőcsát) Bp. Néprajzi Múzeum

Butella, Rajczy Mihály műve (1848. Mezőcsát) Bp. Néprajzi Múzeum

1. Szögletes butella négy oldala (1845, Hódmezővásárhely)

1. Szögletes butella négy oldala (1845, Hódmezővásárhely)
Bp. Néprajzi Múzeum

2. Szögletes butella négy oldala (1845, Hódmezővásárhely)

2. Szögletes butella négy oldala (1845, Hódmezővásárhely)
Bp. Néprajzi Múzeum

3. Szögletes butella négy oldala (1845, Hódmezővásárhely)

3. Szögletes butella négy oldala (1845, Hódmezővásárhely)
Bp. Néprajzi Múzeum

4. Szögletes butella négy oldala (1845, Hódmezővásárhely)

4. Szögletes butella négy oldala (1845, Hódmezővásárhely)
Bp. Néprajzi Múzeum

5. Butellák (1870-es évek, Tiszafüred)

5. Butellák (1870-es évek, Tiszafüred)
Bp. Néprajzi Múzeum

6. Butella (19. sz. második fele, Tiszafüred)

6. Butella (19. sz. második fele, Tiszafüred)
Bp. Néprajzi Múzeum

7. Madaras butella (19. sz. második fele, Tiszafüred)

7. Madaras butella (19. sz. második fele, Tiszafüred)
Bp. Néprajzi Múzeum

8. Madaras butella (19. sz. második fele, Tiszafüred)

8. Madaras butella (19. sz. második fele, Tiszafüred)
Bp. Néprajzi Múzeum

1. Hordó formájú butella (1835. Alföld)

1. Hordó formájú butella (1835. Alföld)
Bp. Néprajzi Múzeum

2. Butellák (19. sz. második fele, Mezőkeresztes)

2. Butellák (19. sz. második fele, Mezőkeresztes)
Bp. Néprajzi Múzeum

3. Butellák, a bal oldali 1866, a jobb oldali 1902. (Mezőcsát, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)

3. Butellák, a bal oldali 1866, a jobb oldali 1902. (Mezőcsát, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)
Bp. Néprajzi Múzeum

4. Könyvbutella (Torda, v. Torda-Aranyos m., 1878)

4. Könyvbutella (Torda, v. Torda-Aranyos m., 1878)
Bp. Néprajzi Múzeum

5. Könyvbutella (Mezőkeresztes, 1890)

5. Könyvbutella (Mezőkeresztes, 1890)
Bp. Néprajzi Múzeum

6. Könyvbutella (Hódmezővásárhely, 1860)

6. Könyvbutella (Hódmezővásárhely, 1860)
Bp. Néprajzi Múzeum

1. Ovális butella hátoldala (Mezőcsát, 1872)

1. Ovális butella hátoldala (Mezőcsát, 1872)
Bp. Néprajzi Múzeum

2. Ember alakú butella (19. sz. második fele, Mezőcsát)

2. Ember alakú butella (19. sz. második fele, Mezőcsát)
Bp. Néprajzi Múzeum

3. Butella (Mezőtúr, 1880)

3. Butella (Mezőtúr, 1880)
Bp. Néprajzi Múzeum

4. Ovális butella (19. sz. második fele, Tiszafüred)

4. Ovális butella (19. sz. második fele, Tiszafüred)
Bp. Néprajzi Múzeum

5. Butella, szíjra fűzéshez fülekkel ellátva (19. sz. második fele, Mezőkeresztes)

5. Butella, szíjra fűzéshez fülekkel ellátva (19. sz. második fele, Mezőkeresztes)
Bp. Néprajzi Múzeum

6. Ovális butella (19. sz. második fele, Tiszafüred)

6. Ovális butella (19. sz. második fele, Tiszafüred)
Bp. Néprajzi Múzeum

7. Butellák (a bal oldali 1888, a másik 19. sz. második fele) Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum

7. Butellák (a bal oldali 1888, a másik 19. sz. második fele) Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum

„Zöld butella” karcolt díszítéssel. Hódmezővásárhely 1883. Néprajzi Múzeum, Budapest

Butella
„Zöld butella” karcolt díszítéssel. Hódmezővásárhely 1883. Néprajzi Múzeum, Budapest

Hódmezővásárhelyi hasáb butella 1845-ből és mezőcsáti lapos butella 1865-ből, utóbbi Rajczy Mihály munkája. Néprajzi Múzeum, Budapest

Hódmezővásárhelyi hasáb butella 1845-ből és mezőcsáti lapos butella 1865-ből, utóbbi Rajczy Mihály munkája. Néprajzi Múzeum, Budapest