butykoskorsó, butykos, pálinkásbutykos

szűk nyakú, hasas pálinkás cserépedény. Elszűkülő száján kis kiöntő van. Rostélya nincsen. Lapos füle a nyakán levő karimából indul ki, ivónyílás nincs rajta. Kívül mindig mázas, ez különbözteti meg alapvetően a → korsótól. Az elnevezés abból adódik, hogy a szűk nyakú edényből bugyogva, bugyborékolva ömlik ki a folyadék. A butykoskorsó magyar fejlemény. Leginkább az Alföldön terjedt el. Gyakran díszes, olykor feliratos. Mázassága miatt mestere lehet a → tálas is, nemcsak a → korsós. Az Alföldön Hódmezővásárhelyen és Szentesen készültek a legszebb és legváltozatosabb mázas, díszített, évszámos, feliratos butykoskorsók, de ismeretesek Zilahról, Désházáról és Göncről valók is. A legnagyobb a 40 cm-nél is magasabb nagy butykoskorsó; az általános méretű butykoskorsó 25–40 cm magas; a kis butykoskorsó 15–25 cm magas. Ritkán előforduló forma a kiöntőcsöves butykoskorsó, amelynél a nyak és a has közötti hajlatban, a fülével átellenes oldalon egy csövecske található. – Irod. Igaz Mária–Kresz Mária: A népi cserépedények szakterminológiája (Népr. Ért., 1965).

Kiöntőcsöves butykoskorsó (D-Magyarország)

Kiöntőcsöves butykoskorsó (D-Magyarország)

Butykoskorsó (Hódmezővásárhely)

Butykoskorsó (Hódmezővásárhely)

1. Butykoskorsó (19. sz. második fele, Hódmezővásárhely)

1. Butykoskorsó (19. sz. második fele, Hódmezővásárhely)
Hódmezővásárhely, Tornya, János Múzeum

2. Butykoskorsó (19. sz. második fele, Tótkomlós)

2. Butykoskorsó (19. sz. második fele, Tótkomlós)
Hódmezővásárhely, Tornya, János Múzeum

3. Butykoskorsó (Hódmezővásárhely, 1826)

3. Butykoskorsó (Hódmezővásárhely, 1826)
Hódmezővásárhely, Tornya, János Múzeum

4. Butykoskorsó (19. sz. első fele, v. Bereg m.)

4. Butykoskorsó (19. sz. első fele, v. Bereg m.)
Bp. Néprajzi Múzeum

5. Butykoskorsó (Tiszafüred, 1861)

5. Butykoskorsó (Tiszafüred, 1861)
Bp. Néprajzi Múzeum