bűvös gyűrű, a (iskátulya, óra, gyöngy)

1. → varázsmese. Cselekménye: szegény fiú utolsó filléreiből egy kutyát, macskát és kígyót vásárol, akiket korábbi tulajdonosuk el akart pusztítani. A kígyó a kígyókirály fia. Apja hálából, amiért fiát megmentette és felnevelte, → mágikus tárgyat: gyűrűt, órát, dobozt, gyöngyöt ajándékoz, melyből egy inas (óriások, ördögök) ugrik (ugranak) elő, aki(k) a fiú minden kívánságát teljesíti(k) (→ kígyókirály kincse, a). A fiú a bűvös gyűrű birtokában a király lányát kéri feleségül. Három emberfeletti feladatot kell teljesítenie: a) erdőkivágás, helyén búzavetés, abból másnapra friss kenyér, b) halastó-kiszárítás, helyén szőlő, abból másnapra bor (→ Rózsa és Ibolya), c) aranyláncon (szalmaszálon) csüngő kastély, ahhoz arany híd két oldalán fákkal, melyeken arany madarak énekelnek (a változatok nagy részében csak az utolsó kívánság szerepel). A király hozzáadja a lányát. A királykisasszony kikosarazott kérője (régi kedvese, egy koldus) ellopja (ellopatja) a bűvös gyűrűt, s ennek segítségével a palotát és az asszonyt elrabolja. A hős a puszta földön marad. A kutya, a macska és egy kis egér kíséretében csodás palotája, felesége és a rabló keresésére indul. Meg is találja egy távoli szigeten. Állatait küldi érte. Azok visszaszerzik a bűvös gyűrűt de visszafele jövet vízbe ejtik. Hálás hal (halak királya) segítségével újra birtokába jutnak. A hős a bűvös gyűrű segítségével palotáját és feleségét visszaviteti eredeti helyére; a tolvajt megbünteti, az asszonnyal újra megesküszik (AaTh 560; variációja: a fiú a bűvös gyűrűt anyjától vagy a kígyókirálytól kapja, a kutya, a macska és az egér csak a mese második felében, vándorútja során szegődnek hozzá). 33 magyar változatát ismerjük. Nagy részük jól elmondott, kerek, a meseszerkesztés törvényei szerint felépített szöveg. Ponyvaváltozatáról nem tudunk, Arany Lászlónak és Benedek Eleknek a nemzetközi típusképtől eltérő változatai azonban nagymértékben befolyásolták a 20. sz.-ban feljegyzett változatokat. A típus különösen K-Európában népszerű szép teljes szláv és török változatokkal. Kapcsolatai a perzsa-arab mesevilággal nyilvánvalóak. (→ Aladdin; → tűzszerszám, a; → kakas tanácsa, a) – 2. → meseelem. A → mesehős embertől vagy természetfeletti segítőjétől bűvös gyűrűt kap, melyet ha a) megfordít (hogy a kő a tenyerébe kerüljön), b) megszorít, c) belenéz, kiugrik belőle 1. egy fekete ember, 2. tizenkét szolga, 3. három óriás, 4. tizenkét óriás, 5. hét óriás, 6. araszos emberke, 7. megjelenik maga az adományozó, 8. minden ördög szolgál neki, 9. minden kívánsága teljesül. A bűvös gyűrűből előugró természetfeletti lények sztereotíp szavai „Mit parancsolsz, édes gazdám?” (→ mesei sztereotípia) (Thompson Motif Index D 1076). – Irod. Aarne, A.: Vergleichende Märchenforschung (Mémoires de la Société Finno-Ougrienne, 1908); Ortutay Gyula: Nyíri és rétközi parasztmesék (Gyoma, 1935); Eberhard, W.–Boratav, P. N.: Typen türkischer Volksmärchen (Wiesbaden, 1954); Dégh Linda: Kakasdi népmesék (I., Bp., 1955; UMNGy VIII.); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (II., Pécs, 1957); Konsza Samu: Háromszéki magyar népköltészet (szerk. Faragó József, Marosvásárhely, 1957); Andrejev, N. P.: Az orosz mesetípusok Aarne-rendszerű mutatója (Ford. Mándoki L.; Bp., 1960; MNKF l.).