cselvetés

a háborús mondák egyik leggyakoribb motívuma. Főbb típusai: az ostromlottak – akik számban megfogyatkoztak – nagy zajt csapnak (kiabálással, csörömpöléssel), hogy az ellenség azt higgye, sokan vannak. Állatbőrökbe bújnak, gólyalábakon járnak – az ellenség megfélemlítésére. Ennivalójuk fogytán van: hamuból kenyeret gyúrnak, amelyet rudakra aggatva mutogatnak az ellenségnek. Álruhában behatolnak az ellenséges várba. E cselekménytípus már az ókori népeknél is ismeretes volt (trójai faló), az európai folklórban a legutóbbi időkig általánosan elterjedt.