Debreczeni László (Marosvásárhely, 1903–)

ny. képzőművészeti főiskolai tanár. A kolozsvári almérnöki iskola elvégzése (1923) után művészettörténeti illusztrációkat készített, majd az erdélyi ref. egyházi építészeti műemlékek, iparművészeti és művelődéstörténeti műtárgyak, népi építészeti emlékek összeírásával, rajzfelvételezésével, az építészeti emlékek konzerválásával és restaurálásával is foglalkozott (1928–44). Hadifogságból való hazatérte után a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet, ill. az Ion Andreiescu Képzőművészeti Intézet műszaki ügyeinek intézője, részben adminisztratív vezetője (1949–50, 1951–), utóbb a népművészeti tanszék tanára (1955–); munkakörének megszűnte után ábrázoló mértant és távlattant tanított nyugdíjazásáig (1957–63), közben a Bolyai Egy.-en az építészettörténet előadója (1955–58). Néprajzi vonatkozású munkássága a népművészet és a népi építészet témakörét vizsgálja. – F. m. Erdélyi református templomok és tornyok (50 műlapból álló album, nagyobbrészt népi építészeti emlékek, Kolozsvár, 1929); A mi művészetünk (Kolozsvár, 1940).