bírói szék

a városi és falusi bírói hivatal jelképes, tárgyi kifejezője. A bíró ebben ülve gyakorolta a bíráskodást, fején fejfedővel, kezében a bírói botot fogva. A bírói szék lényegében az uralkodói trónus leszármazottja. A → szék használata kezdetben a magyarságnál, akárcsak általánosan, méltóságjelző volt. Következésképp az ítélethozatalhoz is hozzá tartozott a szék használata (lásd 16–18. sz.: „törvényszéket ülni”, „széket ülni”); innen a „törvényszék”, „ítélőszék” stb. elnevezés. Ennek a középkori gyakorlatnak megfelelően a falusi bírói tisztségnek is velejárója lett a bírói szék. Erről származott át a középkorban a falusi bíróságra a falu széke megnevezés (lat. sedes judicaria, latinul az első ismert említés: 1426, magyarul: 1669). Városházákon és községházákon több helyen is maradt fenn díszesen kiképzett, sokszor faragott bírói szék, ezek a 17–19. sz.-i példányok mind karosszékek, van amelyiken a felirat is jelzi bírói szék voltát.

Bírói szék (Békés m., 19. sz. vége) Bp. Néprajzi Múzeum

Bírói szék (Békés m., 19. sz. vége) Bp. Néprajzi Múzeum