bölcső

1. a néprajzi szakirodalomban mindennemű csecsemőfekhely neve, kivéve általában a gyermekágyat. Ide szokás számítani a csecsemőhordozó alkalmatosságokat is. Kezdeti fokon a szállítás megoldása a legfontosabb, mivel az anya gyermekét mindig magával cipelte. Az ezt célzó egyszerű hevederektől, leplektől a szilárd lapokon át a megépített bölcsőkig az Európán kívüli népeknél számtalan az átmenet. Gyakran – így Afrikában, D-Amerikában – a hordozó alkalmatossághoz nem is társul valódi bölcső. Eurázsiában viszont rendszerint többféle bölcső is használatos egymás mellett: más a fiatalabb és az idősebb csecsemőnek, ill. más a lakóhelyiségekben és a háztól távol végzett munkánál (→ mezei bölcső). Nemegyszer a társadalmi különbségek is más-más alapformájú bölcső használatában tükröződnek. – A lakásbeli bölcsőt vagy a földre állították, vagy a mennyezetre függesztették (függő- vagy hintabölcső). – A legfontosabb szilárd bölcsőformák: a) lap alakú bölcső; az É-amerikai indiánoknál ehhez kötve került a kisded anyja hátára. Némely függő bölcső – Mo.-on is – szintén keretbe foglalt vászonlap. b) Teknő vagy láda formájú bölcső. A fából kivájt teknőbölcső (póla) mellett ide tartozik a hosszanti lécekből és félkörös végdeszkákból összeállított félhengeres bölcső, a fakéregből varrt kéregbölcső és a kosárbölcső. Elterjedési területük: Eurázsia, Ausztrália és részben É-Amerika. A görögök és a rómaiak is teknő-, ill. félhenger alakú bölcsőben tartották az újszülöttet, az idősebb csecsemőt kiságyban. Mo.-on a 18–19. sz.-ig használatos a teknőbölcső, így a palócoknál 6 hetes korig. c) A talpasbölcső (ringó bölcső) az antik csecsemőágyból fejlődött a késő római vagy kora bizánci időkben úgy, hogy két-két lábát ívelt talppal hidalták át. A csecsemőágy nyomán, Európában és részben Ázsiában terjedt el. A magyar előkelők a honfoglalás előtt török közvetítéssel ismerték meg, a magyar parasztoknál a 13. sz.-tól adatolt. Eleinte magas, függőleges lábú volt; stabilabb, alacsony, gyakran láb nélküli változatai a 13–15. sz. folyamán alakultak ki, ezek oldalfala kifelé dőlt. A talpas bölcső hatására néhol felerősített talpat kapott a teknőbölcső, és Németalföldön kialakult a 17. sz.-ra a talpas kosárbölcső, mely Mo.-ra csak a 19. sz. második felére jutott el, általánossá már nem vált. d) Az állványos bölcsőnél a fekvőhely faállványon függ. Valószínűleg közel-keleti eredetű. A lakásbeli példányoknál az állvány szilárdan megépített, a fekhely láda alakú volt. A házon kívül használt változat (mezei bölcső) állványa összecsukható, a fekhely könnyű rácsszerkezet vagy lepelből alakították ki. Elterjedési területe kisebb a talpas bölcsőénél. Európában a lakásbeli változatok királyi udvarokban, előkelőknél a 14. sz.-tól, Mo.-on a 17. sz.-tól mutathatók ki, magyar parasztoknál, főleg tehetőseknél a 19. sz.-tól. – A b–d) bölcsőtípus hosszanti oldalán gyakran lyuk- vagy kampósor van a bölcső madzaggal való lekötéséhez. A bölcső minden formájánál előfordul díszítés, Mo.-on leggyakrabban a talpas bölcsőn, ritkán mértanias vagy szabad rajzú faragás, általában festett virágozás. Kivételes a felirat és a vallási jelkép; datálás a 19. sz. második felétől szokásos. (→ még: gyermekbútor) – Számos hiedelem fűződik hozzá, pl. a csecsemőt szemveréstől óvó tárgyakat helyeznek el benne; nem szabad üresen ringatni, mert meghal a gyerek. – Irod. Herkely Károly: Bölcsőtípusok hazánkban (Népr. Ért., 1937); Kresz Mária: A kisbuba és anyja Nyárszón (Népr. Közl. 1960); K. Csilléry Klára: A magyar bölcső eredeti formája (Népr. Ért., 1966); Frøsig, Hanne–Hansen, Henny Harald–Pio, Iørn: Nyfødt (København, 1968); Deneke, Bernward: Bauernmöbel (München, 1969). – 2. A → népies műtáncok jellegzetes motívuma.

Teknőbölcső újszülött számára (19. sz. vége, Bodony, Heves m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Teknőbölcső újszülött számára (19. sz. vége, Bodony, Heves m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Kosárbölcső (19. sz. második fele, Dunapataj, Bács-Kiskun m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Kosárbölcső (19. sz. második fele, Dunapataj, Bács-Kiskun m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Bölcső, félhenger alakú, deszkalapokból oldható kötéssel összeállítva (1900 körül, v. Bihar m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Bölcső, félhenger alakú, deszkalapokból oldható kötéssel összeállítva (1900 körül, v. Bihar m.) Bp. Néprajzi Múzeum

1. Talpas bölcső, két rögzített kávával [19. sz. Szentlászló, Szlavónia, Jugoszlávia] Bp. Néprajzi Múzeum

1. Talpas bölcső, két rögzített kávával [19. sz. Szentlászló, Szlavónia, Jugoszlávia] Bp. Néprajzi Múzeum

2. Talpas bölcső rácsos oldallal (19. sz. második fele, Maconka, Nógrád m.) Bp. Néprajzi Múzeum

2. Talpas bölcső rácsos oldallal (19. sz. második fele, Maconka, Nógrád m.) Bp. Néprajzi Múzeum

3. Gyermek bölcsőben (20. sz. első fele, Karcsa, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)

3. Gyermek bölcsőben (20. sz. első fele, Karcsa, Borsod-Abaúj-Zemplén m.)

4. Talpas bölcső vésett, mértanias díszítéssel (19. sz. dereka, Ormánság) Pécs, Janus Pannonius Múzeum

4. Talpas bölcső vésett, mértanias díszítéssel (19. sz. dereka, Ormánság) Pécs, Janus Pannonius Múzeum

1. Állványos bölcső (Századforduló, Kémes, Baranya m.)

1. Állványos bölcső (Századforduló, Kémes, Baranya m.)
Bp. Néprajzi Múzeum

2. Talpas bölcső madaras-virágos festéssel, (19. sz. vége, Magyarvalkó, v. Kolozs m.)

2. Talpas bölcső madaras-virágos festéssel, (19. sz. vége, Magyarvalkó, v. Kolozs m.)
Bp. Néprajzi Múzeum

3. Talpas bölcső (19. sz. második fele, Szeremle, Bács-Kiskun m.) Bp. Néprajzi Múzeum

3. Talpas bölcső (19. sz. második fele, Szeremle, Bács-Kiskun m.) Bp. Néprajzi Múzeum

4. Talpas bölcső (20. sz. eleje, Kemence, Pest m.) Bp. Néprajzi Múzeum

4. Talpas bölcső (20. sz. eleje, Kemence, Pest m.) Bp. Néprajzi Múzeum

5. Talpas bölcső, 1889, felirata: „Dombo Imre asztalos Szany” (Szany, Győr-Sopron m.)

5. Talpas bölcső, 1889, felirata: „Dombo Imre asztalos Szany” (Szany, Győr-Sopron m.)

6. Teknőbölcsőt fején vivő, mezőre menő asszony (20. sz. első fele, Lakócsa, Somogy m.)

6. Teknőbölcsőt fején vivő, mezőre menő asszony (20. sz. első fele, Lakócsa, Somogy m.)

Bölcső gyékényből, a fejnél kendőtartó kávával, 1964-ben készült múzeumi megrendelésre (Tyukod, Szabolcs-Szatmár m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Bölcső gyékényből, a fejnél kendőtartó kávával, 1964-ben készült múzeumi megrendelésre (Tyukod, Szabolcs-Szatmár m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Talpas bölcső, két egymás mellé tűzött kávával felszerelve, amely vékony kendőt tart a gyermek feje fölé (19. sz. vége, Mezőkövesd) Bp. Néprajzi Múzeum

Talpas bölcső, két egymás mellé tűzött kávával felszerelve, amely vékony kendőt tart a gyermek feje fölé (19. sz. vége, Mezőkövesd) Bp. Néprajzi Múzeum