holisztikus megközelítés (gör. ’egész’ szóból)

a kultúrának egységes egészként való felfogása. A fogalmat J. Ch. Smuts vezette be a néprajztudományba (Holism and Evolution, 1925), elterjedése a → funkcionalizmus domináns szemléletmóddá válásához köthető. Használata az angolszász antropológiában azután is fennmaradt, hogy az egységes egész abszolutizált értelmezéséről lemondtak, s mai jelentése nem több, mint a kultúra egészében való megragadásának igénye. – Irod. Mead, Margaret: National Character (Anthropology Today, szerk. Kroeber, A. L., Chicago, 1953); Janowitz, M.: Anthropology among the Disciplines, Anthropology and the Social Sciences (Current Anthropology, 1963).