kalap

elsősorban nemezből készült, a népviseletben csaknem kizárólagosan férfifejfedő. A kalaposmesterek a tetőforma és a karima méretének, formájának különféle alakításával több változatát készítették. – Bár a kalap az európai polgárságot követve már a 18. sz.-ban megjelent mezővárosaink lakosságának öltözetében, a parasztság körében a → süveg rovására csak a 19. sz. elején terjedt el országosan. A 20. sz. elejétől néhány korábbi forma tovább élt, mint pl. a pásztorkalap (Hortobágy), a kun kalap (Kiskunság), sőt a későn kivirágzó viseletcsoportok még újdonságot is hoztak a kalapdivatban is, pl. a süveges vagy csúcsos kalapot (Mezőkövesd). – A kalap a női viseletben csak Erdélyben jelentkezett, ahol széles karimájú szalmakalapot, de fekete, lehajtott karimájú férfi-posztókalapot is feltettek a leányok. Ismertebb kalapféleségek: 1. széles karimájú kalap, nagy kerekkalap: nemezből készült, általában alacsony tetejű, széles elálló karimájú férfifejfedő. – A gyapjúkalapot (Felföld), ökörszőrkalapot (Hont m.) vízszintes, magasra hajtott „felkanyarult” és lekonyuló „tertyett” karimával is viselték. A kalap sokszor 6–10 ujjnyival is túlnyúlt a vállon, méreteit egy 1813-as helytartótanácsi rendelet szabályozta, amely szerint a karima 8 hüvelyknél szélesebb nem lehetett. A legszertelenebb méretűek a dunántúli zsiványkalapok voltak. – A debreceni 18. sz.-i cíviskalap, diákkalap a 19. sz. elején hirtelen terjedt el országszerte a süveg rovására; a környező nemzetiségek is kedvelték. Divatjának kezdeti túlkapásain túljutva kurtább karimájú kalap (Debrecen) formájában az idősebbek a múlt század végéig szívesen viselték, más kalaptípusok mellett. A széles karimájú kalapot legtovább a pásztorok őrizték meg, mivel zsírozva, a tető és a karima találkozására tett apró fonású lószőrszalaggal felszerelve, jól állja az esőt. Változó szélességű karimával kondás-, ill. kanászkalap, juhászkalap, gulyáskalap és csikóskalap formájában a 20. sz. elején is használták, a legutóbbit két oldalról bevarrt, áll alatt megköthető madzaggal vagy csatolható szíjjal, az álladzóval szorították a fejhez. A széles karimájú kalap karimáját háromszögletűre felkötve is viselték a 19. sz. elején az Őrségben és Csongrád m.-ben. – 2. pörge kalap, csárdás kalap (Hegyhátvidék, Gömör m., Alföld): fejtetőhöz simuló keskeny karimájú, alacsony tetejű, általában fekete nemezkalap. Formájára a gömbölyű kalap (Debrecen), karimája állására a pörge állású kalap (Szeged), ill. kissé elálló karimájú típusára a nagyobb szélű pörge kalap (Hódmezővásárhely) elnevezések mutatnak. Magasabb félgömbtetejű, szélesebb, felálló, de nem szorosan fejtetőhöz simuló süvegállású karimás változata a gombakalap (Felvidék). – A pörge kalap a múlt század 30-as éveiben a széles karimájú kalap elterjedése után jelent meg. Az úri viseletben csak rövid ideig hódított, a paraszti fejviseletben azonban a Kisalföldtől Kalotaszegig, más típusokkal vegyesen, még a századfordulón is fennmaradt. – 3. bakonyi kanászkalap, Sobri-kalap (Somogy m.): cilinder formájú magas, szélesedő lapos tetejű, felhajló széles karimájú nemez. Keskenyebb karimával a Tiszaháton és a székelységnél is megtalálható volt. – A Ny-európai cilinderforma változata, amely a divat és helyi ízlés okozta alakváltozásokkal a 19. sz. elején É- és K-Európa parasztságánál is megjelent. – 4. Kossuth-kalap: gömbölyű tetejű, széles szalagú, körül felhajtott karimájú fekete nemezkalap. Feje hosszúkás, nemegyszer enyhén beütve, strucctollat is tettek rá. Az 1848-as szabadságharc tábornokai is viselték. Az önkényuralom elleni tüntetés hozta divatba. Használata legtovább az Alföldön és Kalotaszegen maradt fenn. – 5. iparoskalap: magas, hosszában beütött tetejű, keskeny, homlokra hajlított karimájú, leggyakrabban fekete, zöld, barna, drapp nemezkalap, amelynek szalagcsokra hátul megkötött, ellentétben a korábbi, baloldalt díszített „paraszt” kalapokkal. Az iparoskalap kb. a 20. sz. eleje óta az iparosok nyomában a parasztság körében is elterjedt. – 6. szalmakalap: a nemezkalapok formájára búzaszalma fonatokból összevarrt, fehérre és feketére festett (Alföld) férfifejfedő. Erdélyben faháncsból is készítettek kalapokat. – A nyári munkák idején különösen kellemes szalmakalap-viselet a múlt század derekától terjedt el. Korábban a hajdúvárosokban kedvelték, szórványosan a Felföldön is használták, de fő elterjedési területe Erdély, ahol – főleg a keleti részeken – nők is viselték. Ismert készítőközpontjai Hencida és Hajdúnánás voltak, ahonnan a hazai szükségletek kielégítése mellett Lengyelo., Ausztria, Olaszo. és a Balkán számára is szállítottak. – Irod. Ébner Sándor: A hortobágyi pásztorkalapok készítése (Népr. Ért., 1940); Bakó Elemér: Szalmakalapvarrás Hencidán (Népr. Ért., 1940); Igmándy József: A hajdúnánási szalmakalapipar (Népr. Ért., 1940); Luby Margit: A kalaposmesterség szókincse (Magy. Nyelvőr, 1949); Luby Margit: A kézi gyapjúkalap készítése (Ethn., 1951–52); Kresz Mária: Magyar parasztviselet 1820–1867 (Bp., 1956).

Szalmakalap fiúnak (Kalotaszeg, v. Kolozs m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Szalmakalap fiúnak (Kalotaszeg, v. Kolozs m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Pásztorkalap. (Hortobágy) Bp. Néprajzi Múzeum

Pásztorkalap. (Hortobágy) Bp. Néprajzi Múzeum


Felhajtott peremű kalap (Felföld) – Cilinder alakú kalap (Szentgál, Veszprém m.)

Csúcsos kalap (Mezőkövesd, Borsod m.)

Csúcsos kalap (Mezőkövesd, Borsod m.)


Iparoskalap hosszában beütve (Tura, Pest m.) – Pörge kalap (Bánffyhunyad, v. Kolozs m.) Mind: Bp., Néprajzi Múzeum

Kalapok (Udvarhelyszék, v. Udvarhely m.)

Kalapok (Udvarhelyszék, v. Udvarhely m.)


Legény darutollas kalapban (Eger, Heves m.) – Szalmakalapot viselő nő (Nádasdaróc, v. Kolozs m.)


Szalmakalapos férfi (Méra, v. Kolozs m. 1908) – Magyar János községi bíró kerek tetejű kalapban (Váralja, Tolna m., 1908)

Pásztor széles karimájú, darutollas kalapban (Hajdúböszörmény, Hajdú-Bihar m. 1955)

Pásztor széles karimájú, darutollas kalapban (Hajdúböszörmény, Hajdú-Bihar m. 1955)

Nagy, pörge karimájú kalapot viselő férfi (Kórogy, v. Szerém m., 1910)

Nagy, pörge karimájú kalapot viselő férfi (Kórogy, v. Szerém m., 1910)

Csikós széles karimájú, álladzós kalapban (Hortobágy)

Csikós széles karimájú, álladzós kalapban (Hortobágy)

Kossuth-kalapot viselő férfi (Balmazújváros, Hajdú-Bihar m.)

Kossuth-kalapot viselő férfi (Balmazújváros, Hajdú-Bihar m.)

Kalapos férfi (Kolozsvár, Hóstát, v. Kolozs m., 1972)

Kalapos férfi (Kolozsvár, Hóstát, v. Kolozs m., 1972)

Csikós túri kalapban (Bugac, Bács-Kiskun m.)

Csikós túri kalapban (Bugac, Bács-Kiskun m.)