fejviselet

férfiak és nők, ill. a gyermekek fejét fedő viseletdarabok bizonyos szabályok szerint váltogatott – nőknél a → hajviselettel, is összefüggő – együttese. Míg a férfi-fejviseletben a divathatások egymásutánját, a női fejviseletben több helyütt ezek egymásra rétegződését figyelhetjük meg, aminek következtében nemcsak az egymást követő korosztályok, hanem a családi állapot megkülönböztetésére is mód nyílt az eltérő leány- és asszonyfejviselet segítségével. Nemcsak egy-egy személy vált élete során többféle fejviseletet, de maguk a fejviseletekek is gyakran változtatják formájukat. A széles peremű férfikalap 2–3 nemzedéken belül pörgére cserélődhet, a nőiek pedig nemegyszer nemzedékenként váltják egymást. Új formák, új díszek jönnek divatba. Létezik olyan fejviselet, melyet csak egyetlen nemzedék életében hordtak. – A paraszti fejviseletnek a 19. sz.-ra hozzávetőlegesen kialakult rendszerét a polgárosodás bolygatta meg, előbb a férfi-, majd éppen az állapot- és rangjelző szerepe miatt nehezebben változó női fejviseletet a városi divathoz közelítve. – 1. férfifejviselet: A magyar fejviseletben a téli → báránybőr sipka mellett az évszázadok folyamán különböző nemez fejfedők váltogatták egymást. Legkorábbi típusuk a → süveg, amelyet csak a 19. sz.-ban szorítottak ki végérvényesen a → kalapok. Ezek első formái a széles karimájú, később a pörgekalapok, a századforduló végén csak idős parasztemberek és pásztorok fejviseletében maradtak meg. A különböző tájakon különböző divathatásokra kialakult fejfedők formája viselőjük korára, finomabb vagy gyengébb minőségű anyaga vagyoni állapotára, viselési módja életkorbeli és társadalmi hovatartozására is utalt. A tollal, bokrétával, szalaggal díszített kalap pl. csak legényt és fiatal házast illetett meg. A kalapot csak házasember hordta otthon is (legény nem), csupán étkezés előtt, alváshoz és a templomban tette le. Amint az asszonyt → főkötője; a férfit kalapja kísérte el a koporsóba is. (→ még: kalapdísz) – 2. női fejviselet: A paraszti leány- és asszonyfejvieletet a nemesi fejviselet mellett, amelyből az alapformák, pl. a → párta és a kontyfőkötő öröklődtek, a polgárosodás Ny-i divatformákkal bővítette, mint a német főkötő és a → pintli. – a) leányfejviselet: a kislány haját főkötőbe, kis sapkába, gyöngyös sapkába (Rimóc) szorították, mihelyt azonban a haja fonhatóra megnőtt, hajadonfőtt járatták, a nagylányok, hajadonok hajviseletét azonban csak bizonyos kortól, pl. az iskola befejezésétől követhette. A kalotaszegi lányok konfirmálás után pártát viselhettek, s ezért pártás lányoknak is nevezték őket. – A magyar leány fejviselet jellemző ünnepi darabja volt a párta, de a múlt században bevezették már a → homlokbársony viselését, a menyasszonyi fejék pedig → koszorú lett. – A leányoknak templomba hidegben, melegben egyaránt hajadonfőtt illett járni. A hajadonfőtt járó lányok az erős nap és a hideg ellen kendőbe bugyolálták fejüket. Néhol a kendőviselet szerves tartozéka is lett a leányfejviseletnek (Boldog). A megesett leányok fejét pedig országszerte asszony módra bekötötték. – Az általános szokástól eltérően a múlt század közepén Tolna m.-ben leányok is viseltek főkötőt, Erdélyben pedig nagy karimájú szalmakalapot, fekete felhajtott karimájú férfikalapot. – b) asszonyok fejviselete: a lakodalom éjszakájától, a kontyolástól az asszonyt megillető és számára kötelező alkatrészei a főkötő és a fejre való ruha voltak. A fejviselet attól függően, hogy helyi szokás szerint az előhajat vagy a hátihajat hangsúlyozták, alkalmazkodott a hajviselethez. – Az új asszonyt korábban a fátyol, újabban az újmenyecske-főkötő különböztette meg korosabb társaitól. Egy-egy viseletcsoporton belül a főkötők és a fejrevaló kendők szinte jelrendszert alkottak, színűkkel, díszítettségükkel utalva viselőjük korára, állapotára, a viselés alkalmára. – Irod. U. Kerékgyártó Adrienne: A magyar női haj- és fejviselet (Bp., 1937); Kresz Mária: Magyar parasztviselet 1820–1867 (Bp., 1956); Fél Edit–Varga Marianna? Népviselet. Orosháza néprajza (Orosháza, 1965).

Fejviseletek. Felső sor: Pintli (Martos, v. Komárom m.) Újmenyecske-főkötő (Sóshartyán, Nógrád m.) – Főkötő (Rimóc, Nógrád m.) – Középső képek: Gyöngyös necc főkötő (Békés, Békés m.) – Csepesz (Gyergyótekerőpatak, v. Csík m.) – Alsó sor: Újmenyecskefőkötő (Kalotaszeg, v. Kolozs m.) – Gyermekfőkötő (Mezőkövesd, Borsod m.) – Fityula (Szakmár, Bács-Kiskun m.)

Fejviseletek. Felső sor: Pintli (Martos, v. Komárom m.) Újmenyecske-főkötő (Sóshartyán, Nógrád m.) – Főkötő (Rimóc, Nógrád m.) – Középső képek: Gyöngyös necc főkötő (Békés, Békés m.) – Csepesz (Gyergyótekerőpatak, v. Csík m.) – Alsó sor: Újmenyecskefőkötő (Kalotaszeg, v. Kolozs m.) – Gyermekfőkötő (Mezőkövesd, Borsod m.) – Fityula (Szakmár, Bács-Kiskun m.)

Szabott főkötő (Sárpilis, Tolna m.)

Szabott főkötő (Sárpilis, Tolna m.)

Parittya főkötő (Sárpilis, Tolna m.)

Parittya főkötő (Sárpilis, Tolna m.)

Főkötő „pille” (Törökkoppány, Somogy m.)

Főkötő „pille” (Törökkoppány, Somogy m.)

Homlokkötő (Kalotaszeg, v. Kolozs m.)

Homlokkötő (Kalotaszeg, v. Kolozs m.)

Alsó főkötő (Csicsó, Komárom m.)

Alsó főkötő (Csicsó, Komárom m.)

Nagyfőkötő (Gúta, v. Komárom m.)

Nagyfőkötő (Gúta, v. Komárom m.)

Menyecske tüllkendős főkötőben (Meconka, Heves m.)

Menyecske tüllkendős főkötőben (Meconka, Heves m.)

Csepesz viselete kendő nélkül (Székelyföld)

Csepesz viselete kendő nélkül (Székelyföld)

Pintli (Martos, v. Komárom m.)

Pintli (Martos, v. Komárom m.)

Férfi prémkucsmában (Sióagárd, Tolna m.)

Férfi prémkucsmában (Sióagárd, Tolna m.)

Fejviselet. Párta (Debrecen, Hajdú-Bihar m.)

Fejviselet. Párta (Debrecen, Hajdú-Bihar m.)

Fejviselet. Kendővel lekötött csepesz (Székelyföld)

Fejviselet. Kendővel lekötött csepesz (Székelyföld)