gyöngytyúk (lat. Numida meleagris)

Ny- és É-Afrika sztyeppés vidékein őshonos, vadon élő szárnyas. A nálunk tenyésztett fajtaváltozatait i. e. 500 körül Itáliában és Görögo.-ban háziasították. Mo.-on kolostorokban a 13. sz. óta, majd főúri vadaskertekben a 16. sz. óta díszmadárként tartották. Paraszti, kisüzemi gazdaságokban elszórtan csak a múlt század végén, nagyobb arányokban pedig a két világháború között kezdték tartani, főleg a Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon, a tanyás gazdálkodási helyeken. Igénytelen, kevés gondozást kívánó állat, szinte félvadon, a mezőn, a szántóföldön található rovarokon és gyommagokon kívül csak téli időben kíván takarmányozást. Nálunk a közönséges, kékesszürke fajtáját tenyésztették, nevét a tollazata gyöngyszínéről és tyúkformájáról kapta.