ládatakaró, ládaterítő, ládaruha

egy szeles, szegett szélű terítő, amely az → asztalosbútor körébe tartozó, lapos tetejű → láda letakarására szolgál. Elterjedése sporadikus, hihetőleg nagyrészt kései, 19. sz.-i, egymástól független kialakulású. A 19. sz. második felében divatba jövő → sublótterítő hatása azonban inkább csak közvetett lehetett, mivel a ládatakaró általában régiesebb formájú és díszítésű annál. A ládatakaró lehetett mintázatlan fehér házivászon vagy piros csíkkal díszített végű („veres végű ruha”) (Palócság), színes csíkos szőttes (Sárköz), ill. a Székelyföldön, ahol a ládatakaró a 19. sz. végén beletartozott a leány kelengyéjébe, → szálánvarrott öltésű kendő. – Irod. ifj. Kós Károly–Szentimrei Judit–Nagy Jenő: Kászoni székely népművészet (Bukarest, 1972).