kollektív reprezentációk

Emil Durkheim összefoglaló kategóriája valamely társadalmi csoport tagjainál általánosan megfigyelhető azonos gondolatokra, törekvésekre, szokásokra, magatartásformákra, érzelmi reakciókra. Durkheim a kollektív reprezentációkat a hagyományok és az együttélés termékeinek tartja, amelyeket a társadalmi csoportba kerülők mint már előzetesen létezőket ismernek meg, és tudatukban kényszerítő erejű normákként hatnak; a kollektív reprezentációk és egyedi megjelenési formáik között egész és rész olyan viszonyát tételezi fel, amelyben az egész elsődleges és meghatározó a részekkel szemben. A kollektív reprezentációknak önálló létet tulajdonított. Nem tisztázta általánosságban a kollektív reprezentációk és az anyagi lét viszonyát, de mind ő, mind Marcel Mauss néprajzi munkáikban lét és tudat összefüggésének számos kitűnő elemzését nyújtják. A fogalom alkalmazói közül L. Lévy-Bruhl és C. G. Jung a kollektív reprezentációk érzelmi töltését emelte ki. – Irod. Durkheim, E.: A szociológia módszere (Bp., 1917); Mauss, M.: Sociologie et Anthropologie (Paris, 1950); Kon, Igor Szemjonovics: A szociológiai pozitivizmus (Bp., 1967).