nyillő szőlő

az elégtelen szőlőbeporzás vagy a gondatlan nyári tőkegondozás miatt hiányos, apró bogyójú → szőlőfürt. A szőlő nyellése, nyillése, nyirlése a fürt részleges vagy teljes elpusztulását, terméketlenné válását jelenti (Tokajhegyalja, Mátraalja, Somogy és Zala m.). Már a középkorban is ismert → szőlőbetegség elleni védekezésképpen tiltott volt a szőlőben virágzáskor vagy kánikula idején dolgozni. A paraszti szőlőművelés tapasztalata hívta fel a figyelmet a változékony virágtípusú szőlőfajtákra (Kadarka, Furmint), amelyek között sok nyillő szőlő van. Ezek jelölésére újabban a műszőlészeti szaknyelv hatására a rúgós, madárkás szőlő kifejezések terjedtek el. – Irod. Hegedüs Ábel–Kozma Pál–Németh Márton: A szőlő (Bp., 1966); Kecskés Péter: A szőlő talajművelése Észak-Magyarországon (Népr. Ért., 1967).