női viselet

ellentétben a férfiak nadrágos-gatyás öltözetével, minden esetben egy darabba, kerekre összevarrott vagy összefogható → szoknyás öltözet. A férfiak ing-gatyás vászonruhájával e század első felében még sokfelé találkozhattunk. Ennek megfelelője a női öltözetekben az ing-pendelyes öltözet azonban a férfiakénál sokkal korábban ment ki a divatból, talán egyes vidékek nem is ismerték. Furcsa ellentétként mégis a nőket nevezték fehérnépnek, vászoncselédnek, a fehér vászonruha viselése miatt. – Általában a férfi és női öltözetek alakulása nem volt egyöntetű s nincs összhangban. Az alföldi mezővárosokban a férfiak parasztosan jártak még a múlt század közepén is, amint egy tudósító följegyezte 1845-ből: „a kecskeméti pórhölgyek divatos szabású selyem- vagy szövetruhákban, kesztyűs kezükben napernyőt tartva jelennek meg a templomban, sétán, a gatyás vagy kék nadrágos, subás férfiak oldalán”. Ebben a században viszont számos községben a férfiak öltözete polgáriasodott előbb, melyet a női viselet nemegyszer évtizedes vagy akár hosszabb késéssel követett.