rojtkötés, rostkötés, macramé munka

a rojtok, anyagszélvégek művészi befonása, összecsomózása által keletkezett csipke. Változó mintái abból adódnak, hogy a párhuzamos szálakat, ill. szélkötegeket milyen módon és irányban csomózzák össze. Készítése sok vidéken ismert, a Tolna megyei Sárközben pl. külön kis rostkötőszéket szerkesztettek hozzá. Kendők és kötények szélére itt készültek a legpompásabb rojtkötések. A matyók, a palócok és több más magyar népcsoport tagjai kisebb részben vászon kendők és kötények, nagyobbrészt selyemkendők szélére kötötték. Maga a technika igen nagy múltú, visszavezethető az ókorig. – Irod. Dreger, M.: Entwicklungs-Geschichte der Spitze (Wien, 1910); Cs. Sebestyén Károly: Opreg és katrinca (Népr. Ért., 1914); Palotay Gertrúd: Sárközi „rostkötés”-ek (Népr. Ért., 1936).

Rojtkötés. Minta (Sárköz, 20. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum

Rojtkötés. Minta (Sárköz, 20. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum

Rojtkötés. Minta (Sárköz, 20. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum

Rojtkötés. Minta (Sárköz, 20. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum

Rojtkötés. Minta (Sárköz, 20. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum

Rojtkötés. Minta (Sárköz, 20. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum

Rojt kendőről (Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m., 20. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum

Rojt kendőről (Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m., 20. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum

Rojt kendőről (Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m., 20. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum

Rojt kendőről (Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m., 20. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum