tácsi

keskeny, hosszú vászonlepedő, amellyel az anya magához köti gyermekét, amikor a háztól távolabb, pl. a mezőre viszi. A csecsemőt haránt irányban, arccal maga felé fordítva helyezi keblére, majd a tácsival mindkettőjüket többször körülcsavarja, bepólyálja. Egyik vállán is átveti a tácsit, amelynek szélessége 60–70 cm, hossza 200–250 cm. Az 1–3 éves kisgyermeket kötik ilyen módon a hátukra (tácsilják) fel. Ünnepen díszesebb, finomabb tácsit használnak, amely összhangban áll az ünnepi viselettel. Két végén szőttes vagy hímzett díszítmények láthatók. – A tácsi a magyar nyelvterület északi részein ismeretes, ahol az asszonyok legfőbb szállító, cipekedő eszköze a vászonlepedő (→ batyu). Legtovább Abaúj és Zemplén területén maradt fenn, a zárt hegyi falvakban egészen napjainkig. Elnevezései közül említést érdemel a hajtka, a lepüdző, a póka, tácsi-póka és a tacska. Utóbbi a 19. sz. végén a gömöri-borsodi barkók körében volt ismeretes. A 20. sz. elején kiszorult, de négyszögletes lepedővel később is szállítottak kisgyermekeket hasonló módon. A tácsi napjainkig ismeretes a szlovákoknál végig az É-i Kárpátokban. Látható még a vándorló életmódot folytató cigányoknál. Hasonló ruhadarab igen elterjedt számos afrikai, D-ázsiai népnél is. A középkori Itáliában is megvolt. Egyaránt szerepel Giottónak az Assisi San Francesco altemplomában (1290-es évek vége) és Padovában a Cappella degli Scrovegniben (1304–1306 között) festett Menekülés Egyiptomba jelenetén. Különösen az utóbbin figyelhető meg jól a keskeny, keresztben futó szőttes csíkokkal díszített, nyakban megkötött kendő. – Hazánk egyes vidékein (Hont, Börzsöny-vidék) a hátikosár (baszatyi, szatyor) is szolgált a kisgyermek szállítására. A hátikosárban való gyermekvivésre a Képes Krónika (1360 k.) szolgáltat példát a hunok bejövetelét ábrázoló képén, itt egy férfi visz hátán kosárban két kisgyermeket. – Irod. Valló Albert: Tót jövevényszók (Magy. Nyelvőr, 1904); Bednárik, R.: Časopis Muzeálnej Slovenskej Spoločnosti (Martin, 1950); Gunda Béla: Néprajzi gyűjtőúton (Debrecen, 1956); Baran, L.: Transport in Czechoslovakia as an Ethnographical and Social Phenomenon (Land Transport in Europe, København, 1973).

Fiatalasszony, ünnepi „hosszúkeszkenyőbe” tekert gyermekével (Zsére, v. Nyitra m., 1958)

Fiatalasszony, ünnepi „hosszúkeszkenyőbe” tekert gyermekével (Zsére, v. Nyitra m., 1958)