tanyasi

az állandóan tanyán élő ember megjelölése. A kifejezés igen gyakran pejoratív értelmű. A köztudatban legtöbbször a butaság, elmaradottság és a szegénység képzetével társul. A tanyasit a városi és a → falusi ember sokszor lenézi, megszólja. Leginkább szegényes ruházata, nehézkes járása, darabos, sok tájszót használó beszéde és a városi normákkal nem egyező viselkedése ad okot gúnyolódásra. A tanyasi kifejezés valószínűleg csak a 20. sz.-ra vált igazán lekicsinylő ízűvé, amikorra a városiak és az állandóan tanyán élők között valóban jelentős kulturális szintkülönbség alakult ki. Előzőleg nem lehetett éles a különbség, mivel a tanya tartozéktelepülés jellege miatt a tanyás határú városok népének többsége egy időben tanyasinak és városinak is számított. Elsősorban a pusztai szórványtanyák kialakulása és az itt megtelepedő küzdelmes életű szegények jelentős számú társadalmi csoporttá válása segítette elő a tanyasi kifejezés lekicsinylő használatának elterjedését. A tanyasi paraszt, bár ismeri a városiak és a falusiak róla alkotott véleményét, öntudatosan vallja a tanyasi életforma helyességét és praktikusságát.