téka

tárolóbútor, faliszekrény. – 1. Felfüggesztett vagy falba mélyesztett (falitéka), esetleg lábakon álló és padra, ritkábban földre állított (talpas vagy lábastéka). Többnyire kis méretű. Általában egyetlen ajtaja keskeny, gyakran rácsos. A téka helye korábban rendszerint a szoba főfalán, az ajtóval szemközt volt, különösen a → szentsarokban; ennek megfelelően a tégla forma mellett gyakori a sarokba illő, 3 oldalú hasáb alakú (saroktéka, szegelettéka). Egyéb nevei: almárium (a Dunántúlon, Felvidéken és Erdélyben); almaráj (DK-Erdélyben); kaszli (Ny-Dunántúlon). – 2.falifülke, amit ajtós fedőlap (fülajtó, tékaajtó, tékaboríték, tékalap) takar. – 3. A zárt formának megfelelő nagyságú, falra függesztett keret, 2–3 polccal (nyitott téka). – A téka a fülkéből alakult, a szekrény hatására. Emlékei a 13–15. sz. óta ismertek. Mo.-on a 15. sz. óta mutatható ki. A formai sajátságokból következtetve a parasztságnál is korai, a legrégibb datált példányok 18. sz.-iak. Tároltak benne imádságos és egyéb könyvet (könyvestéka), italos és orvosságos edényt (üveges, palackos, patika), a nyitottban dísztálakat (tányéros, edényes), másodlagosan tejet (tejes). R. k. falvakban tékaszerű szekrénykében álltak a szentsarokban a szentszobrok (→ Mária-ház). – A téka legarchaikusabb díszítése a faragott, ékrovásos rozetta, gyakoribb a festett → virágozás, a Balaton-felvidéken az intarzia (→ berakás), a → Hór-völgyi fafaragásban az áttört → felirat. (még: → polc) – Irod. Cs. Sebestyén Károly: Falitéka (Népünk és Nyelvünk, 1930); Moser, O.: Kärntner Bauernmöbel (Klagenfurt, 1949); Vajkai Aurél: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza (Bp., 1959); Rumpf, K.: Frühformen hessischer Schränke (Zeitschrift des Vereins für hessische Geschichte und Landeskunde, 1960); K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai (Bp., 1972).

Saroktéka, alapszíne zöld, a mező kék és vörös (Kászonfeltíz, v. Csík m., 1823)

Saroktéka, alapszíne zöld, a mező kék és vörös (Kászonfeltíz, v. Csík m., 1823)

Falitéka, oldalra húzható ajtóval (lelőhely: Hosszúpályi, Hajdú-Bihar m., készítőhely: Debrecen, 18. sz. közepe) Bp. Néprajzi Múzeum

Falitéka, oldalra húzható ajtóval (lelőhely: Hosszúpályi, Hajdú-Bihar m., készítőhely: Debrecen, 18. sz. közepe) Bp. Néprajzi Múzeum

Nyitott téka lófejes orommal (Sárköz, Tolna m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Nyitott téka lófejes orommal (Sárköz, Tolna m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Nyitott téka lófejes orommal (Sárköz, Tolna m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Nyitott téka lófejes orommal (Sárköz, Tolna m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Falitéka, ajtaján egyedi kialakítású ráccsal, zárható fiókkal (Makó, Csongrád m., 1841) Szeged, Móra Ferenc Múzeum

Téka
Falitéka, ajtaján egyedi kialakítású ráccsal, zárható fiókkal (Makó, Csongrád m., 1841) Szeged, Móra Ferenc Múzeum

Saroktéka, felső ajtajában tükörbetéttel (Nyárszó, v. Kolozs m., 1880-as évek) Bp. Néprajzi Múzeum

Saroktéka, felső ajtajában tükörbetéttel (Nyárszó, v. Kolozs m., 1880-as évek) Bp. Néprajzi Múzeum