természetmagyarázó mese

az → állatmesék, → legendamesék, → formulamesék egyes típusai, növények, állatok, az ember, asszony, különböző nemzetek, az ember által alkotott tárgyak (harang, malom, kocsi, vonat, hangszerek stb.) tulajdonságait, azok eredetét, hangját magyarázzák. Miért haragszik a kutya a macskára? (→ kutya-macska barátság). Miért görbe a bolha és külüszemű a légy? → Krisztus és a fák, → Krisztus és a madarak, → asszonyi természet, az, → Isten és a nemzetek, → vadgalamb és a szarka, a, → ludak a tarlón a legjellemzőbb magyar természetmagyarázó mesék. A természetmagyarázó mesék mögött a természeti jelenségeket értelmező mítoszok és reális tapasztalatok, megfigyelések állnak. A föld minden népe ismer ilyeneket. (→ még: eredetmagyarázó mese, → eredetmagyarázó monda, → hangutánzó, → szólásmagyarázó mese) – Irod. Kálmány Lajos: Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban (Szeged, 1893); Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról (Bp., 1901); Benkóczy Emil: Természetrajzi mesék (Ethn., 1906).