tordai kerámia

A Torda-Aranyos megyei műhelyek egyik jelentős központja Torda. Edényeit nagyrészt Kalotaszeg lakossága vásárolta. Az 1820–30-as években kb. 20 fazekas dolgozott a céhben, céhen kívül pedig 7–8. Az edények (→ tálak, → tányérok, → kanták, → bokályok) alapszíne fehér, s ezen kobaltkék a díszítmény, amely növényi és geometrikus elemek ötvözete. Bizonyos motívumok a → kalotaszegi hímzések motívumaira emlékeztetnek. Gyakran feltűnik a madár-motívum is. A díszítés eszköze a szaruból készült → íróka. (→ még: járai kerámia) – Irod. Jankó János: Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe (Bp., 1893); Kós Károly: Népi fazekaskészítményeinkről (Művelődés, Bukarest, 1956); Kresz Mária: Magyar népi cserépedények kiállítása a Néprajzi Múzeumban (Népr. Ért., 1961).

Ételhordó edény (Torda, v. Torda-Aranyos m., 1880-as évek) Bp. Néprajzi Múzeum

Ételhordó edény (Torda, v. Torda-Aranyos m., 1880-as évek) Bp. Néprajzi Múzeum

Bokály (Torda, v. Torda-Aranyos m., 1870-es évek) Bp. Néprajzi Múzeum

Bokály (Torda, v. Torda-Aranyos m., 1870-es évek) Bp. Néprajzi Múzeum