szilágysági hímzések

egyfelől az Alföld irányában nyitott, másfelől Erdélyhez kapcsolódó Szilágyságban a párnavégeken, abroszokon, lepedők, ágyfütülvalók (kislepedők) és rúdi kendők szélein található hímzések. E hímzések egyik nagy csoportja a párnavégeken található, belőlük van a legtöbb. Meglétük Györffy István szerint 1642-ig vezethető vissza. Finom szövésű, kevéssé fehérített kendervászonra varrták, jobbára piros pamuttal. A mindig pontosan kiszámolt, szabályosan megszerkesztett, tiszta és aprólékos mintákat → szálánvarrott öltéssel és keresztszemmel, valamint → álló keresztekkel varrták ki. Egyes példányokon a mértani mintákat száröltéssel kontúrozták. A kontúrozás meglágyítja a szögletes mértani elemeket, s hajlékony virágszirmokhoz teszi hasonlóvá őket. A mintát széles középmezőben mindig egyenletesen elosztva helyezik el, keskeny peremdíszekkel vagy peremdíszek nélkül. A mintaszerkesztésre általában a rugalmas térkihasználás a jellemző. Nem merevedik be egy szkemába. Gyakran vízszintes középtengely két oldalán helyezik el a mintákat, de tagolhatják vízszintesen akár három sorban is. Ugyanígy lehetséges a rácsszerű több függőleges tengelyvonal. Ismét más lehetőség a rácsszerű tagolás. Ezekkel a mintaszerkesztési szkémákkal kapcsolódnak a szilágysági hímzések leginkább az erdélyi hímzésekhez. A párnavégeken szoktalanul sok a hímzett tulajdonjegy. – A szilágysági hímzések másik csoportját lepedővégeken találjuk meg. Ezek mindenben eltérnek a párnavéghímzésektől. Sokkal vastagabb vászonra varrták őket, jobbára kék, kevesebb piros pamutfonallal, szálánvarrott és keresztöltéses technikával. A lepedőkön az országosan közkeletű virágtő 7–9 ágú formája jelentkezik mereven, a kötött technika által mértaniasítva. Ezeknek a lepedőknek még nincs lepedőfiókjuk, amit külön illesztenének a lepedővászonhoz vagy állítanának be, itt a hímzést magára a lepedőre varrták. A lepedővéghímzések alakulásának menete nyomon követhető lépésről-lépésre. Egyes darabokon szerény szegélydísz került a lepedő szélére s közvetlen fölötte sorakoznak – egyetlen keskeny vonalra állítva – a virágtövek. Más darabokon már szélesedik a sáv a lepedő széle és a hímzett virágtövek között, ez a kifejlett alsó peremdísz. Továbbmenve ez az alsó peremdísz maga is többsávos lehet s virágtövek is alkothatják. Ezek a lepedőhímzések mintaszerkesztésük alapján korainak tűnnek, keltezett példányaik azonban csak az 1830-as évektől vannak. Folytatásukat nem ismerjük, talán nem is volt, az Alföld felől terjedő fehér lyuggalásos hímzések kerültek helyükre a párnákon is. A három szélből összeállított abroszokon foltdíszítésként alkalmazták a varrást; hasonlóan az erdélyi abroszokhoz egy-egy vászonszélen három nagyobb forgórózsa van, arányos távolságban elhelyezve. A vászonszéleket kötéssel fogták egybe. – Irod. Györffy István: Szilágysági hímzések (Bp., 1924); Palotay Gertrúd–Szabó T. Attila: Ismeretlenebb erdélyi magyar hímzéstípusok (Népr. Ért., 1941); Kós Károly–Szentimrei Judit–Nagy Jenő: Szilágysági magyar népművészet (Bukarest, 1974).

Párnavég részlete (Sarmaság, v. Szilágy m., 19. sz. közepe) Bp. Néprajzi Múzeum

Párnavég részlete (Sarmaság, v. Szilágy m., 19. sz. közepe) Bp. Néprajzi Múzeum

Lepedővég részlete (Szilágyság, 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Lepedővég részlete (Szilágyság, 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Lepedővég részlete, kendervászon kék pamuttal, fonottas öltéssel. Varrta Gál Juliska (Szilágyság, 1846) Bp. Néprajzi Múzeum

Lepedővég részlete, kendervászon kék pamuttal, fonottas öltéssel. Varrta Gál Juliska (Szilágyság, 1846) Bp. Néprajzi Múzeum

Kendervászon, kék pamuttal. Margit- és száröltéssel kivarrt lepedővég részlete (Szilágyság, 1850-es évek) Bp. Néprajzi Múzeum

Kendervászon, kék pamuttal. Margit- és száröltéssel kivarrt lepedővég részlete (Szilágyság, 1850-es évek) Bp. Néprajzi Múzeum

Lepedővég részlete (Szilágyság, 19. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Lepedővég részlete (Szilágyság, 19. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Lepedővég részlete, kontúrozott hímzéssel (Szilágyság, 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Lepedővég részlete, kontúrozott hímzéssel (Szilágyság, 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum