{8-1138.} A TÉRKÉPEK JEGYZÉKE

1. A Kecskemétre beköltözött nemesek származási helye megyénként – Rácz István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541–1848 között. Budapest, 1988: 83. nyomán 140
2. Nemzetségek településrendje. Rákosd (Hunyad vm.) – Kós Károly: Népélet és néphagyomány. Bukarest, 1972: 242. nyomán 149
3. Nemzetségek szerint felosztott temető. Rákosd (Hunyad vm.) – Kós Károly: Népélet és néphagyomány. Bukarest, 1972: 243. nyomán 151
4. Nemzetségek telkei a belterületen. Bélapátfalva (Borsod vm.) – Kovács Béla: Bélapátfalva története. H. n. 1996: 134. nyomán 153
5. Az iparosítás regionális eltérései 1890-ben és 1900-ban (az ipari keresők száma alapján) – Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1990: 142. nyomán 247
6. Magyarországi kivándorlás a tengerentúlra 1899–1913 között – Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1990: 111. nyomán 250
7. A napi ingázás körzeteinek alakulása Ózd vidékén – Paládi-Kovács Attila–Szarvas Zsuzsa (eds): Village and Town. Budapest, 1989: 163. nyomán 273
8. A bejáró munkások lakóhelyei Ózd vidékén – Berend T. Iván (szerk.): Az Ózdi Kohászati Üzemek története. Ózd, 1980: 431. nyomán 275
9. A Börzsöny-vidéki kőfejtők és kőfaragók vándorlásai, munkavállalásai – Hála József: A Börzsöny-vidéki kőbányászat és kőhasznosítás a XIX–XX. században. (Dissertationes Ethnographicae 6.) Budapest, 1987: 128. nyomán 278
10. A munkásság lakóhelyi megoszlása a kerületek népességének arányában. Budapest, 1906 – Gyáni Gábor: Bérkaszárnya és nyomortelep. Budapest, 1992: 65. nyomán 279
11. Céhbehívótáblák használata a történelmi Magyarországon – Nagybákay Péter: Magyarországi céhbehívótáblák. Budapest, 1981: 26. nyomán 360
12. A Baranya megyei református magyarság házasodási körzetei – Zentai János: Baranya megye magyar néprajzi csoportjai. Ethnographia LXXXIX (1978): 533. nyomán 418
13. Házasodási körzetek a Börzsöny északi előterében – Török Gábor: A Börzsöny-vidék nyelvjárástörténetének települési háttere. Budapest, 1964: 27. nyomán 421
14. Családformák az Északi-középhegység térségében a 19. század végén. Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX–XX. században. Szolnok, 1968: 40. nyomán 456
15. Családformák hagyományos területei a 19. század végén – Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX–XX. században. Szolnok, 1968: 119. nyomán 460
16. Magyar- és Horvátország háztartásszerkezete az 1787-es népszámlálás szerint – Faragó Tamás: Nemek, nemzedékek, családok és rokonok a 18–20. században. MTA doktori értekezés (1995, kézirat) nyomán 464
17. Disznós Gergely és felesége (apaági) elődeinek és leszármazottainak lakóhelyei a városban. Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok vm.), 1960-as évek – Orsi Julianna: Karcag társadalomszervezete a 18–20. században. Budapest, 1990: 90. nyomán 473
18. Azonos családnevű polgárok lakhelyei a városban. Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok vm.), 1900-as évek eleje – Orsi Julianna: Karcag társadalomszervezete a 18–20. században. Budapest, 1990: 88. nyomán 476
19. „Tanyázásra” összejáró szomszédság körzete. Átány (Heves vm.), 20. század közepe – Fél, Edit–Hofer, Tamás: Proper Peasants. Traditional Life in a Hungarian Village. Chicago, 1969: 182. nyomán 818
20. A Juhász családdal kölcsönzési viszonyban álló rokonok és szomszédok lakóhelye. Átány (Heves vm.), 20. század közepe – Fél, Edit–Hofer, Tamás: Proper Peasants. Traditional Life in a Hungarian Village. Chicago, 1969: 174. nyomán 820
21. A dobolással kihirdetett közlemények színterei a faluban. Átány (Heves vm.) – Fél, Edit–Hofer, Tamás: Proper Peasants. Traditional Life in a Hungarian Village. Chicago, 1969: 337. nyomán 823
22. A Nyugat-Kiskunság népének származási helyei (1699) – Tálasi István: Kiskunság. Budapest, 1977: 38. nyomán 834
23. Debrecen piaci, vásári vonzáskörzetei a 19. század első felében – Rácz István (szerk.): Debrecen története. II. 1693–1849. Debrecen, 1981: 367. nyomán 844
24. Vásárhelyek a „Palócföld” peremein a 20. század elején. (Tervezte: Havassy Péter.) – Bakó Ferenc (szerk.): Palócok. II. Eger, 1989: 59. nyomán 847
25. Az átányiak vásározó helyei a 20. század derekáig – Fél, Edit–Hofer, Tamás: Proper Peasants. Traditional Life in a Hungarian Village. Chicago, 1969: 351. nyomán 849
26. A vándornyomtatók útirányai a Kárpát-medencében (19. század) – Hoffmann Tamás: A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Budapest, 1963: 315. nyomán 854
27. A kunágotai kertészgazdák születési helyei 1844–1845-ben – Bencsik János: Kunágota kertésztelep paraszti társadalma (1844–1871). A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 11. Békéscsaba, 1988: 244. nyomán 937
28. Kalotaszentkirály (Kolozs vm.) belterülete – Kataszteri felvétel nyomán tervezte Fülemile Ágnes 957
29. Mezőberény belterületének nemzetiségi megoszlása – Bartóki József–Plesovszky Zsuzsanna: Adatok a mezőberényi evangélikusok vallásökológiájához. Néprajzi Látóhatár VI. (1997): 418. nyomán 967