CÍMLAP | TARTALOMJEGYZÉK | AJÁNLÁS | ELŐSZÓ | ÖNÉLETRAJZ | FÉNYKÉPALBUM | IMPRESSZUM
LELKES MIKLÓS - A SZÉPSÉG CSILLAGA
76. oldal
A CSAPDAMÉLY
A csapdamély darabka végtelen,
amelyen ének sír át éneken,
s olykor virág színével fogja át
a szirmára szállt béke látszatát.
Csapdamélyen csalétek megterem:
ígérget e darabka végtelen.
Tájat ígér, a szívnek szép mezőt,
csillagnéző hegyekhez érkezőt,
tájat, amelyen édenkert-dalok
emelnek fel fénydús pillanatot,
- de végül visszavesz az Ősanyag
mindent, s a földnek, víznek, légnek ad
és eltemet a föld, a víz, az ég
Téged, volt-nincs tűnékeny gyermekét.
Ó, Csapdamély, ahol a Nincs az úr,
s ahol csak a Hazugság boldogul!
Fő-Mindentudók fején fősüveg,
s fejük az igazságra töksüket,
szemük, hiszik, lát látszatokon át,
s nem lát csupán hagymázas lázcsodát,
s e láz-csodából könny és vér fakad,
ijesztően tudatlan indulat.
Ó, Csapdamély, darabka végtelen,
látszat-Minden, s valóként Semmisem,
hihetem-e, hogy egyszer felragyog
ígéreten-túli pillanatod,
s a csillagunk béke öleli át:
piros szirmú hajnalt hozó virág?
*
NETKÖTET PROGRAM - IRODALMI RÁDIÓ