CÍMLAP | TARTALOMJEGYZÉK | AJÁNLÁS | ELŐSZÓ | ÖNÉLETRAJZ | FÉNYKÉPALBUM | IMPRESSZUM

LELKES MIKLÓS - A SZÉPSÉG CSILLAGA
76. oldal

 

A CSAPDAMÉLY

A csapdamély darabka végtelen,
amelyen ének sír át éneken,

s olykor virág színével fogja át
a szirmára szállt béke látszatát.

Csapdamélyen csalétek megterem:
ígérget e darabka végtelen.

Tájat ígér, a szívnek szép mezőt,
csillagnéző hegyekhez érkezőt,

tájat, amelyen édenkert-dalok
emelnek fel fénydús pillanatot,

- de végül visszavesz az Ősanyag
mindent, s a földnek, víznek, légnek ad

és eltemet a föld, a víz, az ég
Téged, volt-nincs tűnékeny gyermekét.

Ó, Csapdamély, ahol a Nincs az úr,
s ahol csak a Hazugság boldogul!

Fő-Mindentudók fején fősüveg,
s fejük az igazságra töksüket,

szemük, hiszik, lát látszatokon át,
s nem lát csupán hagymázas lázcsodát,

s e láz-csodából könny és vér fakad,
ijesztően tudatlan indulat.

Ó, Csapdamély, darabka végtelen,
látszat-Minden, s valóként Semmisem,

hihetem-e, hogy egyszer felragyog
ígéreten-túli pillanatod,

s a csillagunk béke öleli át:
piros szirmú hajnalt hozó virág?

 

ELŐZŐ OLDAL - KÖVETKEZŐ OLDAL

*

NETKÖTET PROGRAM - IRODALMI RÁDIÓ