CÍMLAP | TARTALOMJEGYZÉK | AJÁNLÁS | ELŐSZÓ | ÖNÉLETRAJZ | FÉNYKÉPALBUM | IMPRESSZUM

LELKES MIKLÓS - A SZÉPSÉG CSILLAGA
114. oldal

 

A HANG-KUTAK

A hang-kutak,
s visszhang-kutak
mesélték csipcsup
álmukat,

és rábúgott
a gerlepár
azt kérdőn: merre?
merre már?

- Merre, merre?
- tűnődtem én
az ég szeleskék
peremén.

Merre, merre
fény-, s árnyúton?
Búgott a gerle:
- Nem tudom!

Később hittem,
hogy én tudom, -
s hullt, hullt a remény-
hószirom.

Szeleskék ég
szélén vagyok
ma is, - de ma már
hallgatok,

mert erre sincs,
meg arra sincs
más, mint lelkeken
zár, bilincs.

Ma nincs-hazám
az én hazám,
piros múlt, piros
tulipán.

Bokor sóhajt,
s a csali-dal
csak csillog csipcsup
álmaival,

s a gerle száll,
a gerle búg, -
de a szívekben
háborúk.

Egy szívben csend,
éj-nincs-tovább.
Az égen csillag-
katonák.

 

ELŐZŐ OLDAL - KÖVETKEZŐ OLDAL

*

NETKÖTET PROGRAM - IRODALMI RÁDIÓ