CÍMLAP | TARTALOMJEGYZÉK | AJÁNLÁS | ELŐSZÓ | ÖNÉLETRAJZ | FÉNYKÉPALBUM | IMPRESSZUM
LELKES MIKLÓS - A SZÉPSÉG CSILLAGA
80. oldal
ESTE VOLT
Este volt, hömpölygött a Nagy Folyam:
az Idő. Partján meghúztam magam:
el ne sodorjon bánat-pillanat
hideg közönyű csillagok alatt.
Tűnődtem: miért van velünk, velem
ez a sejtekbe rejtett félelem,
a rab törvény, hogy semmi sem szabad, -
s űz a Folyam végtelen árnyakat?
A volt-közel már olyan messze volt!
A beteg holdra lázfehér hajolt.
Rádöbbentem: az Örök Este ez,
s békéjénél nincsen félelmesebb,
amíg élünk...de él-e, aki él?
Vagy benne csak Anyag mozog, remél,
szeret, gyűlöl, vágyódik és lemond, -
s csupán a Szív hisz mást, álombolond?
Este volt, hömpölygött a Nagy Folyam:
az Idő. Partján meghúztam magam
és félelmemből gúny szólt, s hallgatott, -
és mosolygott egy álmodó halott.
*
NETKÖTET PROGRAM - IRODALMI RÁDIÓ