CÍMLAP | TARTALOMJEGYZÉK | AJÁNLÁS | ELŐSZÓ | ÖNÉLETRAJZ | FÉNYKÉPALBUM | IMPRESSZUM
LELKES MIKLÓS - A SZÉPSÉG CSILLAGA
38. oldal
...MERT ÉL A VERS
...mert él a vers. Leül melléd a kőre.
Eltűnődik, majd beszélget veled
e furcsa lény, a lelkedből kilépett
lélek, melynél külön emlékezet.
Bölcsebb nálad. Jól tudja, hogy alázat
minden tudás, s szomorú, aki lát,
s a hejehujás vidám vagy tudatlan
vagy csak játssza jókedve látszatát.
Ó, él a vers és különb mint a költő,
ha vers, igaz! Bátran szemekbe néz
és sohasem kér részt az Igazságból,
mert nem Igazság ami nem Egész.
Tudom: a költő végzi a kereszten,
habár a Versről sohasem tehet.
Ő nem más csupán mulandó kis ember,
ki vágyakat visz és félelmeket,
de olykor-olykor ránéz a világra,
s kilép lelkéből fájdalom-szabad
külön lélek, s melléje ül a kőre
csillagnéző-csodáló pillanat,
s a Lélek-vers elindul a világba,
ahol nem védik álmok és kezek:
szabadságról cézárok szónokolnak,
s birkanépnél kurta emlékezet.
*
NETKÖTET PROGRAM - IRODALMI RÁDIÓ