Dalban, virágban, fényben

 

Rejtőztem járatlan utakon,

takaróztam az éggel.

Egy álom volt minden vagyonom,

mely a mindenséggel ér fel.

 

A hatalom acélfogait

százszor mellembe fúrták.

A butaság konok kövei

égő arcom bezúzták.

 

Idegen maradtam köztetek,

a szavatok sem értem.

Ha mohón felvillan szemetek,

a fenevadat érzem.

 

Rejtőzöm millió alakban:

dalban, virágban, fényben,

hogy az életet veszni ne hagyjam

a gyűlölet tűzében..

 

 

 

Tartalomjegyzék

 

Elbeszélések

 

Indiántörténet

Gladiátorok

A fogadás

Kergetőzés egy halottal

A szer

Az autóriasztó bosszúja

 

Versek

 

Vigasztaló szavak

Dalban, virágban, fényben

Válaszúton

A pénz

A romlás balladája

Idill

Áve Mária

Egy szál rózsa

Bűvölő

A félszívűekhez

Imádság

Szivárvány

Hívogató

Etűd

Isten nagy játékos

Kérdés ezredforduló táján

Kérdés, amire nincs válasz

Az egyetlen szót keresem

Prométheusz üzenete

Vallomás

Apokalipszis most

Különös éjszaka

Útravaló - féle

Egy vak imája az ezredfordulón

Merengő

Epilógus

 

Színmű

 

Hókuszpókusz
(Angyali varázslat)

Címlap

 

Dr. Rácz J. Zoltán

 

Dr. Rácz J. Zoltán:

Vörös csobogó

 

Dr. Rácz J. Zoltán:

Hálaadás