Tél

 

A havon birkanyáj bogyós nyoma,

Az út mentén pléh Krisztusok, tova

Kopár fák

Sora áll.

Bevárnak.

 

A sárban kocsinyom kővé fagyva,

A fűszálon dér didereg, tartja

Magát még

A nagy tél.

Dörömböl.

 

Zúzmara ül az ágon meredten,

Szellő nem sikolt a tájra, tetten

Érhető

Az idő.

Mismásol.

 

Bent az emberek tüzet ölelnek,

Rengő ajkuk megpihen, így telnek

A napok

S hónapok,

Telente.

 

 

Soltszentimre, 2005. január 18.

 

 

 

Kéri Ferenc: Tél

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

copyright - Kéri Ferenc - 2005.

 

A netkötet az Irodalmi Rádió Netkötet Programjában készült. - www.irodalmiradio.hu

Tartalomjegyzék

 

Ihlettelenül

 

Szívhangok

 

Tavaszi bezsongás

Rád gondolok

Hová tűnt?

Veled megyek

Angyal, Napleány, Estszűz, Tündér, Tücsök

Lídiosz

Szívemben tavasz van

Fenn a toronyban

Mennyire szeretlek

Úgy tűntél fel

Elragad egy gondolat

Emléklapra

Higgy!

Hogy írjam le?

Emlékszel?

 

Hold-koszorú

 

Álmodik a telihold

Álom és valóság

A Hold varázsa

Álmatlan éj

A Hold könnyszakálla

Kagylóba zárva

Új telihold ébred

Csendes éj

Létünk tavasza

Visszajáró emlék

Őrtorony

Az első éjszaka

Üde tavasz

Szőke nyár

Két kis csillag

 

Múltban a jövő

 

Dicső rom

Múltban a jövő

A csárda romjai

A nemzethez

 

Magányos gondolatok

 

Embernek lenni

Rózsa

Intelmek

Fiamnak

Nagy álom

Zengj cimbalom

Más az élet

Nem zeng az ének

Új zokni

Ősz, a jámbor

Tél

Magányos gondolatok

Barna gondok

Nyugtalanul

Utolsó akarat

 

Címlap

 

Kéri Ferenc

 

Kéri Ferenc: Merengő

 

Kéri Ferenc: Ragyogás

 

Kéri Ferenc: Rózsák

 

Kéri Ferenc: Tél

 

Kéri Ferenc: Torony