A port előzve
hajtunk előre...
A messzeségben
szürkéllő égen
halványan kéklő
fák közt, a fényben
fehér falak lebegnek.

A port előzve
porzunk előre...
Napszítta földek
port nyelve jönnek,
s itt-ott néhány bús
fa mellé bújva
fehér falak lapulnak.

A port előzve
porzunk előre...
Porlepte szérűn
rozzant szekér ül,
és néhány árva
fa közt, még állva,
fehér falak köszönnek:

életre váró
magyar tanyák.