Garasország ma - népszavazások |
A népszédítés kiváló eszköze kis hazánkban. Elég valami Trianonnal vagy nagyobb kenyérrel összefüggő témát feldobni és képes elmenni a nép, milliárdok elköltése mellett leadni a szavazatát a meglobogtatott zászlóra vagy felmutatott krémesre. Ez ellen a politikai primitívizmus ellen próbálom felemelni a szavam! |
A népszavazások remek demokratikus fegyverként működnek számtalan országban. A legjobb példa erre Svájc, ahol rendkívül sűrűn kérdezik meg a lakosságot, mi a véleménye egy-egy komolyabb lépésről. Ismétlem, komoly lépésről. És a lakosság a feltett kérdés komolyságának megfelelő komoly felelősséggel dönt. Magyarországon a pártok közötti kenyérharc eszközévé degradálódott. Nem elég paprikás a jobboldal tömegbázisának a hangulata? Előrángat a Fidesz vagy valamelyik bel- vagy külföldi csatlósa valami demagóg jelszót és a nemzet zászlajára tűzve meglobogtatja. A privatizáció körüli mérhetetlen aljasságok miatt az a legbiztosabb fegyver. Tartsunk népszavazást arról, hogy ne legyen privatizáció vagy hogy ne lehessen ezt vagy azt a szektort, a szektornak egy alszektorkáját privatizálni. És a nem túlságosan látó nép azonnal felhergelődik, nem veszi észre, hogy már nincs mit nem eladni, hogy már réges-rég át van verve. A törvényeink e tekintetben nullával egyenértékűek. Füttyentenek pár szatellit civilnek keresztelt szervezetnek és/vagy kiállítanak 60 embert az utcára lyukas zászlóval és egyéb kisajátított 'nemzeti' jelképpel, pár populista maszlag szlogennel és három nap alatt összeszedik a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat. Mit tud tenni ellene - ha akar egyáltalán - az érintett jóváhagyó csatorna? Fellapozza a 'mit nem szabad népszavazásra bocsátani' felsorolást és akármilyen blőd is a nagy nemzeti hevületet kiváltó téma, ha nincs a tiltó listán, ki kell pipálnia. Oszt elkölt a kis országunk 4-5 milliárdot egy marhaságra, a nép igencsak számottevő része pedig tovább sorakozik a népkonyhára, hogy betevő falathoz jusson. Hogy még világosabb legyen, nézzük meg a legutóbbi konkrét esetet és a legújabb bicskanyitogató kezdeményezéseket! I. Kettős népszavazást tűzött ki (mint mondtam, nem nagyon tehet mást) 2004 dec.5.-re az államfő: a kór-házprivatizáció betiltását követelőt és a kettős állampolgárságról szólót. Szerény véleményem: Kezdjük a kór-házprivatizációval. Bizisten nem értettem, miről szólt ez a privatizáció megtiltására vonatkozó igen vagy nem, pedig figyeltem. Ha általában a privatizációt akarták volna leállítani: ami nemzeti és fontos vagyon még létezett, azzal már nem volt érdemes foglalkozni, nem osztottak, nem szoroztak az egész ország sorsa szempontjából, ki volt már herélve ez az ország. A szoclibek meg sietve el tudták intézni a lényeget a népszavazás előtt. Ha a kórházakról lett volna szó, nem létezett az a törvény, amiről a jobboldal beszélt, amit lobogtatva agitált. A népszavazásnak ez a fele tehát szép, színes, méretes lufi volt, akkoriban azt írtam első felindulásban, hogy egyszerűen nem szabad szavazni! Ezzel kapcsolatban engedjenek meg egy további megjegyzést. TV, kórház-privatizációról kellene vitatkoznia Friderikusz vezetésével két ex-egészségügyi miniszternek (butaság már az, hogy ex-minisztereket állítanak csatasorba) és már privatizált két egészségügyi intézmény vezetőjének. Szörnyű volt hallgatni: áll a két égígérő és ömlik belőlük a hazugság, a csúsztatás, az álság. A két privatizáló is csak köntörfalazni mer, egy egyenes szó se hangzik el. Ha kétségeim lettek volna, most meggyőztek volna: ebből nem lesz soha semmi! Semmi értelmes! Áttérek a kettős állampolgárságra. Botrányos, szégyenteljes lépések, aktusok, nyilatkozatok, illetéktelen beavatkozások sora. Az ország szégyene, hogy ilyen elátkozott és/vagy ostoba politikusok ültek/ülnek a Parlamentben. - Már a kérdésfeltevés nagy disznóság ily módon, népszavazást kierőszakolva: nem igazán itthoni a kérdés feltevője (Magyarok Világszövetsége), nem pontos a kérdés feltevése, tisztázatlanok az előnyei (a kedvezményezettek, az idegenben élő népcsoportjaink szemszögéből, az előnyei és hátrányai az anyaország és állampolgárai szempontjából, hatása a szomszédnépekre és Európára. Hazardírozó, öntömjénező pancser, aki ilyen elgondolással áll elő! - Ostoba az államfő, aki ahelyett, hogy a megközelítés értelmetlen voltát, a hatások kiszámíthatatlanságát és kiszámítatlanságát hangsúlyozná, siet politikai nyilatkozattal támogatni a kettős állampolgárságot. - Hazug, jellemtelen az ellenzék, mert most a hatalomrákerülés reményében meglovagol olyat, amit hatalmon lévén 'nem tartott időszerűnek' és mert csupa megengedhetetlen eszközt vonultat fel az ügy támogatására: azonnali törvény-blöfföt, a 22-es csapdájába került határontúli magyar vezetőket és az egyházakat! - Ostoba a kormány és az MSZP, mert két rosszat is lép. Belelép a 'most azonnal törvényt' blöffbe és belelép a NEM-re felszólítás csapdájába, ahelyett, hogy világosan beszélve hangsúlyozná, hogy az egész kérdés érdemileg előkészítetlen politikai manőver és ezért bojkottra buzdítaná a lakosságot. Kapkodás, fejvesztett menekülés bölcs program előterjesztése helyett. - Az itthoni és a határontúli egyházak aljassága, illetéktelen, megengedhetetlen beavatkozása mind a költségvetéssel, mind a kettős állampolgársággal kapcsolatban (a kettő egyébként összefügg!) egyszerűen elképesztő. Apartheid (megérdemli, hogy leírjam a nem becses nevét: Szabó István református püspök), imára buzdítás (Veres István katolikus püspök, majd a püspöki kar), november végén, majd a szavazás napján (duplán megengedhetetlen: kampánycsendet is sért) 500 külhonból érkező magyar pap szentszékről agitál az igenre. Meg kell állítani az egyházak politikai tevékenységét, minden modern demokrácia egyik alapfeltétele: az egyházak a hitélettel foglalkozzanak, a politikai kérdésekben mukkanni sincs joguk! Még egy volt piarista is felháborodottan nyilatkozott a Klubrádióban! Nagyon butus nép a mienk, ha ezt tűri és ha ezekre a középkort visszaálmodó papokra hallgat. Összegezve az akkori véleményem: a népszavazás második kérdésében se lehetett más lehetősége normálisan gondolkodó magyarnak, mint bojkottálni a szavazást (elmenni a jobboldal támogatását jelentette, mert fennállt a veszélye, hogy ha összejön az 50%, győznek, mert a szavazásra vállalkozók többsége igent képviselt és kemény ez a bázis). Ha további magyarázat szükséges a második kérdéshez, elmondom. A kárpátukrajnai magyarság kivételével az összes szomszédországban rekedt magyar problémája egy évtizeden belül megoldódik az Európai Unió bővülésével, Szerbiát is beleérte. Aki ezt nem látja és nem érti, hogy ennél nyugodtabb, biztonságosabb, véglegesebb megoldás nem létezik, az ostoba. Minden sietség, egyetlen érintett fél kihagyása (szomszédországok, Európa!) a döntésből katasztrofális következményekkel járhat. Kizárólag az ukrajnai kérdésre kell más utat keresni, Free Economic Zone-tól kezdve a gyors áttelepülés elősegítéséig mindent meg kell vizsgálni. Határozottan, gyorsan és bölcsen. Lobogó és himnusz, meg kereszt nélkül. Egyetértettem TGM-al, az egyetlen általam hallott emberrel, aki a sok hazug, népszédítő, tehetségtelen és aljas politikus feje felett értelmesen és keményen kimondta, hogy ez az egész népszavazás-cirkusz politikai disznóság és minden értelmes magyarnak bojkottálnia kell!! Alig alakult ki a 'nem szavazni' véleményem, olyan nyilatkozatok hangzottak el, olyan meglepetések értek, hogy kénytelen voltam újragondolni a témát és NEM szavazat leadására tenni javaslatot. Másodpercről másodpercre világosabbá vált ugyanis ennek az elképesztően felesleges és aljas zsákutcának néhány aspektusa: I. Indítékok és célok: Semmi más indokot nem látok, mint a jobboldal/szélsőjobb, beleértve a kiírást kezdeményező ripacsok hatalmi törekvéseit, presztízs-harcát. Ismét találtak témát, amit zászlólengetésre, a nemzeti érzések tupírozására, himnuszolásra, kereszteshadjárat indítására fel lehet használni és a végsőkig fel is használják. A nép szégyene, hogy ugrik, a baloldalnak nevezett ostoba formáció szégyene, hogy nem talált megoldást a kérdésre az eltelt két év alatt, nem tud igazi ellenzászlót lobogtatni. II. Megfogalmazás, azaz miről is van szó? Világos, hogy senki se tudja! Erről vitatkoznak törpe nagyjaink hetek óta, tehát rossz a megfogalmazás! Be is vallják: a privatizációra vonatkozó kérdés fele nem konkrét, a másik fele okafogyott, a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésről össze-vissza beszélnek, minél közelebb a szavazás, annál nagyobb a köntörfalazás körülötte. Az egyik nagyon leszerepelt ex-miniszter (Mikola) által folytonosan népfenségnek nevezett (egyszerű) tömeggel nem lehet ezt csinálni, kérem! És csak tudnám, minek tartjuk el az Alkotmánybíróságot, ha ekkora népszédítő lufit átenged a szitáján? Félek, jól láttam eddig is: hogy a jobboldalnak eggyel több támasza legyen. II. Eszközök: hazudozás, csúsztatás, szemfényvesztés, primitív érzelmek hangolása, tények tagadása, aljasság és ostobaság viadala. Az MSZP kezdte WC-papír színtű és szagú számhalmazokkal, majd ostoba, be nem következő történésekkel való riogatással, a jobboldal pedig ócsárlással, nemzeti zászlóval, hazafiaskodással, papokkal, egyéb maszlagokkal. Odáig mentek, hogy vezető embereik rábólintottak a vádra: ez az egész kalamajka a politikai elit (?) csődje. IV. Az 'Igen'-t támogatók képcsarnoka: az egyébként sikertelenek és akiknek TILOS szavazást befolyásoló nyilatkozatot tenni. Az utóbbi körből kiemelkedik a mindig a jobboldal mellett síkraszálló képtelen államfőnk, a semmiagy szerencsétlenség, aki elsőnek rohant igent támogatni és akinek még arra is volt képe, hogy magyarázza: ez nem pártkérdés, ezért nyugodtan teheti. A sikertelenek sorában ott az eddig is szélsőjobb pártvezér-fűzér, akik eddig főként a szomszédnépek keblén rontották a levegőt, most beszálltak a nagy magyar ringbe: Tőkés (aki túl sokat képzel magáról), a 'vízen úszó lószar'-ral példálózó Duray és a Parlamentjéből kizuhant délvidéki anyakormány-kioktató. A határokon belül ott volt három aspiráns, a kormányfői posztra vágyó Németh Miklós, a valaha az államfői székre aspirált Pozsgay Imre, és a friss államfő-aspiráns Szili Katalin. Nagyon útálom a Habsburgokat és a magyar ostobaságot, hogy itt engedik őket grasszálni, ezen az általuk is nagyon megtaposott földön, de ezúttal Habsburg Ottó szólt a legegyszerűbben és a legbölcsebben: az Európai Unió meg fogja oldani a kettős állampolgárságot. Magyarul: sok hülye magyar, nem láttok az orrotoknál messzebb? Én is úgy látom: minde emészthetetlen követelőzés fölött elszaladt az idő. Véleményem módosításához az utolsó csöppet Orbán Viktor nyilatkozata adta, aki nyilvánvalóvá tette, bármilyen kis arányú is lenne az IGEN többlete, ha el sem érné a 25%+1-et, akkor is véleménynyilvánító népszavazásnak tekintené az ügyet és annak megfelelően viselkedne. El kell tehát menni és leadni a NEM-et - mondtam. A nemet erre a diktátorjelöltre, mert róla szól a népszavazás és nem a 3 millió külföldön élő magyarról. Rettenetesen sajnálom a határokon kívülre rekedt vagy ott született magyarokat, akik úgy érezhették, hogy az anyaország leveszi róluk a kezét. Nem erről van szó, csupán egyszerűen arról, hogy nincs jobb megoldás ma, mint az Európai Unió, ahol újra közös keretben tudunk élni és kell élnünk. Az utolsó pillanatokban ébredtem rá, hogy nem kell minimális véleménynyilvánítás (annyira logikus, hogy lennie kellene, hogy elfeledkeztem róla). Ünnepélyesen kikérem magamnak és kikérem az ország népe nevében, hogy kétmillió ember véleménye dönthessen ebben a nyomorult országban sorsdöntő kérdésekben. Rettenetesen rossz a törvény! És minden olyan törvény, amelyik ezt megengedi! * Még két rövid megjegyzés: - Románia vaskosan beintett! Mindegy, hogy igaza van-e vagy sem! Nem lehet ilyen lépést az érintett országokkal történt egyeztetés nélkül meglépni, az eredmény csak a kapcsolatok elmérgesedése lehet. - A jobboldal egyik legaljasabb érvelése, hogy az Európai Unióba belépéskor se tudtuk, mit fog eredményezni. Kérdésem a jobboldali politikai elithez (?): akkor mivel foglalkoztak hosszú évekig (mert még ellenzékben is volt szavuk!) az EU-tárgyalásokon, a több tonnányi feltételrendszer kidolgozásán? Hát ennyire felesleges kolonc voltak (akkor is) az ország nyakán? Hát ennyire ostobák voltak? * A mégiscsak bölcs nemzet (sokáig kételkedtem, az-e?) mindkét ostoba kérdést elutasította. Íme a hivatalos végeredmény: A 2004. december 5-i népszavazás végleges eredménye. Érdekes, ezért linkként adom az Index Web-lap értékelését is: 'Eredménytelen a kettős népszavazás'. Elég az ezen az oldalon látható fotókra nézni: értő embernek mindent feltár a kettős állampolgárságot erőltető mozgatórugókról. * Nem lehet nem elemezni tovább. Az agyam sok kört fog tenni e körül a szélhámos kiírás és a józan végeredmény körül, most a gyorsfotó vakujának fényét szeretném csupán rögzíteni, a legfontosabb tanulságokat: - Ostoba, aljas, demagóg, népbutító, zászló-himnusz-keresztlengető volt a kiírást kezdeményező három csapat: a Munkáspárt, a Fidesz és a Magyarok Világszövetsége, élén Patrubánnyal. Ezt a kérdést most nem ragozom tovább, gondolom, minden józan agyvelő elfogadja az állításom. - Szégyenteljes a részvételi arány! Most melldöngetve állíthatnám, hogy mert pontosan megértették a fenti soromat, de ennél sokkal bonyolultabb a kérdés: általános az 'izélek az egészre' álláspont, a maximális kiábrándultság a magyar (itthoni és külföldön működő) politikai elit (ez a szó felháborít, ahányszor leírom, de különösen, ha a magyar politikusokra vonatkozik) és a politikai-gazdasági maffia ténykedése miatt. Ez a részvételi arány véleménynyilvánítás a gengszterváltásról, a neokapitalizmusról, a vagyon-ollóról, a nyomorúságokról, a NATO-ról, mit sorolom? Döbbenet, hogy e mellett a részvételi arány mellett is majdnem megszületett egy kötelező döntés: ez a részvételi arány a törvényhozásra nézve is tragikus tükör! - Akárki akármit mond a jövőben erről a nép-aktusról, két megállapítást nem lehet majd vitatni: a jobboldal, illetve azon belül Orbán Viktor és lehetetlen csapata eddigi legsúlyosabb vereségét szenvedte el, és a szoclibek sem okos politikájuknak, hanem kizárólag az általános kiábrándultságnak és a szerencsétlen határonkívüli magyarok beáramlásától való félelemnek köszönhetik vaskos győzelmüket. Így is megérdemelnek egy kézszorítást, mert meg sikerült verniük az ország felett szárnyalni akaró veszedelmet! - Ha a magát baloldalinak tituláló - most győztes - tábor hónapokon belül nem teszi rendbe a két kérdést úgy, hogy az általános megelégedést szüljön, beleértve a romániai, szerbiai és ukrajnai magyar népességet és a három ország kormányát is, akkor megette a fene. Akkor a következő bukás az övék! Szívem szakad, hogy a 4 milliárdot erre a ostoba nemzeti lihegésre és nem a nyomorgó hazánkfiaira költöttük! * Az első reakciókhoz is kénytelen vagyok megjegyzést fűzni: - Patrubány: "Ha nem születik igen, azonnal újra kezdjük az aláírás-gyűjtést!" Képtelen dolog, hogy egy gyűlölet-szító alak ilyen könnyedén garázdálkodjon a nép pénzével! - Valamelyik samesze: "Újra kezdjük, meg kell mutatni a kommunistáknak...." Hogy nem szégyelli magát ez a senki? Nem a kommunisták döntöttek ellenük, hanem a nép, akinek az akaratára kíváncsiak voltak! És mindkettő a Parlament előtt, a Kossuth-téren szította a gyűlöletet tovább. Fel kellene állítani egy hordót az ország valamelyik szeméttelepén, szónokoljanak ott! - Orbán Viktor pedig szétkürtölte: meg fog nyilvánulni a Bazilika (!) előtt. Hol másutt, a pápistává vedlett forradalmár? És mivel akarta magyarázni az elégtelen bizonyítványt? Vicc, hogy nem mondott le, ahogy vereség esetére ígérte! (2004.12.05) Nem tette meg, túlságosan is nevetséges lett volna. Hátrahúzódott, keresett egy melegebb sarkot, hogy csapata körében hirdethesse a fals győzelmet. Társaival együtt döngetik a mellüket: mindkét kérdésben több volt az igen. Mintha sohasem hallottak volna népszavazási játékszabályokról. Ha nem lenne félelmetes porhintés, azt mondanám, kabaré! Azt is bőszen hirdetik, hogy a gazdasági bizonytalanság, félelem tartotta vissza a szavazástól a szegényeket! Nem a tőlük való félelem, nem ám. * Sokadszor nem tudta lenyelni a jobboldal, vezér, serege és külföldi követői a vereséget, lázasan dolgoztak annak győzelemmé varázslásán. Hogy erősítsék a nemzeti lihegést, újabb, ezúttal szinte leírhatatlanul gyalázatos ötlettel álltak elő: vétózza meg Magyarország Románia EU-felvételét. Az indok mellékes, ha nem lenne a most elővakart, találnának mást. Most aztán láthatod, székely, mennyire a szívükön viselik a sorsod: fűtik a romániai magyar-gyűlöletet, nagy lendülettel tolják arrébb a kérdéstek európai megoldását. Csakhogy ne lehessen más igazság, csak az ő gyűlölködésük. Közben a nagy szellem méltó követői ugatták szerteszét a hazugság-özönt: Pokorni a NapTV-ben hajtogatta a silány 'győztünk'-et, Rogán másnap ugyanott a 'félelmet'. Amit pedig a Magyarok Világszövetsége elnöke és jobbkeze csináltak, az túltett a Fidesz 2002-es 'újraszámlálást' őrületén. Példátlan, ahogy megint csalással vádoltak bizottságokat, tisztességes csapatokat. Csak remélni lehetett, hogy a szomszédországokban működő magyar pártok vezetőihez csatlakozva az egész szervezet elküldi őket melegebb éghajlatra! Eleget zavarták a vizeinket, költötték a pénzünket! Csak tapsolni lehetett ezúttal Kaszának ("Patrubányi húzzon a fenébe!" - tanácsolta), Kovácsnak és Bugárnak. A csőd kotyvasztó kuktái, a segédcsapat is támadásba lendült: - Mádl azonnal felszólított, hogy létre kell hozni a kettős állampolgárságot biztosító törvényt. Gyenge, nagyon gyenge és jobbra húzó elnök úr, késő, a nép már elintézte! És egyébként is semmi joga a törvényalkotásba beleszólni. - Gyulai, az éppen megszégyenült r.k. püspök a népet vádolta, nem a fajtáját, ahogy kéne: "Nem érett a demokráciára." - jelentette ki. Észre kellene már vennie a klérusnak, hogy le kell szoknia a politikai nyilatkozatokról, semmi dolga a civil szférában, különösen nem a politikában! - A média is nagyrészt a süket gyereket játssza: ismételgetik, hogy több volt az igen. El kellett telnie két napnak, hogy sűrűsödjön a józan megnyilatkozás. Ejnye-bejnye! * Mit mondtak a józanabbak? - Gyurcsány megérdemelt volna egy csendes tapsot: nevén nevezte a gyereket. "Nacionalista, kicsit klerikális..." - jellemezte az elbukott törekvést. Finom volt! Legközelebb pontosabb nyilatkozatot várnék tőle! - Remek vélemény hangzott el a NapTV-ben valamelyik politikai szaktekintély szájából, hogy három 'szent tehén' is meg tudta volna akadályozni a népszavazást: az Országos Választási Bizottság, az Alkotmánybíróság és Mádl. Szent igaz! Igaz, mind nyilvánvalóbb, hogy Mádl jobb féltekéje fejlettebb, hogy az Alkotmánybíróságot se balra húzzák szent Pegazus-ai. - Kéri, a mindig nyugodt és megfontolt politológus egyszerűen és nemesen, teljes joggal lehülyézte az egész magyar politikai elitet (?) és jelezte, hogy egyrészt a balnak titulált oldalnak gyorsan meg kell oldania a külhoni magyarság nyitva maradt kérdését és másrészt a jobboldal nem fogja tudni többé kijátszani a 'nemzeti' (nem emlékszem, kimondta-e: és 'klerikális') lózungokat, fegyvereket. (Azóta tudjuk, tévedett!) * És csak nem akart véget érni ez az ökörtánc: - A Legfelsőbb Bíróság elé került az ügy. A bölcs talárosok egy teljes napi fejtörés után úgy döntöttek, hogy nem tehetnek mást, mint hogy utasítsák az Országos Választási Bizottságot, hogy amit jogkör híján nem tudott elbírálni, azt a döntésre nem, csak utasításra jogosult Legfelsőbb Bíróság utasítására bírálja el, tudva, hogy az - mármint az OVB - nem tud másként megtenni, csak ha újraszámláltatja a szavazatokat minden olyan szavazókörzetben, amelynek az eredményét - mivel azokban többségben volt a nem - a vezénylő Patrubány, a Magyarok Világszövetsége nevében megtámadott. Ha nem képtelenül alkalmatlan minden és minden érintett abban, hogy ez az abszurd história megtörténhetett, akkor hatökör vagyok. - Kínnal-keservvel zárult le végül ez az otromba népszavazás vagy népgyalázás, az OVB kihirdette az eredménytelenséget, a MVSZ megint a Legfelsőbb Bíróság elé ráncigálta az ügyet, de az most már elzavarta a sok bajkeverőt. Talán kialakulhat valami józan, megfontolt és békés megoldás addig is, amíg az EU meg nem oldja helyettünk, a szomszédnépekkel együttműködve a szétszakított magyarság jogainak biztosítását. - Az MVSZ - és vele a Fidesz - az újraszámlálás végeredménye miatt végleg lejáratódott! És tovább tajtékzik, persze. Mikor jön meg az MVSZ esze és hívja vissza hivatalukból a megbukott ámokfutó pancser vezetőket? (A Fidesznél - mint tudjuk - ez lehetetlen. Ott szent tehén, vagy ökör a főnök.) * Közben Európa haladt előre, a magyarság érdekében is (tudatosan vagy sem, teljesen mindegy): Az Európa Parlament megszavazta Románia 2007 január 1.-i csatlakozását az Unióhoz. Elkezdődhetnek a felvételi tárgyalások Horvátországgal. A sok hatalomhajhászó jobboldali és a velük szövetséges papok két, illetve négy-öt év miatt foglalkoztatjták az országot ezzel az ostobaság-özönnel? Pár év múlva csak Szerbia és Ukrajna marad. Szerbia ugyanúgy be fog lépni az EU-ba egy évtizeden belül, mint Románia és Horvátország. A kárpátukrajnai magyarság kérdése bonyolultabb. Ott - és csak ott - kell keresni áthidaló megoldásokat! És a Fidesz ekkor mutatta ki igazi foga fehérét: nem érdekli az erdélyi magyarok sorsa, csakis a saját politikai győzelmei, minden erővel késleltetni akarta (akarná) Románia felvételét, a fő nemzetvédő fényében szeretne tündökölni. Markó bölcsen leintette őket, mindenki más meg elnéz mellettük, hál'istennek! Illetve hát a szoclibek is voltak olyan nem túl bölcsek, hogy Románia felvétele körül kötözködtek egy pillanatra, csakhogy ne érje (ostoba) szó a ház elejét. És a legújabb népszavazás-kezdeményezések, azaz populista lufik? A Fidesz vezére, Orbán Viktor, látva, hogy az általa szított szeptember-októberi forrongás nem hozza meg neki a sóvárogva várt gyümölcsöt, a kormányfői széket, utolsó mentőövként kitalálta és saját nyelvileg közhírré tette, hogy hét nemzeti sorsdöntő kérdésben népszavazást kezdeményez. A hét elvetendő mag mindegyike primitív, olvassák el az itt következő linkben: 'Az egészségügy, a nyugdíjkassza és az oktatás volna a vesztese a Fidesz népszavazási kezdeményezésének (Hétigenes csapás az állami bevételekre)' Én rövidítve megismétlem, hogy halovány fényt vessek a forradalmian új, társadalmilag döntő fontosságú kérdésekre: (1) ne legyen tandíj; (2) no kórház-privatizáció; (3) no vizitdíj; (4) továbbra is élvezzenek monopol-helyzetet a gyógyszertárak; (5) ne csapják össze a nyugdíj és munka utáni adózást; (6) a nagygazdák (bocs: családi gazdálkodók) rendelkezzenek elővételi joggal termőföld értékesítésekor; (7) a kormány tagjai viseljenek személyi felelősséget a költségvetés betartásáért. A véleményem is elmondom sorban és nem is biztos, hogy tömören. ad 1./ Szerintem is ősrégen el kellett volna jutni odáig, hogy az oktatás minden fokon és minden szinten ingyenes legyen. Ez a nemzet előrehaladásának legfontosabb zálogai közé tartozik. És minden fillér, amit fizetni kell érte, egyenlőtlenséget szül. De nem látom be, hogy egy adott pillanatban csupán népszavazással el lehetne dönteni, mert a költségvetés pillanatnyi teherviselő képességétől is függ a megoldás. Hogy miért tartunk itt, az nagyon vaskos kérdés, de minden összefüggésében vizsgálandó. Különben populista lózung! ad 2./ Egyszer már lefutott, nem is értem, miért lehet ismét felvetni. De ehhez nem értek. Amiben biztos vagyok, az a következő: Széles néprétegeket fog kitaszítani az egészségügyi ellátásból az egész egészségügyi reform-program; nem lehet népszavazással leállítani, az egészségügyi ellátó szervezetek legjobb hozammal kecsegtető egységei már privatizáltak vagy kvázi-privatizált státuszban működtetik őket; az egészségügy akkora maffia, hogy az ilyen kormányocskákat megeszik, mint a cápák a heringet, hogy tudnánk mi, kis civilek, ápoltak beleszólni a privatizációba? Akármit szavaznánk, folyna tovább az egészségügy szétmarcangolása. Miért épp ez lenne kivétel, az ország egésze után? ad 3./ Pitiáner lózung. Nem jelent szinte semmit az egész reformon belül. Ostobaság, illetve populizmus ezzel foglalkozni. Így se, úgy se megy orvoshoz a hajléktalan. Mint Indiában, a nyolcvanas években: a lakosság 75%-a nem látott még orvost, se gyógyszert - mondta egy indiai orvos. Lassan utolérjük őket. ad 4./ Biztos jó pajtások, különben OV nem vetette volna fel. Hacsak a populista mozgatóereje nem óriási. A világ nagyobbik felén árusítják az egyszerűbb szereket 'vegyes' jellegű store-okban. Nem hallottam, hogy bármiféle negatív hatása lett volna a betegekre. Lehet, hogy a gyógyszertárak egy cseppel kisebb profitot vágnak zsebre a betegek zsebéből. ad 5./ Biztos nem jó, ha elért szociális vívmányokból farigcsálnak. De nem látom be, miért lenne ez népszavazás témája. Minden kis törvény meghozatala előtt népszavazni kellene, ha erre rá lehet húzni, hogy oda való. ad 6./ Milyen alapon, semmi indokát nem látom. Guba amúgy sincs a kisparaszt zsebében, külföld ellen pedig nem sokáig lehet védekezni, pontosan be kell illeszteni az EU-rendszerbe. ad 7./ Nevetséges! Felel bizony így is, le kell szavazni. Ez a felvetés populizmus, porhintés. Az OVB az első körben el is utasított a hétből négyet. Már ez olyan szégyenteljes vereség, hogy normáliséknál fogja a kalapját a vezér és elmegy kapálni. Olvassák el a vonatkozó, jó cikket: 'Vereség az első körben' Nem is figyeltem tovább, ha ezt erőlteti a Fidesz, megérdemli. Van persze ellen-idiotizmus is: Gyurcsány népszavazással akarja eldöntetni az euró bevezetésének a dátumát: 'Euró 2010: népszavazás előbb, bevezetés később' Mintha nem lenne világos mindenki számára, hogy elkerülhetetlen, hogy minél előbb, annál jobb.... Valami önbiztosítás, a dátum-tologatás aláiratása lehet a cél. Piti dolog, ez is csak a népszavazás intézményének a lejáratására jó! * Teendők? Megszigorítani, hogy miről és milyen feltételek fennállása mellett lehet népszavazni. Biztosítani kell, hogy csak össznemzeti szempontból fontos, a nemzet egészének jövőjére komoly befolyást gyakorló döntés kerülhessen népszavazásra és a szavazásra jogosultak jelentős hányadának részvételéhez és a szavazásra jogosultak 50%-ának igenjéhez kell kötni az érvényességet. Máskülönben bohózat az egész! |