Névmutató

 

A névmutatóban ezúttal is rövid tájékoztatást kívánunk nyújtani a kötetben szereplő személyek legfontosabb adatairól, ezért nemcsak a szabadságharc alatti beosztásukat közöljük, hanem korábbi és további életpályájukra is utalunk – ha tudunk. Görgey emlékirataiban jobbára csak azoknak a magyar személyeknek a nevét írta ki, akik vagy meghaltak, vagy kimenekültek, mert nem akarta az osztrák fogságban levők sorsát tovább nehezíteni. Igyekeztünk tehát feloldani mindazoknak a nevét, akiket Görgey csak körülír szövegében („vezérkarom főnöke”, „egy alkalmas huszártiszt” stb.). A neveket abban az alakban használjuk, ahogy az illetők írták. A Görgey családnév y-os írásmódjának indokolását l. a bevezetőben.

 

Almásy Ernő gróf (1818–1849), kilépett főhadnagy, a Heves megyei nemzetőrség, majd az első pesti önkénteszászlóalj őrnagya, később a Bocskai-csapat parancsnoka

Almásy Károly (†1874), a cs. kir. 1. ulánusezred ezredese, Elzászból kerül osztrák szolgálatba, losonci veresége miatt nyugdíjazzák

Andrássy Norbert, kapitány a cs. kir. 3. vértesezredben, később őrnagy, Haynau segédtisztje, nyugállományú alezredesként hal meg

Antonius, Marcus (i. e. 83–30), római hadvezér, konzul, Julius Caesar halála után a második triumvirátus tagja, a Római Birodalom keleti területeinek ura, Octavianustól vereséget szenved, majd öngyilkos lesz

Apáthy István (1829–1889), honvédtüzér főhadnagy, a kiegyezés után jogász, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

Asbóth Lajos (1803–1882), nyugállományú kapitány, a Krassó megyei nemzetőrség őrnagya, majd honvéd ezredes, hadtestparancsnok, várfogságot szenved, 1862-től osztrák rendőrkém, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

Aulich Lajos (1793–1849), alezredes a cs. kir. 2. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, hadtestparancsnok, majd hadügyminiszter, az aradi vértanúk egyike

Bach, Alexander (1813–1893; 1854-től von, báró), 1848-tól 1849-ig osztrák igazságügy-miniszter, 1849-től 1859-ig osztrák belügyminiszter

Bakody Tivadar (1825–1911), honvéd százados, a szabadságharc után orvos, egyetemi tanár

Barco Joseph von, báró (1795–1861), 1848-ban a cs. kir. 8. huszárezred ezredese, később osztrák vezérőrnagy, dandárparancsnok, nyugállományú altábornagyként hal meg

Barjatyinszkij, Anatolij Ivanovics, herceg (1820–1881), orosz főhadnagy, parancsőrtiszt, altábornagyként hal meg

Batthyány Kázmér gróf (1807–1854), Baranya vármegye főispánja, kormánybiztos, a Szemere-kormány külügyminisztere, kimenekül

Batthyány Lajos gróf (1807–1849), kilépett hadnagy, a sárvári kerület országgyűlési képviselője, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke, 1849. október 6-án Pesten kivégzik

Batthyány László gróf (1827–1851), a szabadságharcban főhadnagy a 9. huszárezredben, Görgey parancsőrtisztje

Bayer József (1821–1864), kilépett hadnagy, a szabadságharcban honvéd ezredes, Görgey vezérkari főnöke, várfogságot szenved

Béldi (Stradel) Lajos (1820–?), volt huszár altiszt, a szabadságharcban honvédtüzér főhadnagy, ütegparancsnok

Bem József (1794–1850), az 1831-es lengyel felkelés tábornoka, a szabadságharcban honvéd altábornagy, az erdélyi magyar hadsereg főparancsnoka, kimenekül, török tábornokként hal meg

Beniczky Lajos (1813–1868), Zólyom vármegye másodalispánja, kormánybiztos, a szabadságharcban honvéd alezredes, egy portyázó csapat parancsnoka, majd vezérkari tiszt, ismételten várfogságot szenved, 1861-ben országgyűlési képviselő, később a pesti honvédegylet elnöke, Perczel elleni fellépése után meggyilkolják

Bernáth Zsigmond (1790–1882), Ung vármegye főispánja, 1861 után országgyűlési képviselő

Bethlen Gergely gróf (1810–1867), honvéd ezredes, az erdélyi hadsereg lovassági parancsnoka, kimenekül, nyugállományú olasz tábornokként hal meg

Bevad, orosz csendőr ezredes, Paszkevics főhadiszállásának törzsparancsnoka

Bezerédy Lajos (1818–1868), főhadnagy a cs. kir. 6. vértesezredben, a szabadságharc során honvéd vezérkari alezredes, a VII., majd a III. hadtest vezérkari főnöke, várfogságot szenved

Birsy József (1816–1888), főhadnagy a cs. kir. 33. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd őrnagy, a 119. honvédzászlóalj parancsnoka, várfogságot szenved, a kiegyezés után m. kir. honvéd őrnagy

Bory Miklósné Hellenbach Karolina bárónő (1798–1875), csillagkeresztes hölgy, Rüdiger önkéntes hadikövete Görgeynél

Bułharyn, Jerzy (1798–1885), az 1831-es lengyel felkelés alezredese, a szabadságharc során honvéd ezredes, hadosztályparancsnok az I., majd a IX. hadtestben, kimenekül

Buturlin, Szergej Petrovics (1803–1873), orosz vezérőrnagy, az aradi vár átadása körüli tárgyalások vezetője, később gyalogsági tábornok

Collery, Eduard (†1851; 1849-től von, báró), a cs. kir. 12. vadászzászlóalj ezredese, a szabadságharcban vezérőrnagy, osztrák dandárparancsnok

Csapó Vilmos (1798–1879), kilépett főhadnagy, a Tolna megyei nemzetőrség őrnagya, később nemzetőr ezredes, várfogságot szenved

Csány László (1787–1849), kormánybiztos, majd a Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere, 1849 júniusától a keszthelyi kerület országgyűlési képviselője, 1849. október 10-én Pesten kivégzik

Cseodajev, Mihail Ivanovics (1785–1859), orosz gyalogsági tábornok, a IV. hadtest parancsnoka

Csorich von Monte-Creto, Anton, báró (1795–1864), cs. kir. altábornagy, hadosztályparancsnok, majd a II. hadtest parancsnoka, később osztrák hadügyminiszter, nyugállományú táborszernagyként hal meg

Damjanich János (1804–1849), százados a cs. kir. 61. gyalogezredben, majd a 3. honvédzászlóalj őrnagya, a szabadságharc során honvéd tábornok, hadtest-, majd várparancsnok, 1849 tavaszától a szolnoki kerület országgyűlési képviselője, az aradi vértanúk egyike

Dembiński, Henryk, gróf (1791–1864), az 1831-es lengyel felkelés tábornoka, a szabadságharcban honvéd altábornagy, fővezér, majd hadseregparancsnok, illetve vezérkari főnök, kimenekül

Dessewffy Arisztid (1802–1849), nyugállományú kapitány, a Sáros megyei nemzetőrség őrnagya, majd honvéd tábornok, hadosztály-, később hadtestparancsnok, az aradi vértanúk egyike

Deszánkó Péter, Zichy Ödön gróf kocsisa

Deym von Střitež, Franz, gróf (1804–1872), 1848-ban a cs. kir. 9. huszárezred ezredese, a szabadságharcban osztrák vezérőrnagy, dandárparancsnok, nyugállományú altábornagyként hal meg

Dobay Ágoston, pozsonyi ügyvéd, nemzetőr százados, 1848 októberében Kossuth egyik hadikövete Windisch-Grätznél

Dreziński, Leon, a lengyel légió zászlótartója, a III. osztályú magyar katonai érdemjel tulajdonosa

Duka Tivadar (1825–1908), honvéd százados, Görgey segédtisztje, kimenekül, nyugállományú angol orvos ezredesként hal meg, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja

Durneisz Konrád, Zichy Ödön gróf kálozi uradalmának tiszttartója

Duschek Ferenc (1797–1873), a Batthyány-kormány pénzügyi államtitkára, a Szemere-kormány pénzügyminisztere, várfogságot szenved

Esterházy István gróf (1822–1899), a szabadságharcban a 2. huszárezred kapitánya, Leiningen segédtisztje, besorozzák, a kiegyezés után Pozsony vármegye főispánja

Esterházy Pál gróf (1805–1877), kilépett kapitány, a Komárom megyei nemzetőrség őrnagya, majd honvéd ezredes, hadosztályparancsnok, kimenekül, a kiegyezés után országgyűlési képviselő

Fekete Lajos, hadnagy, majd főhadnagy a 9. huszárezredben

Fekete László, a pénzügyminisztérium, majd az Országos Honvédelmi Bizottmány titkára, később az országos törvényszék közbírája

Ferdinánd, V. (1793–1875), magyar király és I. Ferdinánd néven osztrák császár 1835-től 1849. december 2-ig

Ferenc József, I. (1830–1916), osztrák császár és magyar király 1848. december 2-től

Fiáth Pompeius (1824–1848), főhadnagy a cs. kir. 6. huszárezredben, 1848 májusában huszáraival hazaszökik, 1848 augusztusában, Szenttamás második megrohanásakor elesik

Földváry Károly (1809–1883), kilépett hadnagy, a szabadságharcban honvédtiszt, a 3. honvédzászlóalj parancsnoka, majd ezredes és hadosztályparancsnok a III. hadtestben, várfogságot szenved, 1862-től 1867-ig az olaszországi magyar légió parancsnoka

Frolov, Ilja Sztyepanovics (1808–1879), orosz vezérőrnagy, a III. hadtest vezérkari főnöke, gyalogsági tábornokként és főhadsegédként hal meg

Gáspár András (1804–1884), kapitány a cs. kir. 9. huszárezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, a VII. hadtest parancsnoka, a trónfosztás után visszavonul, várfogságra ítélik, a kiegyezés után országgyűlési képviselő

Gózon Lajos (1819–1874), volt hadapród, ügyvéd, nemzetőrtiszt az I. pesti önkéntes nemzetőrzászlóaljban, később a 66. honvédzászlóalj alezredese, besorozzák

Görgey Ármin (1812–1877), volt nemesi testőr, kilépett hadnagy, a szabadságharcban honvéd alezredes, egy portyázó csapat parancsnoka, majd vezérkari tiszt, várfogságot szenved; Görgey Artúr bátyja

Görgey Artúr (1818–1916), volt nemesi testőr, kilépett főhadnagy, egyetemi tanársegéd, a szabadságharcban honvéd tábornok, főparancsnok, 1849 májusától a dédesi kerület országgyűlési képviselője, a Szemere-kormány hadügyminisztere, internálják

Görgey Artúrné Auboin Etelka (1822–1900)

Görgey István (1825–1912), ügyvédjelölt, nemzetőr, majd honvéd százados az 51. honvédzászlóaljban, besorozzák, később közjegyző, történetíró; Görgey Artúr öccse

Görgey Kornél (1819–1890), főhadnagy a cs. kir. 9. huszárezredben, a szabadságharc során alezredes, dandárparancsnok, majd a hadügyminisztérium pótlovazási szakosztályának vezetője, várfogságot szenved, a kiegyezés után a m. kir. honvédség kerületi parancsnoka, nyugállományú altábornagyként hal meg; Görgey Artúr unokaöccse

Götz, Christian (1783–1849), cs. kir. vezérőrnagy, dandárparancsnok, elesik a váci csatában, 1849. április 10-én

Grabbe, Pavel Hrisztoforovics (1787–1875; 1866-tól gróf), volt dekabrista tiszt, orosz altábornagy, főhadsegéd, egy önálló hadoszlop parancsnoka, később lovassági tábornok, a doni kozákok atamánja, az államtanács tagja

Gruber Fülöp (1819–1849; 1848 decemberétől Gödrössy), hadnagy a cs. kir. 5. tüzérezredben, a szabadságharc során honvédtüzér százados, ütegparancsnok, majd Lipótvár tüzérparancsnoka, tiltakozik a vár átadása ellen, 1849. június 5-én Pozsonyban kivégzik

Guyon Richárd (1813–1856), kilépett főhadnagy, a szabadságharcban honvéd tábornok, hadtestparancsnok, kimenekül, török tábornokként hal meg

Győzey (Nicoledon) Vince (1795–1875), kilépett százados, a szabadságharcban zászlóalj-, majd kórházparancsnok

Haas, Alois, százados és zászlóaljparancsnok a cs. kir. 8. határőrezredben, 1848 októberében magyar fogságba esik, nyugállományú őrnagyként hal meg

Harsányi Bálint (1822?–1849), altiszt a cs. kir. 6. huszárezredben, 1848 májusában hazaszökik, a szabadságharc során kapitány a 17. huszárezredben, elesik Pest alatt 1849 áprilisában

Haynau, Julius von, báró (1786–1853), cs. kir. táborszernagy, a nyári hadjárat során a magyarországi osztrák hadsereg főparancsnoka, Magyarország és Erdély teljhatalmú katonai és polgári kormányzója, 1850 júliusában elmozdítják

Helley (Hell) Ignác (1818–1888), kilépett főhadnagy, a honti önkéntes nemzetőrzászlóalj őrnagya, majd alezredes a 17. huszárezredben, nyugállományú m. kir. honvéd alezredesként hal meg

Hentzi von Arthurm, Heinrich (1785–1849), cs. kir. vezérőrnagy, Buda várának parancsnoka, halálos sebet kap a vár bevételekor

Herzinger, Anton von (1798–1868; 1866-tól báró), a cs. kir. 42. gyalogezred ezredese, később vezérőrnagy, osztrák dandárparancsnok, nyugállományú altábornagyként hal meg

Holtsche, Franz (†1862), cs. kir. vezérőrnagy, 1848 őszén magyar hadosztályparancsnok, októberben kilép a magyar szolgálatból, az osztrákok rangvesztésre ítélik

Horváth Dániel (1796–1866), nyugállományú százados, az 5. honvédzászlóalj őrnagya, szeptemberben nyugdíjaztatja magát, nyugállományú cs. kir. őrnagyként hal meg

Horváth János (1815–1875), kapitány a cs. kir. 9. huszárezredben, a szabadságharc során ezredes, egy portyázó csapat parancsnoka, várfogságot szenved, a kiegyezés után m. kir. honvéd ezredes

Horváth Mihály (1809–1878), hatvani prépost, történetíró, csanádi püspök (1848), a Szemere-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, kimenekül, a kiegyezés után a Magyar Történelmi Társulat elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja

Horváth Pál, a Nógrád megyei nemzetőrség segédtisztje, majd honvéd őrnagy, a nógrádi önkéntes nemzetőrzászlóalj parancsnoka, 1849 márciusában megfosztják rangjától

Hrankay József, nyugállományú huszár kapitány, Windisch-Grätz hadikövete Görgeynél

Hruljov, Sztyepan Alekszandrovics (1807–1870), orosz ezredes, a 4. lovagló tüzérdandár parancsnoka, később altábornagy és hadtestparancsnok

Hurban, Jozef Miloslav (1817–1888), lubokai evangélikus lelkipásztor, író, a szlovák felkelés vezetője, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke

Iancu, Avram (1814–1872), ügyvéd, az erdélyi román felkelés vezetője

István főherceg (1817–1867), Magyarország utolsó nádora, 1848. szeptember 23-án elhagyja az országot, száműzetésben hal meg

Ivánka Imre (1818–1896), főhadnagy a cs. kir. 12. huszárezredben, kilép, a szabadságharcban honvéd ezredes, dandárparancsnok, 1848 októberében Windisch-Grätz hadikövetként letartóztatja, várfogságot szenved, 1861 után országgyűlési képviselő, főrendiházi tagként hal meg

Jablonowski, Felix herceg (1808–1857), cs. kir. vezérőrnagy és dandárparancsnok, altábornagyként hal meg

Jantsó Rajmund (1807–?), tizedes a cs. kir. 5. tábori tüzérezredben, a szabadságharc során honvédtüzér főhadnagy, egy gyalogtarackos üteg, majd a 10. hatfontos gyalogüteg parancsnoka

Jellačić von Buzim, Josip báró (1801–1859; 1854-től gróf), cs. kir. altábornagy, Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok bánja, osztrák hadtest-, majd hadseregparancsnok, táborszernagyként hal meg

Karger Ferdinánd (1803–?), őrnagy a cs. kir. 4. huszárezredben, a szabadságharc során ezredes, dandárparancsnok, 1848 decemberétől szolgálaton kívül, 1849 májusától nyugállományban, az osztrák hadbíróság rangjának elvesztésére ítéli

Karger, Leopold Edler von (1792–1867), cs. kir. vezérőrnagy, dandárparancsnok Jellačić hadtestében

Karcsai Károly, ügyvéd, honvéd hadbíró hadnagy, majd főhadnagy

Kászonyi József (1810–1888), kapitány a cs. kir. 6. könnyűlovasezredben, a szabadságharc során huszár ezredes, majd a II. hadtest parancsnoka, komáromi kapituláns

Kazinczy Gábor (1818–1864), a sátoraljaújhelyi kerület országgyűlési képviselője, író, vizsgálati fogság után felmentik, 1861-ben újra országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

Kazinczy Lajos (1820–1849), kilépett főhadnagy, a szabadságharcban utász őrnagy, majd honvéd ezredes, egy önálló hadosztály parancsnoka, 1849. október 25-én Aradon agyonlövik

Kecskóczy Mihály, honvédtüzér hadnagy, a mezőkövesdi ütközetben tanúsított gyávasága miatt megfosztják rangjától

Kempelen Károly (†1857), a szabadságharcban huszár kapitány, Görgey személyi segédtisztje, besorozzák

Kermpotich Aurél (1812–?), főhadnagy a cs. kir. 60. gyalogezredben, a szabadságharc során a 25. honvédzászlóalj őrnagya, jegyzőként hal meg

Kiss Ernő (1799–1849), a cs. kir. 2. huszárezred ezredese, a szabadságharcban honvéd altábornagy, országos főhadparancsnok, az aradi vértanúk egyike

Klapka György (1820–1892), volt nemesi testőr, kilépett főhadnagy, a szabadságharcban honvéd tábornok, hadtest-, majd várparancsnok, 1849 májusától a szirmabesenyői kerület országgyűlési képviselője, komáromi kapituláns, emigrál, a kiegyezés után újra országgyűlési képviselő

Kmety György (1813–1865), főhadnagy és ezredsegédtiszt a cs. kir. 19. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, egy önálló hadosztály parancsnoka, kimenekül, török tábornok lesz

Knezić Károly (1808–1849), százados a cs. kir. 34. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, a III. hadtest, majd egy tartalékhadosztály parancsnoka, az aradi vértanúk egyike

Koch Ferdinánd (1816?–1873), hadnagy a lembergi cs. kir. térparancsnokságon, a szabadságharcban kapitány, Görgey hadseregének főporkolábja

Kollmann József (1808–1889), százados a cs. kir. 52. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd ezredes, hadosztályparancsnok, kimenekül, nyugállományú török tábornokként hal meg

Koroda Dénes (1815–1849), volt nemesi testőr, nyugállományú hadnagy, a szabadságharc során az 5. honvédzászlóalj őrnagya, elesik 1849 tavaszán

Korponay János (1819–1881), főhadnagy a cs. kir. 32. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd ezredes, a hadügyminisztérium elnöki osztályának vezetője, majd egy népfelkelő tábor parancsnoka, várfogságot szenved, a kiegyezés után megyei levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

Kossuth Lajos (1802–1894), a pest-belvárosi kerület országgyűlési képviselője, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, majd Magyarország kormányzó elnöke, kimenekül

Kossuth Sándor (1816–1855), nyugállományú főhadnagy, a szabadságharcban honvéd alezredes, hadosztályparancsnok, várfogságot szenved

Kotljarovszkij (Katlarov), orosz huszár kapitány, Hruljov hadikövete Görgeynél

Kovács Károly, (1816–?) hadnagy a cs. kir. 13. határőrezredben, a szabadságharc során honvéd százados, a kormányzói hivatal katonai titkára

Kovács Zsigmond (1799–?), nyugállományú kapitány, a Sopron és Moson megyei lovas nemzetőrség őrnagya, később hadbiztos, Sopron vármegye várnagyaként hal meg

Kökényesi (Gärtner) Szaniszló (1819–1889), főhadnagy a cs. kir. 12. huszárezredben, a szabadságharc során a Jászkun kerület nemzetőrségének őrnagya, majd honvéd ezredes, várfogságot szenved, 1887-től a honvéd menház parancsnoka

Kupa Hümér (1809–1868; Pencz Fidél), kilépett főhadnagy, a szabadságharc során huszár alezredes, kimenekül, ezredes az olaszországi magyar légióban

Láhner György (1795–1849), őrnagy a cs. kir. 33 . gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelő, az aradi vértanúk egyike

Lamberg Ferenc gróf (1791–1848), cs. kir. altábornagy, 1848. szeptember 25-én V. Ferdinánd miniszteri ellenjegyzés nélkül kinevezi a magyarországi csapatok főparancsnokának, szeptember 25-én a pesti hajóhídon felismerik és megölik

Lázár György gróf (1807–1861), százados a cs. kir. 33. gyalogezredben, majd az I. honvédzászlóalj őrnagya, később honvéd tábornok, 1849 januárjában kilép, várfogságra ítélik

Leiningen-Westerburg (-Alt-Leiningen) Károly gróf (1819–1849), számfeletti százados a cs. kir. 31. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, a III. hadtest utolsó parancsnoka, az aradi vértanúk egyike

Lenkey János (1807–1850), kapitány a cs. kir. 6. huszárezredben, századát 1848 májusában hazavezeti, a szabadságharc folyamán honvéd tábornok, egy ideig a komáromi őrség parancsnoka, az aradi vizsgálat során megtébolyodik

Lepidus, Marcus Aemilius († i. e. 13), római konzul, a második triumvirátus tagja, a Római Birodalom afrikai területeinek ura, meghódol Octavianusnak

Leuchtenberg Miksa, herceg (1817–1852), Jenő olasz alkirálynak, I. Napóleon francia császár mostohafiának második fia, I. Miklós orosz cár veje

Lévay Sándor (1808–1873), az egri főkáptalan nagyprépostja, jeles szónok, később segédpüspök

Liptay (Hrobony) Ferenc (1814–?), hadnagy a cs. kir. 9. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd alezredes, hadosztályparancsnok, várfogságot szenved, a m. kir. honvédség alezredeseként hal meg

Lo Presti Árpád báró (1828–1879), a szabadságharcban egy önkéntes lovascsapat szervezője, majd honvéd őrnagy, Görgey parancsőrtisztje, kimenekül, 1861 után országgyűlési képviselő

Lukács Sándor (1822–1855), a győri kerület országgyűlési képviselője, kormánybiztos, majd hadfelszerelési biztos, kimenekül

Máriássy János (1822–1905; 1888-tól báró), főhadnagy a cs. kir. 2. gyalogezredben, volt nemesi testőr, a szabadságharc során honvéd ezredes, hadosztályparancsnok, várfogságot szenved, a kiegyezés után főrendiházi tag, nyugállományú altábornagyként hal meg

Markovics Adolf (1816–?), kapitány a cs. kir. 9. huszárezredben, a szabadságharc során alezredes, várfogságra ítélik, a kiegyezés után m. kir. honvéd ezredes

Markusovszky Lajos (1815–1893), egyetemi tanársegéd, a szabadságharcban honvéd törzsorvos, a kiegyezés után miniszteri tanácsos, a magyar közegészségügy megszervezője, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja

Mednyánszky Ede báró (1823–1895), a szabadságharcban főhadnagy, parancsőrtiszt, a kiegyezés után országgyűlési képviselő

Mednyánszky László báró (1819–1849), volt nemesi testőr, kilépett hadnagy, a szabadságharcban honvéd őrnagy, Lipótvár helyi erődítési igazgatója, tiltakozik a vár átadása ellen, 1849. június 5-én Pozsonyban kivégzik

Mensdorff-Pouilly, Alexander von, gróf (1813–1871; 1868-tól Dietrichstein zu Nikolsburg herceg), őrnagy a cs. kir. 4. huszárezredben, a szabadságharcban osztrák futártiszt, később szentpétervári nagykövet, osztrák külügyminiszter, nyugállományú lovassági tábornokként hal meg

Mérey Pál (1815–1883), volt hadapród, a szabadságharcban honvédtiszt az 1., majd a 18., végül százados az 54. honvédzászlóaljban

Mesterházy István (1811–1854), volt nemesi testőr, kapitány a cs. kir. 6. vértesezredben, a Heves megyei nemzetőrség őrnagya, majd huszár ezredes, lovashadosztály-parancsnok, várfogságot szenved

Mészáros Lázár (1796–1858), a cs. kir. 5. huszárezred ezredese, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a bajai kerület országgyűlési képviselője, a szabadságharc során honvéd altábornagy, a trónfosztásig hadügyminiszter, később átmenetileg fővezér, kimenekül

Meszéna Ferenc báró (1819–1902), főhadnagy a cs. kir. 41. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd alezredes, a II. hadtest vezérkari főnöke, várfogságot szenved

Meszlény Jenő (1814–1900), volt nemesi testőr, főhadnagy a cs. kir. 12. határőrezredben, kilép, a szabadságharcban honvéd ezredes, előbb Komárom térparancsnoka, majd az Országos Főhadparancsnokság helyettes vezetője, várfogságot szenved; Kossuth Lajos sógora

Meszlény Rudolfné Kossuth Zsuzsánna (1820–1854), Kossuth Lajos húga, a szabadságharcban országos főápolónő

Miklós, I. (1796–1855), 1825-től 1855-ig orosz cár

Miloradovics, gróf, orosz főhadnagy, a 4. könnyű lovashadosztály parancsnokának segédtisztje, hadikövet Görgeynél

Móga János (1785–1861), cs. kir. altábornagy, 1848 szeptemberében-októberében a magyar sereg fővezére, leköszön, az osztrákok várfogságra ítélik

Molnár Ferdinánd (1802–1869), kilépett hadnagy, a szabadságharcban honvéd ezredes, Dembiński, Vetter, majd Görgey főhadsegéde, később a hadügyminisztérium osztályfőnöke, várfogságra ítélik, a kiegyezés után bírósági tisztviselő

Molnár József (1807–?), hadnagy a cs. kir. 15. határőrezredben, a szabadságharc során honvéd százados, Lippa térparancsnoka

Nagysándor József (1804–1849), nyugállományú huszár kapitány, a Pest városi nemzetőrség őrnagya, majd honvéd tábornok, az I. hadtest parancsnoka, az aradi vértanúk egyike

Nemegyey Bódog (1826–?), cs. kir. mérnökkari hadnagy, a szabadságharcban vezérkari tiszt, honvéd őrnagy, kimenekül

Nedbál Ignác (1826–?), hadapród a cs. kir. 39. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd alezredes, hadosztályparancsnok, komáromi kapituláns, emigrál, 1859-ben az olaszországi magyar légió tagja, olasz ezredesként hal meg

Octavianus, Caius Julius Caesar (i. e. 63–i. sz. 14.), Julius Caesar unokaöccse és örököse, a második triumvirátus tagja, társainak legyőzése után Augustus néven az első római császár

Olaj László (†1849), honvédtüzér hadnagy, egy háromfontos üteg parancsnoka, elesik 1849. január 22-én Hodrusbányánál

Orzovenszky Károly (1815–1876), pesti orvos, a szabadságharc során honvéd törzsorvos, később balatonfüredi fürdőorvos, szakíró

Ottinger, Franz (1793–1869; 1851-től von, báró), cs. kir. vezérőrnagy, ideiglenes magyar hadügyminiszter, majd a drávai sereg parancsnoka, átáll az osztrákokhoz, a szabadságharcban Jellačić lovashadosztályának parancsnoka, nyugállományú lovassági tábornokként hal meg

Örzetti Lajos (Károly?), honvédtüzér főhadnagy, egy lovastarackos üteg, majd a 8. hatfontos gyalogüteg parancsnoka

Paradovszkij, orosz vezérőrnagy a III. hadtestben

Paszkevics-Erivanszkij, Ivan Fjodorovics, gróf, Varsó hercege (1782–1856), orosz tábornagy, a Lengyel Királyság helytartója, a működő hadsereg főparancsnoka

Pászthory Sándor (1819–1871), főhadnagy a cs. kir. 4. huszárezredben, a szabadságharc során őrnagy, várfogságot szenved

Paulovits Imre (1801–1873), kapitány a cs. kir. 10. huszárezredben, a szabadságharc során a 7. huszárezred ezredese, várfogságot szenved, a kiegyezés után megyei főszámvevő

Pázmándy Dénes (1816–1856), a nagyigmándi kerület országgyűlési képviselője, a képviselőház elnöke, nem követi az országgyűlést Debrecenbe, az osztrákok vizsgálati fogság után felmentik

Perczel Mór (1811–1899), Buda városának országgyűlési képviselője, a Batthyány-kormány idején a belügyminisztérium rendőri osztályának vezetője, majd a Zrínyi-szabadcsapat szervezője, később honvéd tábornok, hadtestparancsnok, kimenekül, a kiegyezés után újra országgyűlési képviselő

Philippovich von Philippsberg, Nikolaus (1795–1858), cs. kir. vezérőrnagy, 1848 októberében magyar fogságba esik, nyugállományú altábornagyként hal meg

Pighetty Ágost (1807–1874), kapitány a cs. kir. 2. huszárezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, a főhadsereg lovassági parancsnoka, várfogságot szenved

Piller János (1810–1879), százados a cs. kir. 33. gyalogezredben, a szabadságharc során a Buda városi nemzetőrség őrnagya, majd honvéd ezredes, hadosztályparancsnok, 1849 februárjában leköszön, az osztrákok rangjának elvesztésére ítélik

Poeltenberg Ernő lovag (1807–1849; Ernst Poelt von Poltenberg), kapitány a cs. kir. 4. huszárezredben, a szabadságharcban honvéd tábornok, a VII. hadtest utolsó parancsnoka, az aradi vértanúk egyike

Pongrácz István (1821–1900), főhadnagy a cs. kir. 8. huszárezredben, a szabadságharc során honvéd őrnagy, az I. hadtest vezérkari főnöke, várfogságot szenved, a kiegyezés után m. kir. honvéd őrnagy, nyugállományú vezérőrnagyként hal meg

Preyss Ede, hadapród a cs. kir. bombászkarban, a szabadságharc során honvédtüzér százados, egy gyalogtarackos üteg parancsnoka, majd a tiszai hadsereg tüzérparancsnoka

Protheaud József (1786–?), a magyar nemesi testőrség volt vívómestere, a szabadságharcban honvéd őrnagy, Görgey első parancsőrtisztje, várfogságra ítélik

Psotta (von Bärenfels) Mór (1807–1863), főhadnagy a cs. kir. 5. tüzérezredben, a szabadságharc során honvédtüzér ezredes, a főhadsereg tüzérparancsnoka, várfogságot szenved, később vasúti hivatalnok, öngyilkos lesz

Pulszky Sándor (1803–1849), százados a cs. kir. 52. gyalogezredben, majd a Sáros megyei nemzetőrség őrnagya, a szabadságharc során honvéd ezredes, egy tartalékhadosztály parancsnoka, kolerában hal meg Gyulán, a fogságban

Pusztelnik Henrik (1817–1849), százados a cs. kir. 41. gyalogezredben, kilép, a szabadságharcban honvéd alezredes, Görgey hadtestének vezérkari főnöke, halálos sebet kap az 1849. január 22-i hodrusbányai ütközetben

Querlonde, Ferdinand du Hamel de, lovag (1811–1873), százados a cs. kir. 2. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd ezredes, egy tartalékhadosztály parancsnoka, várfogságot szenved, vasúti mérnökként hal meg

Rakovszky Sámuel (1802–1871), nyugállományú huszár főhadnagy, a szabadságharcban honvéd ezredes, hadosztályparancsnok, komáromi kapituláns

Remellay Gusztáv (1819–1866), ügyvéd, író, a szabadságharcban honvéd törzshadbíró, várfogságot szenved

Répásy Mihály (1800–1849), volt nemesi testőr, őrnagy a cs. kir. 6. huszárezredben, a szabadságharc folyamán honvéd tábornok, hadtestparancsnok, majd a hadügyminisztérium osztályfőnöke, kolerában hal meg Szegeden, 1849 júliusában

Roth, Karl von (1784–1864), cs. kir. vezérőrnagy, Jellačić tartalékhadtestének parancsnoka, 1848 októberében magyar fogságba esik

Rulikowski (†1849), lengyel nemzetiségű orosz ulánus zászlós, átáll a magyarok oldalára, 1849 augusztusában az orosz hadbíróság Nagyváradon agyonlöveti

Rüdiger (Rigyiger), Fjodor Vasziljevics (Friedrich), gróf (1784–1856), orosz lovassági tábornok, főhadsegéd, a III. hadtest, később a gárda- és gránátos-hadtestparancsnoka

Rüdiger (Rigyiger), Fjodor (1829–1890; 1856-tól gróf), orosz tüzérfőhadnagy, Hruljov hadikövete Görgeynél

Sándor nagyherceg (1818–1881), orosz trónörökös, 1855-től 1881-ig II. Sándor néven orosz cár, meggyilkolják

Schlik von Bassano und Weisskirchen, Franz, gróf (1789–1862), cs. kir. altábornagy, hadtestparancsnok, nyugállományú lovassági tábornokként hal meg

Schmidegg Kálmán gróf (1827–1855), kapitány a 3. huszárezredben, Damjanich, majd Görgey parancsőrtisztje. Csány László gyámfia, emigrációban hal meg

Schulz Vilmos, főhadnagy a cs. kir. 10. huszárezredben, egy ideig Görgey parancsőrtisztje, 1849 januárjában kilép a magyar szolgálatból

Schweidel József (1796–1849), őrnagy a cs. kir. 4. huszárezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, Pest városparancsnoka, az aradi vértanúk egyike

Sebő Alajos (1811–1882), főhadnagy a cs. kir. I. huszárezredben, a szabadságharc során alezredes, ezredparancsnok, várfogságot szenved

Seyman (†1849), a szabadságharcban huszár kapitány, elesik 1849. február 27-én, a kápolnai csatában

Simunich, Balthasar von (1785–1861; 1850-től báró), cs. kir. altábornagy, hadosztály-, majd hadtestparancsnok

Starhemberg István gróf (1817–1900), főhadnagy a cs. kir. 12. huszárezredben, a szabadságharc során honvéd századosként osztrák fogságba esik, szabadulása után Görgey főhadiszállásán teljesít fegyvertelen szolgálatot

Stefan, Adalbert (†1863), hadnagy a cs. kir. 5. vértesezredben, 1849-ben magyar fogságba esik, Görgey őt küldi hadikövetként Hentzihez 1849. május 4-én

Stein Miksa báró (1814–1858), cs. kir. mérnökkari százados, Pétervárad helyi erődítési igazgatója, a szabadságharcban honvéd ezredes, a hadügyminisztérium vezérkari osztályának főnöke, majd a Gyulafehérvárt ostromló önálló hadosztály parancsnoka, kimenekül, török tábornokként hal meg

Stratimirović, Djordje (1820–1908), kilépett hadnagy, a magyarországi szerb főbizottság elnöke, a szerb felkelők ideiglenes főparancsnoka, 1849-től számfeletti alezredes a cs. kir. 5. huszárezredben, 1865 után országgyűlési képviselő, nyugállományú vezérőrnagyként hal meg

Szabó Imre (1820–1865), volt nemesi testőr, kilépett főhadnagy, a szabadságharcban honvéd ezredes, a miniszterelnök katonai titkára, majd katonai kiküldött Párizsban, végül a hadügyminisztérium államtitkára, kimenekül

Szaken, Dmitrij Jerofejevics, báró (Demetrius von der Osten-Sacken, 1789-1881; 1855-től gróf), orosz lovassági tábornok, a II. tartalék lovashadtest parancsnoka, az államtanács tagja

Szalay László, a Napóleon elleni magyar nemesi felkelés tisztje, pénzügyminisztériumi titkár, a Hunyadi-szabadcsapat szervezője és alezredese, kimenekül

Száz János (1804–1854), százados a cs. kir. 39. gyalogezredben, a Pest városi nemzetőrség őrnagya, majd nemzetőr őrnagy, a budapesti nemzetőrség főparancsnoka, várfogságra ítélik

Szekulits (Sekulits) István (1810–1885), főhadnagy a cs. kir. 62. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd ezredes, hadosztályparancsnok, várfogságot szenved, később az osztrák rendőrség ügynöke

Szemere Bertalan (1812–1869), Miskolc város országgyűlési képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Batthyány-kormány belügyminisztere, kormánybiztos, a trónfosztás után miniszterelnök és belügyminiszter, kimenekül

Szillányi (Stojkovich) Péter (1822–1871), kilépett hadnagy, a szabadságharcban honvéd alezredes, a komáromi hadsereg vezérkari főnöke, komáromi kapituláns, m. kir. honvéd alezredesként hal meg

Szirmay István gróf (1792–1857), aulikus főrend, egy szlovák szabadcsapat szervezője és parancsnoka cs. kir. őrnagyi ranggal, majd az orosz hadsereg mellé beosztott főseregbiztos helyettese, nyugállományú alezredesként hal meg

Szodtfridt Ferdinánd (1819–1881), cs. kir. utász főhadnagy, a szabadságharcban honvéd alezredes, a főhadsereg utászkari főnöke, majd a tiszai hadsereg vezérkari főnöke, kimenekül, várfogságot szenved, emigrál, olasz ezredes lesz, a kiegyezés után folyamszabályozó mérnök

Sztrakoniczky Bazil (1816–1879), honvédtüzér őrnagy, ütegparancsnok, majd Pétervárad tüzérparancsnoka

Szúnyogh Rudolf, a nagykállói kerület országgyűlési képviselője, vizsgálati fogság után felmentik

Teleki Ádám gróf (1789–1851), cs. kir. vezérőrnagy, a drávai hadsereg parancsnoka, 1848. októberben kilép a magyar szolgálatból, az osztrákok ennek ellenére rangvesztésre ítélik

Thaly Zsigmond (18l4–1886), mérnök, a nagyigmándi kerület országgyűlési képviselője, a szabadságharcban honvéd alezredes, Komárom helyi erődítési igazgatója, kimenekül

Török Ignác (1795–1849), volt nemesi testőr, cs. kir. mérnökkari alezredes, a szabadságharcban honvéd tábornok, komáromi várparancsnok, majd a honvédsereg hadmérnöki karának főnöke, az aradi vértanúk egyike

Trangoss István (1790–1863), kiszolgált őrmester, a szabadságharcban honvéd alezredes, zászlóalj-, majd hadifogolytábor-parancsnok, várfogságot szenved, temetőőrként hal meg

Trenck, Heinrich von der, báró, őrnagy a cs. kir. 24. gyalogezredben, egy osztrák különítmény parancsnoka a Felvidéken

Trompovszkij, orosz alezredes, Rüdiger lovassági tábornok segédtisztje

Udvarnoky Géza (1823–1849), volt nemesi testőr, hadnagy a cs. kir. 12. huszárezredben, a szabadságharc során százados a 44. honvédzászlóaljban, fegyelemsértés miatt elfogják, és mert szökni próbál, a huszárőrség lelövi

Üchtritz Emil báró (1808–1886), számfeletti százados a cs. kir. 24. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd ezredes, dandár-, majd hadosztályparancsnok, kiutasítják az országból, 1866-ban ezredes a poroszországi magyar légióban

Vásárhelyi István (†1848), őrmester a cs. kir. 39. gyalogezredben, a szabadságharc során hadnagy, majd százados a Hunyadi-csapatban, elesik az 1848. december 17-i csepini összecsapásban

Vécsey Károly gróf (1807?–1849), őrnagy a cs. kir. 2. huszárezredben, a szabadságharc során honvéd tábornok, hadosztályparancsnok, majd az Aradot és Temesvárt ostromló V. hadtest parancsnoka, az aradi vértanúk egyike

Vetter (von Doggenfeld) Antal (1803–1882), alezredes a cs. kir. 37. gyalogezredben, a szabadságharc során honvéd altábornagy, a főhadsereg, majd a déli hadsereg főparancsnoka, 1850-ben kimenekül, az olaszországi, majd a poroszországi magyar légió egyik szervezője

Vincze (Wintzer) Frigyes (1824–?), altiszt a cs. kir. 6. huszárezredben, hazaszökik, a szabadságharcban főhadnagy az ezred péterváradi félszázadában

Vogel, Anton (†1867), cs. kir. vezérőrnagy, a tavaszi hadjárat idején egy Galíciából betörő osztrák hadosztály parancsnoka, nyugállományú altábornagyként hal meg

Vukovics Sebő (1811–1872), a kisbecskereki kerület országgyűlési képviselője, délvidéki teljhatalmú országos biztos, majd a főhadsereg mellé rendelt kormánybiztos, a Szemere-kormány igazságügy-minisztere, kimenekül, a kiegyezés után újra országgyűlési képviselő

Waldberg Károly (1797–?), őrnagy a cs. kir. 9. határőrezredben, kilép, a szabadságharc során honvéd ezredes, zászlóalj-, majd dandárparancsnok, végül a hadügyminisztérium vezérkari osztályának főnöke, várfogságot szenved

Welden, Ludwig von, báró (1780–1853), cs. kir. táborszernagy, 1849. április közepétől május végéig a magyarországi osztrák hadsereg főparancsnoka, később Bécs katonai kormányzója

Windisch-Grätz, Alfred zu, herceg (1787–1862), cs. kir. tábornagy, 1848 októberétől az olaszországi osztrák hadsereg kivételével minden osztrák haderő főparancsnoka, 1849 áprilisában leváltják

Wohlgemuth, Ludwig von, báró (1788–1851), cs. kir. altábornagy, a nyári hadjáratban az osztrák főhadsereg tartalékhadtestének parancsnoka, 1849 júliusától Erdély katonai és polgári kormányzója

Wrbna, Ladislaus, gróf (1795–1849), cs. kir. altábornagy, a téli hadjáratban a II. osztrák hadtest parancsnoka, majd Verona városparancsnoka, öngyilkos lesz

Wysocki, Józef (1809–1873), az 1831-es lengyel felkelés hadnagya, a szabadságharcban a lengyel légió parancsnoka, majd honvéd tábornok, hadtestparancsnok, kimenekül

Wyss, Franz von (1795–1849), cs. kir. vezérőrnagy, osztrák dandárparancsnok, elesik az 1849. június 13-i csornai ütközetben

Zákó István (1810–1860), az ókanizsai kerület országgyűlési képviselője, a szabadságharcban honvéd alezredes, a 34. honvédzászlóalj parancsnoka

Zámbelly (von Bibersheim) Lajos (1815–1901), kapitány a cs. kir. 4. huszárezredben, a szabadságharc során honvéd ezredes, a VII. hadtest vezérkari főnöke, majd dandárparancsnok, ismételten várfogságot szenved

Zassz, Grigorij Hrisztoforovics, báró (1797–1883; Georg Otto Ewald von Sass báró), orosz altábornagy, egy különítmény parancsnoka, lovassági tábornokként hal meg

Zichy Ferenc gróf (1811–1900), a Középponti Magyar Vasúttársaság elnöke, a helytartótanács alelnöke, 1848 őszéig a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium államtitkára, a szabadságharc idején előbb Pozsony vármegyének Windisch-Grätz kinevezte királyi biztosa, majd az orosz hadsereg mellett hadseregfőbiztos, 1874-től 1879-ig konstantinápolyi osztrák-magyar nagykövet, 1888-tól m. kir. tárnokmester

Zichy Ödön (Eugen) gróf (1809–1848), a szabadságharc előtt Fejér vármegye adminisztrátora, 1848. szeptember 30-án Görgey hadbírósága hazaárulás miatt kivégzi

Zichy Pál gróf (1808–1850), kapitány a cs. kir. 7. vértesezredben, Zichy Ödönnel együtt elfogják, de őt felmentik, ezután őrnagy a 10. huszárezredben, Görgey parancsőrtisztje, 1849 januárjában kilép

Zuber Antal (1816–1908), volt nemesi testőr és hadapród, a székesfehérvári nemzetőrség őrnagya, később honvéd alezredes, a hadügyminisztérium osztályfőnöke, várfogságot szenved




Hátra Kezdőlap Előre