Irodalom

 

A szabadságharc történetéről a legújabb átfogó feldolgozások: Spira György: Polgári forradalom (1848–1849). In: Kovács Endre-Katus László (szerk.): Magyarország történelme 1848–1890. (Magyarország története 6.) Bp. 1979. I. 59–434.; Bona Gábor: Szabadságharc 1848–49-ben. In: Liptai Ervin-Borus József (szerk.): Magyarország hadtörténete I. A honfoglalástól a kiegyezésig. Bp. 1984. 447–549. – Magáról Görgeyről: Szemere, Bartholomäus von: Politische Charakterskizzen aus dem ungarischen Freiheitskriege. Graf Ludwig Batthyány, Arthur Görgey, Ludwig Kossuth. Hamburg, 1853.; Görgey István: 1848 és 1849-ből. I–III. Bp. 1885–1888. (a továbbiakban: Görgey István i. m. 1885. I.; Görgey István i. m. 1888. II.; Görgey István i. m. 1888. III.); Elemér Oszkár (Jászi Oszkár): Görgey Arthur 1848–49-ben. Bp. 1896.; Görgey István: Görgey Arthur ifjúsága és fejlődése a forradalomig. Bp. 1916. (= Görgey István i. m. 1916.); Gyalokay Jenő: Görgey mint hadvezér. Századok 1916. 444–476.; Görgei Albert: Görgei Arthur 1818–1916. Igló, 1917.; Görgey István: Görgey Arthur a száműzetésben 1849–1867. Bp. 1918. (= Görgey István i. m. 1918.); Pethő Sándor: Görgey Artúr. Bp. 1930., Kosáry Domokos: Görgey. Bp. 1939.; Varga János: Az áruló. Történelmi Szemle 1964. 596–614.; Herczegh Géza: Görgey. (Vázlatok egy arcképhez.) Történelmi Szemle 1981. 411–429.; Pusztaszeri László: Görgey Artúr a szabadságharcban. Bp. 1984. – A Görgey-kérdésről mindmáig: Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés és története. Bp. 1936. – Elítélő nézet: Varga János: A Görgey-kérdéshez. Valóság 1960. 3 : 94–104.

Görgey önállóan megjelent művei: Über die festen flüchtigen fetten Säuren des Cocusnussöhles. Wien, 1848. (különlenyomat); Mein Leben und Wirken in Ungarn in den Jahren 1848 und 1849. I–II. Leipzig, 1852. (ugyanabban az évben angolul, olaszul és svédül is, magyar kiadása: Görgey Arthur: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években. I–II.  Bp. 1911.); Gazdátlan levelek. Pest, 1867. (ugyanabban az évben németül is, második magyar kiadásként megjelent az akkori Olcsó Könyvtárban); Mit köszönünk a forradalomnak? Bp. 1875. (névtelenül). – Cikkei: Marczius Tizenötödike 1848. június 5. (Egy kviétált huszár főhadnagy aláírással), 1849. április 10.; Pesti Napló 1861. 22. sz., 31. sz., 1867. 126. sz. (Nyílt kérelem Kossuth Lajos úrhoz); A Hon 1867.231. (Történészeti megjegyzések); Budapesti Szemle 1875. (Dembinszki emlékiratairól. Demár János álnéven), 1881 (Kossuth és Görgei; Még egyszer Kossuth és Görgei ); ez utóbbiakból különlenyomat is; valamint vegyészeti tanulmánya: Sitzungsberichte der kais. Akademie der Wissenschaften, ill. Annalen der Chemie und Pharmacie.

Görgey sebesüléséről: Görgey István i. m. 1888. III. 26–31., 38–46. – Görgey öregkori nyilatkozata apjáról: Móricz Zsigmond: Görgey Artúr. Nyugat 1930. II. 3. – Görgey és Móricz Zsigmond kapcsolatáról: Pásztor Emil: Móricz Zsigmond, a debreceni csata és Görgey Artúr. Irodalomtörténeti Közlemények. 164–170. – Ifjúságáról: Görgey István i. m. 1916. passim. – Prágai vegyészéveiről: Görgei in Prag. Ein Charakterbild. Deutsche Monatsschrift (Prága) 1850. I. 175.; részben közli: Helfert, Josef Alexander: Die ungarische Winter-Feldzug und die octroyirte Verfassung. I. Prag, 1876. 262–265., Anh. 109.; Görgey Arthurné született Auboin Adél naplója: Az életemből és az 1848–49-es évekről Magyarországon. Kézirat dr. Görgey István tulajdonában, Bp. – Adalbert Šafařík egyetemi tanár véleménye Görgey vegyészi munkájáról: Helfert i. m. 263. – Görgey névváltoztatásáról: Görgey István i. m. 1916. 338. – 1848. júliusi-augusztusi külföldi küldetéséről: Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Bp. 1973. 90. – Kossuth rendelete a csappantyúgyárról: Sinkovics István (szerk.): Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban. Kossuth Lajos összes munkái (= KLÖM) XII. Bp. 1957. 840-841. – Kossuth Görgey szervezőtehetségéről: Ludvigh János: Jegyzetek 1848–49-ből. Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár Oct. Hung. 444. 3. fol. – Görgey és Heves megye vitájáról: Steier Lajos: Görgey és Kossuth. (A szabadságharc revideált története I.) Bp. 1924. ( = Steier i. m. I.) 27–32. – Görgey árulásának mítoszáról: Péterfy Jenő: 1848 és 1849-ből. Budapesti Szemle 41. 1885. 360.

Az osztrák kormány 1848. augusztus 27-i emlékiratát közli: Pap Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez. I–II.  Pest, 1868–1869. I. 403–415. – V. Ferdinánd legfelsőbb kézirata Jellačićhoz, 1848. szeptember 4.: Pap i. m. II. 1. – Jellačić kiáltványa, 1848. szeptember 11.: uo. II. 3–4. Roth és Philippovich betöréséről és elfogásáról: Varga János: Népfelkelő és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 őszén. Bp. 1953.; Görgey István: 1848 júniusától novemberéig. – Okmánytár (1848. szeptember 23. – 1848. október 16.) Szerk. Katona Tamás. Bp. 1980. – Zichy Ödön kivégzéséről: uo. – Madarász László levele Görgeynek, 1848. október 5.: Magyar Országos Levéltár (= OL) P 295. (A Görgey-család levéltára.) 36. cs. 6. fasc. 130. fol. –Kossuth levele Görgeynek, 1848. október 9.: OL P 295. 37. cs. 11 /b fasc. 21. fol. – Az osztrák határ átlépése körüli huzavonáról: Spira György i. m. 268–273. – A képviselőház ezzel kapcsolatos vitái és határozatai: Beér János-Csizmadia Andor: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp. 1954. 276–284., 680.; Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. I. (KLÖM XIII.) Bp. 1952. 145–225.

Kossuth jelentése a schwechati csatáról, 1848. október 30.: OL H 2. OHB 1848 : 1995.; közli: Steier i. m. I. 113–117.; KLÖM XIII. 312–314. – A móri csatáról részletesen: P. (Görgey István): A moóri csata. Pest, 1867. – „Míg van seregünk, van hazánk”: Kossuth utasítása Görgeynek, 1848. december 30., ill. 31.; közli Steier i. m. I. 278–280.; 288–289.; KLÖM XIII. 923–924., 932–933. – A Windisch-Grätzhez indított országgyűlési küldöttség útjáról, Deák Ferenc fogalmazta jelentéseiket is közölve: Kónyi Manó (szerk.): Deák Ferencz beszédei 1848–1861. Bp. 1886. 170–177.

A pesti haditanácsról: Barta István: Az 1849. január 2-i haditanács és a fővárosok kiürítése. Hadtörténelmi Közlemények 1955. 66–100. – A váci kiáltvány és Kossuth 1849. január 13-i beszédének összevetése: Hermann Róbert: Megjegyzések egy perújrafelvétel ürügyén. Hevesi Szemle 1984. 1: 41–46.; uő: A váci kiáltvány historiográfiája. Századok 1987. – Perczel Mór levele Kossuthnak, 1849. január 1.: OL H 2. Kossuth-Polizei-Akten 571/Pz.; közli: Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén II. (KLÖM XIV.) Bp. 1953. 15–16. – A téli és tavaszi hadjáratról mindmáig: Berkó István (szerk.): A feldunai hadtest visszavonulásának és az 1849. évi tavaszi hadjáratnak története. Bp. 1925. – Vetter Antal utasítása Görgeynek, 1849. január 12.: OL P 295. 36. cs. 6. fasc. 231–232. fol. – Dembiński fővezérségéről: Borus József: Dembiński fővezérsége és a kápolnai csata. Bp. 1975. – Görgey ideiglenes fővezéri megbízólevele; 1849. március 5.: OL H 2. OHB 1849. 4246.; közli: Steier Lajos: Az 1849-iki trónfosztás előzményei és következményei. (A szabadságharc revideált története 2.) Bp. 1925. (=Steier i. m. II.) 116-117.; KLÖM XIV. 591–592. – Görgey 1849. március 10-i levele Damjanich Jánosnak, a VII. hadtest elnöki levelezőkönyve alapján: Görgey István i. m. II. 46–47. – Kossuth tudósítása az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, 1849. április 3.: OL H 2. OHB 1849: 5268.; közli Steier i. m. II. 172–177.; KLÖM XIV. 800–802. – Az isaszegi csata fehér bárányáról: Hegyesi Márton: Az 1848–49-iki harmadik honvédzászlóalj története. Bp. 1898. 148. –Kossuth és Görgey kókai beszélgetéséről szemtanúként: Vukovics Sebő: Emlékiratai Magyarországon volt bujdosása és száműzetésének idejéből. Bp. 1894. 460–461. – Fekete Lajos hadnagy parancsőrtiszti lovaglásáról: Görgey napiparancsa, 1849. április 8. Hadtörténelmi Levéltár. Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc iratai (= HL 48–49) 20/460. – Piatolli őrnagy elestéről részletesen: Sypniewski, Alfred von: Geschichte des k. u. k. Infanterie-Regimentes Feldmarschall Carl Joseph Clerfayt de Croix (Nr.9.). Jaroslau, 1894. 267. – Kossuth tudósítása az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, 1849. április 7.: KLÖM XIV. 838–839. – Görgey kapcsolatáról a Marczius Tizenötödikével: Kosáry Domokos: A forradalom és a szabadságharc sajtója, 1848-1849. In: Kosáry Domokos – Németh G. Béla: (szerk.): A magyar sajtó története. II/1. 1848–1867. Bp. 1985. passim. – Görgey „elfogódottsága” a trónfosztással kapcsolatos 1849. április 7-i megbeszélésen: Görgey levele a klagenfurti térparancsnokhoz, 1850. március 25.; közli: Steier i. m. II. 188–191. – A trónfosztás fogadtatásáról: Ludvigh János 1849. április 18-i jelentése Kossuthnak, OL R 123. Vörös Antal-gyűjtemény 1162., jelenleg ismeretlen helyen, másolata OSzK Kt Fol. Hung. 55–56. fol.; Klapka György: Emlékeimből. Bp. 1886. 135.; Vukovics Sebő i. m. 470.; Ludvigh i. m. 3. fol. – Kossuth utasítása Bem Józsefnek, 1849. április 7.: OL R 14. Bem József iratai. 115.; közli: KLÖM XIV. 841–842.; magyar fordításban: Makray Aladár: Kossuth Lajos levelei Bem altábornagyhoz 1849. évi márcz.– jún.-ig. Pest, 1870. 21–22. – Gyulai Pál sorai: Gyulai Pál: Válogatott művei. I. Bp. 1956. 156. (Romhányi. Negyedik ének, 20. versszak.) – A Bécs vagy Buda elleni támadásról, Bayer és Görgey április végi haditerveiről: Ludvigh i. m. 4. fol.; Rédvay István: Az 1849. április 28-i komáromi haditanács történelmi jelentősége. Hadtörténelmi Közlemények 1934. 66–80.; Katona Tamás (szerk.): Az aradi vértanúk. I–II. Bp. 1979. II. 141. (Nagysándor József vallomása az aradi cs. kir. rendkívüli haditörvényszék előtt, 1849. augusztus 27.) – Kossuth levele Görgeynek, 1849. május 8.: Görgey István i. m. 1888. II. 314–316.; Barta István (szerk.): Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. (KLÖM XV.) Bp. 1955 238–239. – Görgey, illetve Welden hadereje 1849. április végén: HL 48–49. 51/2, ill. uo. 25/500. – Jellačić 602/op. számú utasítása Hentzi vezérőrnagynak: OL R 306. 19. csc. 2–3. fol.

Az 1849. május 20-i védelmi haditerv: KLÖM XV. 363–366. – Klapka májusi nézetei az ország védelmi képességéről: Görgey István i. m. 1888. II. 390–391. – Görgey levele Damjanich Jánosnak, 1849. május 19–21.: Kriegsarchiv, Wien. MKSM 1978/1851. j. s. – Petőfi sorai: az Európa csendes, újra csendes… című versből. – Görgey, illetve Perczel tiltakozása a további előléptetés és kitüntetés ellen: OL H 2. OHB 1849:6745 –, illetve OL H 2. OHB 1849:6451. – A Görgeynek köszönetet mondó kitüntető okirat: OL P 295. 37. cs. 14/8 fasc. 1. fol.; közli Görgey István i. m. 1888. II. 370.; KLÖM XV. 376. – Görgey polgári erényeiről: Herczegh i. m. 420. – Perczel levele Görgeynek, 1849. május 21.: HL 48–49 29/244 – Vukovics Sebő jelentése Perczelnél való eredménytelen küldetéséről Kossuthnak, 1849. június 5.: OL H 2. OHB 1849:8297.; közli: KLÖM XV. 474–475. – A csornai ütközetről: Király Iván: Az 1849. június 13-án lezajlott csornai ütközet krónikája. Győr, 1976. – A júniusi Vág menti támadásról: Asbóth Lajos: Emlékiratai az 1848-iki és 1849-iki magyarországi hadjáratból. I–II. 2. kiad. Pest, 1862. I. 165–217.; Sréter István: Görgey Vág menti műveletei 1849. június hóban. Magyar Katonai Közlöny 1910. 1–16. – Kossuth levele Görgeynek, 1849 június 25.: OL P 295. 37. cs. 11/f/1 fasc. fol.; közli Görgey István i. m. 1888. II. 590–591.; KLÖM XV. 588–589. – Görgey terve a komáromi összpontosításról: Vukovics i. m. 509. – Kossuth levele Görgeynek, illetve Bemnek, 1849. június 26.: OL P 295. 37. cs. 11/f/1 fasc. 9. fol.; közli Görgey István i. m. 1888. II. 590.; KLÖM XV. 597.; illetve OL R 14.84.; közli: KLÖM XV. 597–599.; magyar fordításban: Makray i. m. 88–91. – Bem jelentése Kossuthnak, 1849. július 1., illetve 1849. július 3.: OL H 2. OHB 1849:9134.; illetve HL 48–49 36/137. – Görgey levelei Kossuthnak, 1849 június 30.: HL 48–49 35/405.; közli: Steier Lajos: Haynau és Paskievics. I–II. (A szabadságharc revideált története 3–4.) Bp. 1926. (= Steier i. m. III., illetve IV.) III. 151–154.; illetve HL 48–49 35/406.; közli: Steier i. m. III. 145–147. – Ludvigh János kormánybiztosnak a gyújtogatás eszméje ellen tiltakozó levele, 1849. június 29., illetve levele, 1849. július 4.: OL H 2. OHB 1849:8823.; közli: Steier i. m. III. 138–140.; illetve HL 48–49 35/412.; közli: Steier i. m. III. 147–148. – Görgey töredékben maradt igazoló irata, 1849. július 2.: OL P 295. 36. cs. 4. fasc. 79–81 fol.; Görgey István i. m. 1888. II. 698. – Mészáros fővezéri kinevezése: KLÖM XV. 634–635. – Petőfi levele Arany Jánosnak, 1849. július 11.: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. Kézirattár. Petőfi-levelek K. 513/1. 34.; közli: Petőfi Sándor: Levelezése. (Petőfi Sándor: Összes művei VII.) Bp. 1964. 214–215.

Az 1849. július eleji komáromi napokról: Görgey István i. m. 1888. III. 1–147.; Klapka i. m. 170–205. – Görgey fejsebének újra felnyitása 1849. június 16-án: Görgey István i. m. III. 158. – Jászi Oszkár szavai: Elemér Oszkár i. m. 74. – Az 1849. július 15–17-i váci csatáról részletesen: Tragor Ignác: Vác története 1848–1849-ben. Vác, 1908. 197–307. – A rimaszombati tárgyalásokról: Steier i. m. IV. 5–12., 105–112. – Az 1849. július közepi-végi szegedi napokról: Reizner János: A régi Szeged I. A negyvenes évek és a forradalom napjai Szegeden. Szeged, 1884.; Vukovics i. m. 527–534. – Perczel levele Szemere Bertalannak, 1849. július 28.: V. Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára. IV. Bp. 1965. 253–256. – Az 1849. július 29–30-i minisztertanácsról: Aulich Lajos levele Görgeynek, 1849. július 31., HL 48–49 41/128.; Mészáros Lázár: Emlékiratai. I–II. Pest, 1867. II. 338–339.; Danzer F. Alfonsz: Dembiński Magyarországon. Bp. 1874. 334–339.; KLÖM XV. 794. – Az 1849. augusztus 2-i debreceni vereségről: Görgey István i. m. III. 273–312.; Pongrácz István: Nagy Sándor József tábornok és a debreczeni csata előzményei. A Hon 1867. július 11., 157. szám; Görgey Ármin válasza uo. 1867. szeptember 7. 205. szám; Máriássy János: A debreczeni csata 1849. aug. 2. uo. 265. szám; Gyalokay Jenő: A debreceni ütközetről. Hadtörténelmi Közlemények 1927. 48–82. – I. Miklós cár szavai Görgey 1849. nyári hadjáratáról: Scserbatov, Alekszandr Petrovics: Paszkevics Magyarországon. Bp. 1984. 307. – Bónis Sámuel jelentése Kossuthnak, 1849. július 25.: KLÖM XV. 798–799. – A kormány államiratai: KLÖM XV. 800–804., 839–843. – Vukovics Sebő levele Kossuthnak 1867. október 12.: OL R 90. I. 4807.; idézi: Kosáry i. m. 1936. 63. – Poeltenberg Ernő jelentése Görgeynek, 1849. augusztus 10.: HL 48–49 42/445.; közli Steier Lajos: Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos és honvédezredes visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-iki szabadságharcról és a tót mozgalomról. Bp. 1924. 686–688.; magyar fordításban Katona i. m. II. 12–14. – Az 1849. augusztus 9-i temesvári csatavesztésről: Mészáros i. m. II. 354–362.; Danzer i. m. 370–386. – Guyon Richárd 1849. augusztus 9-i jelentésének másolata: OL P 295. 38. cs. 15. fasc. 7. fol.; közli: Görgey István i. m. 1888. 496. – Görgey fővezéri kinevezése, 1849. augusztus 11.: Seress László: Kossuth, Görgey és Szemere. Kiadatlan leveleik. Bp. 1912. 62.; KLÖM XV. 844. – Görgey és Csány László válaszlevelei: OL R 90. I. 516., illetve 517.; közli: Asbóth i. m. I. 73–77. – Kossuth leköszönési okirata és búcsúszózata a nemzethez, 1849. augusztus 11.: KLÖM XV. 845–846. – Kossuth megváltoztatott külsejéről: Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban. I. Bp. 1927. 20. – Kossuth levele Bem Józsefnek, 1849. augusztus 14.: HL 48–49 43/262i.; közli: Steier i. m. IV. 341–343. – Ennek elemzése, Görgey és Kossuth gondolatainak hasonló voltáról: Görgei Arthur: Gazdátlan levelek. Pest, 1867. 39–45.

Kossuth fogadtatása a török határon: Hajnal i. m. 34. – Mikszáth Kálmán Görgey „teljhatalmáról”: Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora. (Mikszáth Kálmán: Művei 6.) Bp. 1967. 189. – Bohusné feljegyzései Katona i. m. I. 240–249. – Drozdov főhadnagy Világosról: Rosonczy Ildikó: Fegyverletétel – a győző szemével. História 1985. 1:10–12. – A fegyverletétel kihirdetése a csapatoknak: Asbóth i. m. I. 254–255. – A 3. honvédzászlóalj zászlójának elégetéséről: Hegyesi i. m. 279–280. (szemtanúk, elsősorban Szikszay Lajos százados elbeszélése alapján). – Az utolsó világosi éjszaka: Görgey István i. m. 1888. III. 608–610.; Rosonczy Ildikó: Orosz forrás a szabadságharc végnapjairól. Rüdiger tábornok segédtisztjének visszaemlékezése. Hadtörténelmi Közlemények 1984. 779. – Querlonde ezredes tartalékhadosztályának hadrendje és téves létszámadata: OL P 295. 42. cs. – Baudisz József alezredes feljegyzései Arad átadásáról: Görgey István i. m. 1888. III. 654–661. – Az osztrákok előtti fegyverletétel állítólag kedvezőbb kilátásairól: Andics Erzsébet: 1848–1849. Tanulmányok. Bp. 1968. 361–402. – Ennek valószínűtlen voltáról: Katona i. m. I. 14–27. – Az amnesztiát tanácsoló orosz iratok: uo. – Az 1849. augusztus 22-i osztrák minisztertanácsról: uo. II. 59–60.

Görgey levele öccsének, 1849. december 24.: Görgey István i. m. 1918. 28–30. – Gróf Károlyi Györgynének, 1850. május 14.: uo. 68–70. – Az Életem és működésem megírásáról és megjelenéséről: uo. 22–27., 31–34., 83–108.; Görgei i. m. 1867. 6–7. – Péterfy Jenő értékelése: i. m. 357. – Jászi Oszkáré: Elemér Oszkár i. m. 6. – Asserman Ferencé: Asserman Ferenc: Egy nyílt szó Görgei Arthur honvéd-tábornok ügyéhez. 2. kiad. Pest, 1867. 6. – Leiningen szavai: Katona i. m. I. 114.




Hátra Kezdőlap