Babuktelke. (Babatelke, Bábucztelek, Bábodtelek.) | TARTALOM | Bagolyfalva. (Bagolyháza.) |
Botocun 217–1235 között, Badacon, Badachon 1475, Badaczon 1461, Badacson 1545, Badatson 1760, Badaczion 1604.
Eleinte középszolnoki, aztán rendszerint krasznavármegyei helység, mely Somlyó várához tartozott, ideszámítja például az 1553-diki adóösszeírás.
Már a Váradi Regestrumban előfordúl ily név alatt Botocun. Az ezen villabeli Márkot, Ivánt és Márczelt azzal vádolja pecselyi Szalók, hogy elvették négy ökrét, a mely vádját a vas hordozásával beigazolja.* Kandra Kabos Botocunt Petenyére értelmezi; de hibásan, mert ebben Badacson lappang.*
Báthori Szaniszló unokáinak ezt a birtokát felgyújtotta és azok egyikét, Lászlót halálra kereste Sutakújlaki János, a miért ellene 1458-ban vizsgálat folyik.*
{42.} A XV. században Báthori János és István a maguk meg testvéreik: Miklós, Gerardus és Domokos nevében Báthori Andrásnak zálogosítják el.*
1461-ben Báthori Andrást, István, Lászlót és Pált iktatják be.*
Az itteni birtokrészt 1473 okt. 26-dikán özv. Zsombori Tamásné Báthori Hedvig rokonainak, illetve unokáinak: Patai Dezső Antalnak és gyermekeinek: Zsófiának és Gáspárnak meg Esküllői Ördög Simonnak és fiainak adta át.*
Közép-Szolnok vármegyének legrégibb adóösszeírásában két Badacson (Badacon) helység fordúl elő. Az egyikben (Báthori?) Miklós, a másikban Báthori 5–5 frt adóval szerepel.*
1545-ben részbirtokból Valkai Miklósné Álmosdi Csire Petronellát leánynegyed illeti meg, minek átadására említett Petronella meg is inti Báthori Szaniszlófi Andrást, Kristófot és Istvánt.*
A birtokból, mint Báthori László egyik jószágából, leánynegyed illeti meg az említett László leányait Anaresi Tegzes Antalné néhai Zsófiát, Zakoli Boldizsárné Katalint, továbbá Magdolnát és Borbálát, a kik 1549-ben ama leánynegyed kiadására meg is idézik testvérüket, Jánost.*
Ebben az évben Keresztúri Lengyel Jakabné Katalin felperesnek itélik Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István, továbbá Elek, Imre és Gáspár alperesekkel szemben,* majd megosztozkodnak rajta Somlyói Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István, Valkai Miklósné Petronella, Kisvárdai Mihályné Erzsébet és Sarmasági András.*
1550-ben Csaholyi Ferencz, mint Báthori László javainak {43.} egyikéből, az édes anyját megillető leánynegyedet követeli Báthori Jánostól, kit annak kiadására meg is idéztet.*
Mint pedig a néhai Somlyói Báthori Szaniszlófi János jószágából 1551-ben Gyulafi János, László és Druget Gáborné Fruzsina követelnek negyedet Somlyói Báthori Szaniszlófi Imrétől, Gáspártól, Elektől és Jánostól.*
A részbirtokra vonatkozólag 1553-ban özv. Nagymihályi Bánfi Györgyné Somlyói Báthori Szaniszlófi Erzsébet a női ág megrövidítésére egyezséget akar kötni Somlyói Báthori Szaniszlófi Andrással, Kristóffal és Istvánnal, a mi ellen tiltakoznak a fenti Erzsébet gyermekei;* aztán egyike Báthori Szaniszlófi Farkas azon jószágainak, a melyeket mint gyám birt Károlyi János, kit 1554-ben megidéztet fenti Farkas testvére, István, mert a gyámság ezt illette volna meg.*
Szaniszlófi Miklósnak ezen egykori birtokára nézve Báthori András, udvarbíró ítéletet hozott Nagy-Mihályi Bánfi Gábor és György meg Surányi másként Csarnarodai János özvegye Dorottya érdekében Szaniszlófi másként Báthori Kristóf és István ellen. 1568-ban Báthori Miklós, udvarbíró elrendeli ennek foganatosítását 72 frt büntetés terhe alatt.*
1585-ben Somlyói Báthori Zsigmond, erdélyi vajda meghagyja Borsoló Jánosnak, hogy az itteni részbirtokon osztoztassa meg özv. Kállói Lőkess Ferenczné, Szinérváraljai Báthori Szaniszlófi Annát, meg néhai testvérének fiait: Farkast és Zsigmondot.*
1590-ben pedig meghagyják Kraszna megyének, hogy e birtokrészen Báthori Szaniszlófi Zsigmondot és nővérét, Bánfi Tamásné Zsófiát osztoztassa meg.* Ekkor a birtokból csakugyan osztalékot kap Szaniszlófi Báthori Zsigmond ellenében Bánfi Tamásné Szaniszlófi Báthori Zsófia.*
{44.} 1592 aug. 10-dikén itt öt jobbágytelket ajándékoz Báthori István Perecseni Farkas Mátyás tisztjének.*
1595-ben Báthori Zs. fejedelem Perecseni Farkas Mátyás leányait erősíti meg e részbirtokukban.*
A részbirtokról 1623-ban Báthori Szaniszlófi Katalin Nagylónyai Lónyai Zsigmond javára tesz örökvallást.*
A XVII. századból szilágyi és erdélyi jobbágyokról fenmaradt jegyzék szerint egy jobbágy és két puszta jutott itt Lónyai Margitnak.*
1628-ban Rettegen lakó Bakai Dániel és neje Szentmarjai Erzsébet itteni jószágát is zálogba adja Tamási Mihálynak és nejének, Bakóczi Borbálának.*
Az itt levő részjószágát, úgymint Ozsvát János nevű jobbágyát gyermekeivel és minden hozzátartozó javakkal együtt s a Román István háza telkét a hozzátartozókkal Horváth Miklós, somlyai lakos 1638 ápr. 14-dikén zálogba adja Nagy István perecseni lakosnak százötven magyar forintért.*
1641 jun. 5-dikén Szaniszlófi Báthori Kata rendelkezése szerint ezen a jószágon Lónyai Zsigmond, Badoginé Lónyai Kata, Becski Lászlóné Lónyai Zsuzsánna fia Szántói Becski György és leánya Bliberi Mellith Györgyné Zsuzsánna osztozkodnak.*
Badacsonban egy részjószág 1671 előtt a Somlyai Horváth Miklós birtoka, a ki birtokostól együtt (kiskorú lévén) a néh. Báthori Kata (Lónyai Istvánné) gyámsága alá kerűl. Báthori Kata elhal s tiszttartója Perecseni Literatus Mihály bitorolja a részjószágot s azután a leánya, Sára (özv. Szamos-Ujlaki Szikszai Zsigmondné). Ezt bepereli a jogos örökös és tulajdonos, a Somlyai Horváth Miklós fia, János s így kapja vissza az ítélet alapján örökségét 1671 jan. 30-dikán.*
1686 január 29-dikén Perecseni Nagy Andrásné Szentkirályi {45.} Katalin itteni részbirtokához, mint vérrokonoknak, Perecseni Lindvai másként Kovács Mihálynak és nővérének is van joguk.*
1718 decz. 14-dikén Ilosvai Dobai György és neje, Szécsi Judit gyermeki megosztozkodnak a szüleikről maradt badacsoni részjószágokon.*
1732 márcz. 17-dikén Tordai János és György ama badacsoni Gurzó nevű féltelkükre, melyet elzálogosítottak Gencsi Györgynek, újabb összeget vesznek fel Gencsi Istvántól és Györgytől.*
1739 szept. 1-sején Szentmarjai László itteni jobbágyát, Grota Gábort, a ki Zoltáni Czirjék András perecseni jobbágyának telkén hatalmaskodott, megidézik.*
1741-ben a Bánfiak tulajdonát képező helységet önkényesen elvette s birtokában tartotta Somlyó város, a miért ellene Bánfi László, Zsigmond, Imre, Farkas, Péter és Dénes a maguk és a család rokonai nevében intő és bizonyító levelet adnak be.*
A badacsoni jószág azok között volt, a melyek felosztására 1759 febr. 5-dikén Gencsi Zsigmond id. Gencsi Györgyöt intette meg.*
A Báthoriaknak 1529-ben körülbelül 6 jobbágyuk van itt, ezek: Ravasz, Móré, Givla, Man, Gurzó, Thivadar.*
1553-ban 2 kapu után fizettek adót a Somlyói Báthori András jobbágyai, ellenben a Báthori Farkas; Miklós özvegye és Imrééi csak 1–1 után. Ez 5 kapun kívűl találtak itt még 1 bírót, 11 szegényt és 14 új házat.*
1604-ben 1 telket adóztattak meg Lónyai István, Erdőteleki Zsigmond és Hídi Gergely részéről.*
1808-ban e helységből összeírták a gr. Toldalagi, br. Kemény, Guthi, Erdőteleki, Gencsi, Borbély, Ladányi, Izsák, Csatári, {46.} Zoltán, Czikó, Szentmarjai, Lázár, Mán, Pap, Bordás, Mál, Horvát, Kuk, Veres-Pap, Kántor-Pap, Fogarasi, Csobánkai, Barnucz, Verdes és Keresi birtokos nemes családok tagjait, összesen 59-et. Ezek kezén volt összesen 11 1/4 adómentes és 19 1/4 adózó lakótelek, 56 1/2 antiqua és 5 nova jobbágytelek, ezeken kívűl a Kis, Csobánkai, Marosán, Pap, Sukán és Rekesán nevű nem nemes családok kezén 7 antiqua és 8 nova. Legtöbb jobbágytelke volt gr. Toldalagi Lászlónénak (7 antiqua), ezt követik br. Kemény Simon utódai (5 antiqua, 1 nova), Erdőteleki Zsigmondné (4 1/2 antiqua) stb.*
Gör. kath. fatemploma 1810-ben épűlt. Anyakönyve 1824-ben kezdődik. Az egyház pecsétjén 1839. évszám van.*
Gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskolája 1873-ban szerveztetett.
1715-ben 4 jobbágy-, 5 zsellér-, összesen 9 háztartás fizet adót, magyar 7, oláh 2; 1720-ban 5 jobbágy-, 4 zsellér-, összesen 9 háztartás, 7 magyar és 2 oláh. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 81 lélek, magyar 63, oláh 18; 1720-ban 81 lélek, 62 magyar és 18 oláh.* 1733-ban Badacsonban (Bedecsin) az oláh családok száma 23; görög-keleti és kétnejű papjának neve Péter.* 1847-ben 649 a népesség száma, még pedig róm. kath. 2, gör. kat. 647.* 1890-ben 623; nyelvre nézve magyar 20, német 1, oláh 602; vallásra nézve r. kat. 3, gör. kat. 596, evang. reform. 17, izr. 7. Házak száma 138.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 81, 1720-ban 45 köblöst, rétet 1715-ben 30, 1720-ban 20 kaszást; szőlőt 1715-ben 28, 1720-ban 25 kapást.* 1895-ben gazdaságainak száma 164. Területe 1716 katasztrális hold, a melyből szántóföld 633, legelő 287, erdő 273, rét 187, szőlő (parlag) 141, beültetve 3, kert 55, nádas 3, terméketlen 134 hold.*
{47.} A községnek 1900-ban 8824 K. 18 fill. becsértékű cselekvő vagyona van, állani egyenes adója 2518 K. 82 fill.
Határrészei: Ţearină din sus = Czáriná gyin szusz (felső szántó), Ţearina din jos = Czáriná gyin zsosz (alsó szántó), Dîmbul Ilenii = Dímbul Ilenyij (Ilona dombja), Halastó, Vatra Bětrâna = Vátrá Botrína (régi tűzhely). A lakosság azt tartja, hogy itt volt régen Badacson község. Ogrădi = Ogrez (kertek).
Erdők: Herestye (hariskás?) és Inieţe = Inyeczë.
Szőlők: Dealul Ţearinii = Gyálul Czárinyij (tilos domb), Dealul Varului = Gyálul Váruluj (meszes domb), Cornet = Kornyët (somfás), Frăsinel = Freszinyël (kőrisfácska) Roşele = Roselë (veres föld), Vereshegy, Csonkás, Valea Puiului = Váljá Pujuluj (fiók patak), Valea Breabênului = Váljá Brjábenuluj (kökörcsin-völgy), Herestye.
Utczái: Sz.-Somlyói-, Temető-, Papi-, Templom-, Felső- és Herestye-utcza.
Babuktelke. (Babatelke, Bábucztelek, Bábodtelek.) | TARTALOM | Bagolyfalva. (Bagolyháza.) |