2. Somlyó-Győrtelek.

A Somlyó melletti Győrtelek Somlyóhoz tartozott s birtoklásának története nyomon követi a Báthori-birtokokét. Pl. (Gyurgteluke*Előfordúl Csehi és Hidvég között. Anjouk. Okmt. V. 532–534. ll. – Fejér: IX. 2. 757, V. 4. 660. l. – Dl. 29.992.) 1351 decz. 6. előtt Medgyesi Simon leánynegyed fejében adta nővérének Báthori Lászlónénak, Pók Annának. 1352 jan. 8-dikán Báthori Bereczkné Medgyes Annát a leánynegyed fejében a somlyói várhoz tartozó Gyurgteleke birtokába is beiktatják.*Dl. 4233. A váradi káptalan 1356-diki levele szerint a Somlyó várához tartozó Győrtelek birtokon megosztozkodnak Medgyesi Mór leánya, Anna és ennek testvére, Simon mester.*Fejér, IX. 4. 661.

1364-ben megállapítják S.-Győrtelek birtok határát.*Bl. fasc. W. 1416-ban pedig e Gyurteleki birtok felől járják Somlyó város határát.*U. o.

1429-ben Geertelke jószág birtokában Zsigmond király megerősíti Csaholyi Jánost és Lászlót.*Fejér, X. 7. 97.

1435-ben a krasznamegyei Gyűrthelek*Előfordúl Hídvég és Kerestelek között. birtokért Kusalyi Jakcsi László fiai: László és András, meg Thallóczi Ferenczné Jakcsi Heléna pert folytatnak Báthori István, a Szaniszló fia és György, a János fia ellen. A nádor kéri a váradi káptalant, hogy vizsgálja meg az ügyet.*Fejér, XI. 329.

{478.} Somlyó vár tartozékáért a krasznamegyei Gyurthelekért per folyt Bélteki Drágfi János, másrészt Báthori Miklós fia, István és Báthori János fia, János között is, a mely pert a nádor 1435 ápr. 21-dikén elhalasztotta; majd 1447 jun. 21-dikén Hédervári Lőrincz nádor ítéletet hozott ez ügyben. Ama perhalasztást és ezen ítéletet 1519 okt. 8-dikán átírja II. Lajos király.*Dl. 29.778.

Győrteleken (K.-Szolnok) jószága volt Majádi Jánosnak. Halála után ez leányára Ilonára, Sárvári Illés feleségére maradt, kinek elrendelt beiktatása ellen azonban Szakácsi István deák a maga és Gerbedi László s több Majádi családtag nevében tiltakozott, a mint azt 1450-ben a leleszi konvent V. László királynak jelenti. 1451-ben végre Palóczi László országbíró e Görbedi és Majádi ivadékokat makacs perlekedés miatt elmarasztalta.*Dr. Komáromi András: A Nagyidai család levéltárából. Századok 1888-dik évfolyam 8-dik füzet.

A középszolnoki S.-Görgteleke*Előfordúl Csehi és Kerestelek között. egyike volt azon birtokoknak, a melyekbe 1461-ben beiktatták Báthori Andrást, István, Lászlót és Pált.*Lelesz, Stat. B. 350. Ugyancsak a tizenötödik században e (középszolnoki) Gyewrteleke*Előfordúl Badacson és Kerestelek között. egyike azon részbirtoknak, a melyeket Báthori János és István a maguk meg testvéreik: Miklós, Gerardus és Domokos nevében elzálogosítnak száz tiszta arany forintért Báthori Andrásnak.*Lelesz, Act. Bercs. fasc. 12. nr. 32. (Prot. III. pag. 376.)

A krasznamegyei Gergthelek*Előfordúl Badacson és Kerestelek között. egyike azon birtokrészeknek, a melyeket 1473 okt. 26-dikán özv. Zsombori Tamásné Báthori Hedvig átadott rokonainak, illetve unokáinak: Patai Dezső Antalnak és gyermekeinek: Zsófiának és Gáspárnak meg Esküllői Ördög Simonnak és fiainak.*Dl. 36.393. Km. Prot. F. min. p. 168. nr. 2.

1475 körül ezen a Gertheleken, a melyik az adóösszeírásban Szopor és Csehi között van említve, Báthori jobbágyai {479.} 7 frt 2 dénárral voltak megróva.*E mű I. k. 180. l. 1553-ban a krasznamegyei Somlyóhoz tartozó Gÿewrghtelekén 4 kapu után adóztatták meg a Somlyói Báthori jobbágyait, ellenben a Báthori Miklós özvegye, Báthori Imre és Jánoséit csak 1–1 után. E 7 kapun kívűl feljegyeztek még 1 bírót, 16 szegényt, 11 új és 1 leégett házat, továbbá Báthori Farkas részéről 3 szegényt.*Dical. 1604-ben Geortelek, Hídvég, Szoros, Újlak, Csehi és Kerestelek helységekben 2 jobbágyház adózott Lónyai István részéről.*U. o.

1567-ben (?) Győrteleken a fejedelemnek jobbágya kezességet vállal Somosi Farkas János nevű jobbágyáért.*Nagyv. Múz. Blt.

1590-ben a krasznavármegyei Gieorgitelek birtokból osztalékot kap Szaniszlófi Báthori Zsigmond ellenében Bánfi Tamásné Szaniszlófi Báthori Zsófia.*Bl. fasc. SS. nr. 2.

Az 1549–1623. években való története egyébként teljesen egyezik egy másik e vidékbeli birtoknak, pl. az elpusztúlt Endrefalvának a történetével.*Lásd ezt. Ez idő alatt az oklevelekben rendszerint Gyerteleke, Gyertelek, Győrtelke, Gergtheleke, Győrtelek, Gurgtheleke, Georgthelek, Györgyteleke, Gyeörtelek néven fordúl elő; de hogy Somlyó-Győrtelekről van szó, azt egész határozottsággal mutatják a birtoklásnak Somlyó más tartozékaival való egyező volta és ama helyek, a melyek társaságában találjuk e Györgytelkét, így pl. Sutak-Ujlak és Gyulakuta, Csehi és Szoros, Badacson és Kerestelek, Sutak-Ujlak és Szoros, Badacson és Szoros, Kerestelek és Endrefalva, Kerestelek és Hídvég a szomszédjai az összeírásokban. A Báthoriak, Valkai Miklósné, Kisvárdai Mihályné, Sarmasági András, Csaholyi Ferencz, a Gyulafiak, Druget Gáborné, a Nagymihályi Bánfiak, Károlyi János, Kállai Lőkes Ferenczné, Nagylónyai Lónyai Zsigmond a főbb szereplők.*A levéltári jelzeteket az 1549–1623. évekről lásd Endrefalvánál.

1641 jun. 5-é Szaniszlófi Báthori Kata rendelkezése {480.} szerint Györgytelek jószágon megosztozkodnak Lónyai Zsigmond, Badoginé Lónyai Kata, Becski Lászlóné Lónyai Zsuzsánna fia Szántói Becski György és leánya Blibery Mellith Györgyné Zsuzsánna.*GKG. nr. 9.

1655 decz. 9-dikén Nagy István és Sándorházi Ferencz, krasznavármegyei, Ilosván lakó, assessorok s Szodorai Kristóf Ilosván lakó nemes személy előtt nemzetes Beniczki Imrének s feleségének Vid Erzsébetnek, kik szintén Ilosván laknak, tekintetes és nagyságos Kemény Jánosnak egy győrtelki jobbágya zálogba ad nyolcz esztendőre a győrtelki határon egy rétet huszonöt magyar frtért.*Szgy.

1669 okt. 23-dikán Szénás Dávid elzálogosítja a győrteleki szőlőjét Gencsi Zsigmondnak.*Gencsi lt. nr. 834.

1682 febr. 2-dikán Gencsi Zsigmond adományul kapja a győrteleki hegyen a Tálas Simon szőlőjének felét özv. Kemény Jánosné Lónyai Annától.*U. o. nr. 13.

1686 jan. 29-dikén Perecseni Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin krasznavármegyei győrteleki részbirtokához, mint vérrokonoknak, szintén van joguk Perecseni Lindvay másként Kovács Mihálynak és nővérének.*Nagyv. Múz. Blt.

1694 szept. 12-dikén özvegy Fejér Menyhártné Ilosvai Böszörményi Borbála elzálogosít egy (krasznavármegyei) győrteleki rétet Köődi Tivadar győrteleki lakosnak.*Gencsi lt. nr. 9.

A krasznavármegyei Györgyteleki és Hídvég határainak szélén fekvő Széperdő nevű hely és makkos-erdő ügyében 1718-ban tartott tanúvallatás szerint e helyeket Felsővadászi id. Rákóczi György Báthori-jogon bírta és ugyanezen a jogon Magyar-Véggyantai Boros László és neje Gálfi Zsuzsa. Utóbbiaktól zálog-jogon nyerték és vették birtokukba a hídvégi és győrteleki részbirtokokat Somlyai Egeresi Miklós és özv. Kara Benedekné Rádi Kata. Sem a Báthoriak, sem a fejedelmek {481.} idejében nem hallották, hogy a somlyói várhoz a két falu lakosait azon erdőről sertésekből megdézsmálták volna. Boros és Egeresi idejében innen nem szedtek díjat.*Bl.

1719 ápr. 13-dikán Enyedi Jánosné Valkai Erzsébet győrteleki*Előfordúl Lompért után. fekvőségének és jobbágyainak megállapítása végett vizsgálatot tartanak Lakatos János és Szabó Mihály javára.*Gencsi lt. nr. 573.

1741-ben a Bánfiak tulajdonát képező s Somlyó várához tartozó Györgytelek helységet önkényesen elvette s birtokában tartja Somlyó város. Ezért Bánfi László, Zsigmond, Imre, Farkas, Péter és Dénes a maguk és a család rokonai nevében intő és bizonyító levelet adnak be a város ellen.*Bl. fasc. XX. nr. 13.

1776 aug. 11(?)-dikén Ippi Bideskúti Imre elzálogosít egy győrteleki jobbágytelket Gencsi Jánosnak.*Gencsi lt. nr. 668.

Wolkenstein Trostburg gróf felesége Aspremonti Anna 1795-diki vallomása szerint Györgytelke Krasznához tartozik s a kincstár (1777) Cserei Farkas udvari tanácsosnak adta.*Bl. fasc. YY. nr. 2.

1808-ban Győrtelekről összeírták a br. Bánfi, gr. Toldalagi, gr. Rédei, Czikó, Tarpai, br. Huszár, Viski, Borbély, Perczel, Szentmarjai adómentes és Talpas adózó, birtokos nemes családok tagjait, összesen 12-t. E családok kezén volt összesen 2 adózó lakótelek, 53 antiqua és 39 nova jobbágytelek. Legtöbb jobbágytelke volt br. Bánfi Pálnak (20 antiqua és 21 nova); őt követik Perczel Antal (10 antiqua és 10 nova), gr. Rédei Jánosné (8 antiqua) stb.*Szv. lt.

Somlyó-Győrtelek gör. kath. kőtemploma 1819-ben épűlt. Az egyházközség anyakönyve 1821-ben kezdődik.*Sch. 1886. 157. l. Elemi iskolája felekezeti jellegű egytantermű.

A Báthoriaknak 1529-ben Györgyteleken 7 jobbágyuk van, ezek: Nemes, Duncsio, Magyar, 2 Szakálas, 2 Érsek.*Jlt. fasc. 2. nr. 39.

Ezen a Győrteleken*Előfordúl Hídvég s Újlak közt. 1675-ben Sóhely (?) Jánosnak van 2 fia, 6 ökre, 4 tehene, 2 tulka; juha, disznója 9, méhe 6. {482.} Gergelynek 2 fia van, 4 ökre, 3, tehene, 2 tulka, disznója 9, méhe 7.*Szgy.

A XVII. századból Lónyai Anna fejedelemasszony szilágyi jószágáról fenmaradt leltár szerint Giörteleken egy jobbágy és négy puszta van,*U. o. egy másik, ezen időbeli jegyzék szerint (Giörgyteleken) egy jobbágy és két puszta jutott Lónyai Margitnak.*Wl.

Győrtelken 1715-ben 8 jobbágy háztartás fizetett adót, magyar 3, német 1, oláh 4; 1720-ban 6 jobbágy, 4 zsellér, összesen 10 háztartás, magyar 4, tót 1, oláh 5. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 72 lélek, magyar 27, német 9, oláh 36; 1720-ban 90 lélek, 36 magyar, 9 tót és 45 oláh.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.

1733-ban Somlyó-Győrteleken (György-Telke) az oláh családok száma 12; egyesült papja György.*Tr. 1750-ben 231 gör. kath. lélek volt.*Tr. 1901. IX. 286. l.

1847-ben 684 a népesség száma, még pedig gör. kath. valamennyi.*Nagyv. Nvk. 1847. 99. lap. 1890-ben lélekszáma 1059; nyelvre nézve magyar 54, oláh 996, egyéb nyelvű 9; vallásra nézve r. kath. 1, gör. kath. 992, evang. reform. 23, izr. 43. Házak száma 225.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 93, 1720-ban 33 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 30, 1720-ban 41 kapást; szőlőt 1715-ben 26, 1720-ban 34 kapást. 1715-ben más forrás czímen 150 frt jövedelmet jegyeztek fel.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.

1895-ben gazdaságainak száma 307. Területe 2139 katasztrális hold, a melyből szántóföld 866, legelő 441, rét 302, erdő 164, szőlő parlagon 156, beültetve 9, kert 61, terméketlen 140 hold.*Mg. St. 502.

A községnek 1900-ban 47.808 K. 94 fill. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4983 K. 72 fill.

Utczája: Uliţa Satului = Uliczá Szátuluj (a falu utczája). {483.} Határrészei: la Tîgani = lá Czigány (czigánytelep), la Timiteu = lá Timityëu (temető környéke? timityëu = temető elferdítve), Berc = Bërk (berek), Pleşă = Plësa (kopasz), Boghieasa = Bogyászá (boglyás), Pinchilie = Pinkilijë, Kutyahegy, Sub Vii = Szub Vij (szőlők alja), Coastea Cornului = Kasztjá Kornuluj (somfás halom), Dîmbul Radului = Dimbul Ráduluj (Rád nevű egyénről elnevezett domb), Valea Corbului = Váljá Korbuluj (hollós völgy), Lunka (völgy), Ertăşele = Jërtaselë (irtásocskák; a magyar szó átvéve), de által = gyë által (valamin túl fekvő; a magyar által átvéve), Valea Kárásztelekului = Váljá Kárásztelekuluj (hasonnevű patak völgye), Vălceana Caprii = Valcsáná Káprij (kecskés völgy), Vadurele= Vádurelë (zátonyok), Rîturile din jos = Riturilë gyin zsosz (alsó rétek), Şes = Sësz (síkság), Magura és ennek ága a Kityi.

Vizei: Kraszna, Valea Krásztelekului = Váljá Kárásztelekuluj (kárászteleki patak) Valea Maladii = Váljá Máládiji (Maladé pataka). Kútjai: Fântâna Popii = Funtiná Popij (papi kút) és Satului = Szátuluj (falu kútja) a községben, és Ladányi (Ladányi-kút), din Berc = gyin Bërk (a ligetben levő kút) szőlőhegyi kútak.