Ugyanaz az ok mozgatja a vizet a föld szerteágazó erein keresztül éppen a súllyal rendelkező dolgok természetes mozgásával ellentétesen, mint amelyik az élőlények minden fajtájának testében is mozgatja a nedveket.
C.396.
Négy képesség van: az emlékezőképesség és a felfogóképesség, valamint az elutasító és a vágyakozó képesség. Az első kettő értelmi, a másik kettő érzéki.
Az öt érzék közül a látás, a hallás és a szaglás csak kevésbé, a tapintás és az ízlelés egyáltalán nem korlátozható.
A kutyák és más falánk állatok esetében a szaglás és az ízlelés együtt jár.
T.12.
A halott dolgokban érzékek nélküli élet marad, amely az élők gyomrába kerülve újból magához veszi az érzékelést és az értelmet.
I.H.89.
Minden test olyan részekből és nedvekből áll, amelyek a fenntartásához szükségesek. Ezeket a szükségleteket a lélek, amely ezt a testformát egy időre lakhelyéül választotta, jól felismeri és kielégíti. Nézd csak a halat, amelyben a lélek, a természet leánya, az állandó súrlódás miatt, ami a vízben szükségszerűen éri, arról gondoskodik, hogy a pikkelyek rései közt található likacsokból tapadós váladék szivárogjon, ami a halról csak nehezen pereg le, és ugyanazt a célt szolgálja, amit a szurok a hajóknál.*
F.III/38.
Az ember járásáról. Az ember járása olyan, mint a négylábú állatoké általában, hiszen amiként azok az ügető ló módjára keresztezve mozgatják a lábukat, ugyanúgy az ember is keresztezve mozgatja a négy végtagját, vagyis amikor a járáshoz a jobb lábát lendíti előre, akkor azzal együtt a bal karját mozdítja, és így tovább.
C.297.
A béka még egy óra hosszáig képes életben maradni azután, hogy eltávolították a fejét, a szívét és minden belső szervét. Azonban ha a gerincvelejét szúrod át, hirtelen összerándul és elpusztul.
Innen ered az élőlények minden idegszála. Ha ezt [a gerincvelőt] átszúrják, rögtön meghal az ember.*
W./Quaderni V/21.
A béka elpusztul, amint átszúrják gerincvelejét. Azelőtt viszont életben marad fej, szív, bármely belső szerv, bél és bőr nélkül. Úgy látszik tehát, mintha itt lenne a mozgás és az élet forrása.
W./Quaderni V/21.
Ahol élet van, ott melegség is van. Ahol az élet melege megvan, ott a nedvek mozgásba lendülnek.
C.80.
A sensus communis az, amely a többi érzék által közvetített dolgokat megítéli.*
A sensus communist a dolgok hozzák mozgásba, amelyeket az öt érzékszerv juttat el hozzá.
A dolgok mindenhonnan az érzékszervek felé sugározzák képüket, ezeket az érzékszervek közvetítik az érzékelőszervnek, az érzékelőszerv pedig közvetíti őket a sensus communishoz, ez pedig bevési őket az emlékezetbe, és ott többé vagy kevésbé megőrződnek a közvetített dolog jelentősége szerint.
Az öt érzék a következő: látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás.
A régi tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az ítélőképességet, ami az embernek megadatott, egy eszköz hozza létre, amellyel a többi öt érzék egy bizonyos érzékelőszerv (imprensiva) révén áll kapcsolatban. És ezt az eszközt ők sensus communisnak nevezték el, és azt állították, hogy ez az érzék pontosan a fej közepén található. Egyébként csak azért használták a sensus communis elnevezést, mert ez a többi öt érzék közös elbírálója, vagyis a látó-, halló-, tapintó-, ízlelő- és szaglóérzéké. A sensus communist az érzékelőszerv (imprensiva) hozza mozgásba, ami közte és az öt érzék (cinque sensi) között helyezkedik el. Az érzékelőszervet pedig a dolgok képe hozza mozgásba, amelyet a felszínen elhelyezkedő eszközök juttatnak el hozzá, vagyis az érzékszervek, amelyek a külső dolgok és az érzékelőszerv között találhatók, az érzékszerveket viszont a tárgyak hozzák mozgásba.
Az az érzékszerv (sensus) teljesíti leggyorsabban feladatát, amelyik az érzékelőszervhez a legközelebb van. Ez a látóérzék, amely a többi vezére és parancsnoka. Itt csak ezt akarjuk tárgyalni, a többit hagyjuk, hogy értekezésünk ne nyúljon túlságosan hosszúra.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a látóérzék a dolgoknak tíz különböző tulajdonságát érzékeli, nevezetesen a fényt és az árnyékot, amelyek közül az egyik feltárja a többi nyolcat, a másik pedig elrejti őket; továbbá a színeket és a minőséget, az alakot és a helyzetet, a távolságot és a közelséget, a mozgást és a nyugalmat.
C.90.
Az ember három év alatt éri el teljes magasságának a felét.
Egy nő, aki ugyanakkora, mint egy férfi, súlyra kevesebbet nyom.
C.270.
Ez a mi értelmünk, vagy sensus communisunk, amelynek székhelye, ahogyan a filozófusok gondolják, éppen a fej közepében van, láthatatlan csápjait messzire kinyújtva tartja, miként ez a látósugarak* esetében világosan megmutatkozik, hiszen amikor azok beleütköznek egy tárgyba, rögtön közvetítik kiindulási helyük számára, hogy milyen alakzatban törtek meg.
És a tapintóérzéken, amelyik a sensus communisból jön, talán nem lehet észrevenni, hogy hatóképessége egészen az ujjak hegyéig elér? Amikor ezek az ujjak megérintenek egy tárgyat, a sensus rögtön érzékeli, hogy az hideg vagy meleg, kemény vagy puha, érdes vagy sima.
C.270.
A forró országokban született emberek éjszaka élnek, mert az hűvösséggel ajándékozza meg őket, és gyűlölik a fényt, mert az forrósággal árasztja el őket, és emiatt ők olyan színűek, mint az éjszaka, vagyis feketék. A hideg országokban pedig mindez fordítva van.
C.393.
Az izületek behajlításáról, és arról, hogy a hús a behajlításnál és a kinyújtásnál hogyan gyarapodik rajtuk
A négylábú élőlények mozgásának leírásánál, amelyek közé az ember is tartozik, hiszen kora gyermekségében ő is négy lábon jár, különösképpen vedd tekintetbe ezt a rendkívül fontos tanulmányt.
I.E.16.
Járás közben az ember feje előrébb jár, mint a lábai.
Ha az embernek egy tökéletesen sík felületen kell átkelnie, először görbén megy, majd egészen felegyenesedik.
I.F.83.
Az ember nem tud egyidejűleg az orrán és a száján át lélegezni. Ez akkor is megmutatkozik, amikor valaki nyitott szájon át lélegzik, vagyis a levegőt a száján keresztül szívja be, és az orrán át engedi ki; mert olyankor hallani a nyelvcsap melletti ajtócskában a neszt, ahogyan nyitódik és csukódik.
I.G.96.
A férfi hullák a hátukra fordulva lebegnek a vízen, a nőiek a hasukon.
I.H.31.
Amikor fölmászol egy lépcsőn, és közben a kezeiddel a térdedre támaszkodsz, olyankor az egész fáradtságot, amit a karok átvesznek, a térd alatti inak adják le.
I.H.75.