Az oldal megtekintéséhez JavaScript1.1 szükséges. Ajánlott böngésző: Internet Explorer5.0-.

 

Ajánlás
Előszó
Tartalom
Bemutatkozás
Impresszum

 

 

 

 

 

 

 

Karmák

Jégmezők sodrásán át vágtatsz,
Hullt kebledben mindig mást siratsz.
Nem sejted, hogy minden egyszerű,
Sorsod múltjából jövőd törvényszerű.

De kitörhetsz a nagy jégmezőből,
Kikristályosodott elmével álomszerű.
Gyorsan megértheted karmád cselszövéseit,
Már nem fáj semmi, vetheted bilincseit.

Felszabadult elméddel másként látsz mindent,
S így ráeszmélve könnyedén eldöntheted:
A tested az úr szellemed felett;
Vagy szellemed irányítja tested!?

Kacaghatsz keserű, felégetett múltadon,
Puha fonalként báboz be új hajnalod.
Emberi mivoltodat tökéletesre viheted,
Ha sóhajod, szemed az ég felé emeled!

.

Következő >>>



2007. © A honlapot az Irodalmi Rádió készítette: www.irodalmiradio.hu