Zsarnok idő
Röpkeléptű ifjúságunk visszakacag ránk,
S megállunk az idő zúgásában egy szelíd percre,
Tovatűnő álmaink nem illenek már ránk
Visszalopnánk éveket, de óránk nem áll le egy percre.
Messzi járnak már rég azok az emberek;
Gomolygó időben többé már ne keress!
A ma csapdája most van, új terítéken az emberek.
Szél forgatta, napégette úton járok, többé ne keress.
Mosolyogva zörget szívembe valaki a boldogság kapuján,
Ismeretlen, ismerős neszek járnak ma lépteim nyomán,
Széttört, megfosztott életem átdobtam a halál kapuján.
Áldott lett minden körülöttem, indulok lépteim nyomán.
Újjászületett lényemben megtörtént a csodás átváltozás,
Mellém állt valaki, s őt nagyon tudom szeretni.
Zsarnok idő, rád visszanevetek; nálam az átváltozás
Fogságodban boldog vagyok, mert ő mindig tud szeretni.