Az oldal megtekintéséhez JavaScript1.1 szükséges. Ajánlott böngésző: Internet Explorer5.0-.

 

Ajánlás
Előszó
Tartalom
Bemutatkozás
Impresszum

 

 

 

 

 

 

 

Arcomba néznek

Talán sírtál, amikor nem láttál?
Könnyed hullhat napszámba,
Süket a fülem potyogására.

Sírtam évtizedeken át,
Téptem a levegő szobáját.
Kínomban rágtam párnám,

Szívem sajdult, szám kililult.
Vérköreim össze-vissza lüktettek,
Idegszálaim martalékká lettek

Hiába kerestelek - Nem érinthettelek!

Sosem voltál enyém,
Ezután sem légy!
Kegyetlenségből nem kell szerelem,

Eleget ostoroztad már lelkem!
Magamnak új esélyt adok;
Arcomba néznek a holnapok.

 

Következő >>>

 

2007. © A honlapot az Irodalmi Rádió készítette: www.irodalmiradio.hu