« AZ IZRAELITA HITKÖZSÉGEK. KEZDŐLAP

Abauj-Torna vármegye és Kassa

Tartalomjegyzék

A KASSAI ÖTVÖSMŰVÉSZET TÖRTÉNETE. »

155A KÉPZŐMŰVÉSZET KASSÁN.

XV. SZÁZADBELI FAFARAGVÁNY A DÓMRÓL.
(Saját felvételünk)
Fejkép

SZENT ERZSÉBET JELENÉSE.
Részlet a dóm főoltárképéről.
(Henszlmann Imre rajza után).
KASSA város virágzásának kora éppen arra az időre esvén, melyben hazánkban úgy az építészet, mint a képzőművészet terén a csúcsives művészet volt uralkodó, legrégibb képzőművészeti emlékei ebben a stílben készültek.
Szt. Mihály kápolna.
A máig fennálló Sz. Mihályról nevezett temetkező kápolna még átmeneti stílben épült. A nyugati főbejárata fölött emelkedő kis torony, részben a kápolna nyugati zárófalán, részben pedig a homlokzat csúcsívezetén nyugszik, tulajdonképen tehát nincs alapfala. A megoldás eme módjával festői hatást ért el építője. Az építészeti résznek messze mögötte marad a szobrászati rész. A homlokzaton azt a jelenetet látjuk domborműben ábrázolva, midőn Sz. Mihály a lelkeket mérlegeli, s ámbár a rossznak serpenyőjét két ördög igyekszik lehúzni, a jó lélek súlya mégis lenyomja azt. Az ábrázolás elég ügyes elrendezésü, de az alakok vaskosak.
A kápolna belsejében az oltár mögött ugyanez a jelenet freskófestésben ismétlődik. A szentély egyik zárófalán az olasz iskolára valló két szent fej látható. Ezek középkori falfestményeink közt az első helyet foglalják el.
A déli falon részben feltakart freskók láthatók, melyek Sz. László legendáját ábrázolják; karzatának kartámja alatt pedig a négy evangelista szimbolumai láthatók.
Domonkos-templom.
Kassának második legrégibb egyháza a domonkosrendiek temploma, melynek feltünő hosszuságu szentélye a szerzetesház egykori népességéről tanuskodik. A gótikus egyház kapitéljein állati alakok is fordulnak elő, valamint az átmeneti korszak vastag, végükön tekercses levelei; a templom tehát, melyről 1335-nél előbb kelt oklevél nem szól, bizonyára korábban épült. 1550 körül az uj tanoknak hódoló nép összetörte a templom oltárait 156s kidobta szobrait; 1556-ban leégett s egyetlen tornya - a szentély északi oldalán, máig csonkán áll. Szentélye a nyolczszög három oldalával zárul. A sekrestye boltozatának záró kövén az agnus dei van kifaragva korai csúcsíves stílben. A templom osztatlan hosszhajóját a mult században átépítették, s csúcsíves ablakait félkörüekre módosították, nyugati főkapuzatát, melynek eredeti idomai ma is láthatók, befalazták. Említésre méltók a boltozat rokokó freskói, melyeket állítólag Kracker festett.
Ferencziek temploma.
Kassa másik csúcsíves szerzetes templomát a ferenczrendiek építették és 1405-ben szentelték föl Sz. Miklós tiszteletére. Ezt is, miután lakói a XVI. század közepén elhagyták s közben katonai tárházul is használták, 1681-ben átépítették. Szentélye, mely szintén tágas és hosszu, a nyolczszög három oldalával zárul. Egyetlen tornya a szentély északi oldalán emelkedik. Hosszhajója osztatlan s hosszabb, mint a dómé. A szentély déli falában kőből faragott csúcsíves stallumok állanak. Az egyház nyugati homlokzatán egy bevájt fülkében a fölfeszített Üdvözító látható domborműben, mely a 15. század elejéről származik s mind kompozicziója, mind munkája figyelemre méltó. Kapuzatát és a homlokzatot barokk izlésben építették ujjá.

A SZT. MIHÁLY KÁPOLNA PORTÁLÉJA.
(Saját felvételünk)
A templomban nyugszik Renaud József báró, Kassa főparancsnoka. A barokk, fehér márványsíremlék az északi falba van illesztve, s felső sarkain egy-egy angyal ül, az egyik koponyát tart kezében, a másik könnyező arczczal tekint a sirkő feliratára.
A csúcsives építés remekét, a Sz. Erzsébet egyházat, melyről külön 157fejezet szól, még a 16. században is temető vette körül, melyet vasrács övezett. De nem csupán a templom s kivált a Sz. Mihály kápolna köré temetkezett a lakosság, hanem a kor szokása szerint az egyházba is, a miről számos síremlék tanúskodik. (Ezekről, a sírköveket tárgyaló fejezetben emlékeztünk meg.)
Sz. Erzsébet egyház domborművei.
A dóm északi kapuzatán egymás fölött sorakozó hat domborműnek legfelsőbbikében Krisztust látjuk a keresztfán a két lator között. E jelenet alatt balra Mária áll nőkiséretével, jobbra pedig Sz. János apostol, Longinus, római századossal s néhány más alakkal. A legalsó sorban jelenetek vannak Sz. Erzsébet életéből; e két kép között az utolsó ítélet és a pokol, a szokásos tátott száju szörnyeteggel.
A szobrászati részletek itt is messze mögöttük maradnak az építészetieknek. Alkotó mesterük nem ismerte a távlatot s a messzebb állókat az előtérben állók fölé faragta ki; a ruházat redőzete nem merev ugyan, de nem is eléggé természetes. Az arczokon megkisérti a lelkiállapotnak visszaadását s ezek a legsikerültebb részletek. Sz. Erzsébet arcza alighanem portrait. A test többi mezítelen részei durvák és esetlenek; a túlnagy fejek nincsenek arányban a többi tagokkal. A kompoziczió a kor szokása szerint tömött s a dombormű hátlapja alig tünik elő itt-ott.
A nyugati kapuzat fölött levő egyszerübb architekturában a getsemanei kerti jelenetet véste ki talán ugyanaz a kéz; fölötte Máriát, ölében keresztre feszített fiának holttestével (Pieta), legfelül pedig Veronika kendejét.

BOLDOGASSZONY OLTÁRA A DÓMBAN.
(Letzter S. felvétele)
Az épület külsején felemlítjük még a város czímerét, mely három izben fordul elő az északi tornyon, jelezvén, hogy azt a város építtette.
Mátyás király, mint már említettük, a város ujévi ajándékát a templom építésére adván, hálából az e pénzen épült déli toronyra két helyütt is 158bevésték czimerét, valamint a kőből faragott temetői lámpásra is, mely a legujabb időkig a déli kapu mellett állott.
Kőszószék.
A régi kőszószék egyes részletei a restauráczió alatt kerültek napfényre a templom talajából, ahová az 1556-iki tűzvész alkalmával kerülhettek. Nem valószínü ugyanis, hogy még a régi egyház berendezéséhez tartozott volna, mert az a két fej - az egyiken pápai tiara - már fejlett izlésre vall eleven és arányos ábrázolásával.
Az épület u. n. kincstárában s a déli kápolnákban emberfejet ábrázoló gyámkövek vannak, melyek azonban az e század ötvenes éveiben folyó restauráczió alatt sokat szenvedtek.
Keresztelő medencze.
A dóm kehelyalaku keresztelő medenczéje románkori; kuppáján tizenkét merőleges irányu szalagon felülről lefelé jobbra néző egyfejü sas és szárnyas griff váltakoznak.
Oltárképek.
A dóm déli szárnyas oltára késői csúcsives stílben készült. A dóm restaurácziójának befejezéseig a Sz. Mihály kápolnában helyezték el. A középső kép Mária és Anna találkozását ábrázolja. Az alakok ruhája az akkori kornak megfelelőleg dúsan áttört szövet. A középső képtől balra a három király imádása, alatta az angyali üdvözlet; jobbra Jézus születése, fölötte a szent családnak Egyiptomba menekülése látható.
A főoltár a középkori fafaragás és képirás jeles emléke. Képeit 1474-77. közt festették, a mint azt a városi számadásokból kitünő adatok tanusítják.
"1474. Es yst zu wissen, das kirchengeld entphangen ist von Goldenmwencz haws fl. 200, von welchen seyn komen fl. 50 zu sant Niclas, auch fl. 50 zu sant Elizabeth tofel.
1476. Item sabbato die Andreo dederunt domin. Johannes Rwsdorffer et Johannes Waikhart ad tabulam sancte Elizabeth fl. 50. Item magis eodem die fl. 25.
1477. Sabbato post Tiburcii solucio facta per dominos de pretorio ipsi ecclesie parochiali et signanter ad magnam tabulam fl. 50.
Item eodem sabbato ad eandem tabulam pro uno libro auri fl. 3. ort. 3.
Item aufzurichten und abzubrechen das geroest zu dem gewellbe und zu der grossen toffel fl. 12."
A főoltár képének Szt. Erzsébet legendáját ábrázoló középrésze 12 festményből áll, melyek aranyozott faragványos keretbe vannak foglalva. Az alakok 1/3 életnagyságuak.

SZENTSÉGHÁZ
(Steindl Imre tanár rajza)
159A képek következők:
I. szent-Erzsébet születése, 1207-ben. Meráni Gertrud, Szt. Erzsébet anyja, ágyában fekszik, a bába odanyujtja a kisdedet atyjának, II. Endrének, a ki udvari embereivel az ágy mellett áll.
II. A négy éves Erzsébetet, ekkor már Lajos thüringiai gróf jegyesét, Hermann thüringiai grófnak, Lajos atyjának udvarában viszik, a hol a thüringiai nagyok fogadják.
III. Erzsébet bélpoklos szegényeket ápol.
IV. Erzsébet a szegények iránt való nagy szeretetétől indíttatva egy bélpoklos koldust férje ágyába fektet, miért anyósa panaszt tesz ellene. Midőn azonban Lajos az ágyhoz lép, a koldus helyett rózsák között a megfeszített Krisztust találja ott, mire térdre borul és bocsánatot kér csodatevő nejétől.
V. Lajos a császár vendége levén, az látni kivánja Erzsébetet. Minthogy Erzsébet minden értékes ruháját elosztotta a szegények közt, Krisztustól kér ruhát. Gazdag öltözetet kapván, eben a pompában lép a császár elé, a csodálkozó vendégek közé. Palástját angyalok viszik.
VI. Lajos a keresztes háboruba vonulván, elbúcsuzik.
VII. Erzsébetet férje halála után 1224-ben sógora elüzi a Wartburgból. Egyik gyermekét karjára véve, a másikat kezén vezetve indul ki a várból; szivtelen rokonai és a cselédség hidegen néznek utána.
VIII. Egy vén koldusasszony Eisenachban a sárba taszitja Erzsébetet, ki gyakran tett jót vele.
IX. Egy kertszerü udvarban Erzsébet titkon ápol bélpoklos betegeket.
X. Konrád atya, Erzsébet gyóntatója gyakran tett neki szemrehányást, hogy túlzásba viszi a bélpoklosok ápolását. Minthogy azonban Erzsébet csak akkor állana el ettől, ha Krisztus maga parancsolná, egy napon a mise alkalmával arra kéri Krisztust és a Szűz Máriát, hogy jelenjenek meg neki, ha helyeslik cselekedetét, mire azok megjelennek.
XI. Erzsébet halála 1231. november 11-én. Ágya körül papok és apáczák állanak; egy angyal tartja az odanyujtott gyertyát; fönn megjelennek: Krisztus, a Szent Szűz, más szentek és angyalok.
XII. Miután IX. Gergely pápa 1235. május 26-án szentté avatja Erzsébetet, holttestét uj sirba helyezik nagy ünnepiességgel, a császár és a fejedelmek jelenlétében.

SZATHMÁRY GYÖRGY CZIMERE.
(Myskovszki Viktor tanár rajza)
A templom restaurálása alatt a főoltár képét az országos képtárban, a kisebb és értékesebb képeket az összes egyházi felszerelésekkel együtt a papnevelő intézetben helyezték el. Ez utóbbiak közől megemlítendő az, mely Krisztus megkeresztelését ábrázolja.
A többi oltárkép ezalatt a városházán nyert ideiglenes helyet. Legtöbbje ujkori kontár munka, 1675-ön innen készült; a mely évben I. Lipót meghagyta a városi tanácsnak, hogy az oltárokat az erre kötelezett czéhek által ujittassa meg.
Közvetlen a vallási harczokat követő időben készült az utolsó vacsorát ábrázoló nagyobb kép, melyre Krisztuson s a tizenkét apostolon kívül balra Luthert s a jobb oldalon Kálvint is odafestette a művész, szájukban jelmondatos szalaggal, korhű ruházatban. Az egész: festett polemia az urvacsora fölött.
Szt. Erzsébet szentté avatásának ötszázéves emlékére 1737-ben a város egy ujabb oltárképet festetett, melynek tárgya Szt. Erzsébet a koldusok közt. Az egyik férfialak magyaros öltözete magyarországi festőre vall. A képen a következő felirat olvasható: DIVae eLIsabeth eCCLesIae aCLIberae 160regIaeqVae CIVItatIs CassoVIensIs tVteLarIs honorI stephanVs berCzIk trIbVnVs pLebIs et eLeCtI CIVes hoC anatheMa affeCtVs fIerI feCerVnt.
Szt. Flórián oltárképén az égő város templomtornyai, házai Kassa czopfstilü épületeihez meglepően hasonlitanak s valószinü, hogy mult századbeli festőjük ezen minták után dolgozott.
A csúcsivesen épült templomok a freskófestésnek nem igen nyujtanak teret; a kassai dómban is csupán a mellékhajók oktogonjain találkozunk velük. A déli mellékhajó oktogonján a feltámadást látjuk ábrázolva. A főalak bokáig érő ruhába öltöztetett, szakálas férfiu, kezében zászló, mellette egy ifju áll. A kép fölött levő szalagon végig huzódó stilizált virágdiszen már renaissance-motívumok is láthatók. A kép tehát átmeneti izlésü, a mit a főalak gazdag redőzetü ruhája is bizonyít.
Az északi mellékhajó oktogonján Krisztus keresztrefeszítését, közbül a keresztről való levételét látjuk. A triptychon balfelőli részén alig ismerhetők fel az alakok. A kép, mint az egész templom északi része, művésziebb s kivált a Krisztust sirató asszonyok fájdalmas arczkifejezését sikerülten ábrázolta festőjük.
Ciborium.
A középkori fafaragás ujabb emléke gyanánt felemlítjük még a főoltáron álló ciborium két szélén álló angyalt, melyeknek testtartása igen jó.
Ajtókopogtató.
Az a tiszta csúcsives stilben készult ajtókopogtató, melyet jelenleg a felsőmagyarországi muzeumban őriznek, a dóm régi ajtaját ékesítette.

MISERUHA A XIV. SZÁZADBÓL.
(A kassai székesegyházban őrzött eredeti után rajzolta Richter Aurél)
Miseruhák a XIV. és XV. századból.
A székesegyháznak tulajdonában több ritka becsü miseruha van a XIV. és XV. századból, mely műipari kincseket Radisics Jenő ismertette Pasteiner "Művészi Ipar" folyóiratában 1891-ben. Ezek közül kettőnek rajzát bemutatjuk itt. Az elsőnek hímzett középkeresztje a XIV. századból való; alapszövete ujabb fekete selyem. A régi valószinüleg szintén fekete selyem volt. Keresztje hét mezőre van beosztva, a legelső mezőben a föltámadás, a többi hatban Krisztus kinszenvedésének egy-egy jelenete. Az eddig ismert magyarországi miseruhák közt ez tekinthető legrégibbnek. Az alakok ruházata és fegyverzete egyenesen a XIV. századra utal. Az alakok durva vászonból vannak kivágva, s egykor lapos, egymásba futó öltésü selyemhimzéssel voltak boritva; a ruházathoz arany szálat használtak selyemmel bevarrva. A ruhák szegélyét s a szentfényeket vastag, sodrott, kettős fonállal 161szegték be, a selyem szinei biborviola, világoskék, zöld, sárga, barna és hus-szin. A másik kék bársony miseruha a XV. századból, hímzett feszülettel. A keresztfa úgyszólván csak levelekből áll, fém-aranyszállal himzett. Nagyon érdekesek a levelek a maguk lapos, lágy körvonalu, kevés számu fogaikkal. Valósággal magyar munkára vallanak; emlékeztetnek a felső-magyarországi faragott fabutorokra.
Lőcsei ház.
A középkori világi építészet emlékei közől a löcsei ház maradt meg leginkább régi alakjában. Földszinti lőrése, a keresztboltozatos szobák, ugyanitt s az emeleten a kőkeretes ablakok csavart lábazata, az emeleti pitvar árkádjai s a folyosó gyámkövei az ugynevezett késő gótika bélyegét viselik magukon. Kőből faragott szép ívezetü hátulsó kapuját, melynek zárókövében mesterjegy volt bevésve, 1893-ban rombolták le. Egyébként a régi Kasának csúcsives épületeiből csak itt-ott egy boltozatos szoba, a kapubejáratok alatt látható lóherelevél-ívezetü ülőhelyek maradtak fenn.
Renaissance.
A renaissance már a XV. században sem ismeretlen a városban. A mult század végén épült városháza lépcsőházába van befalazva a kassai születésü Szathmáry György érsek czimerével ékesített kőlap, melyen gyümölcsökből font füzér van. Alul renaissance keretben distichon s az 1492. évszám római jegyekkel: Az emléktáblát a még élő érsek (meghalt 1524.) tiszteletére állíttatta a város hálája jeléül.
Ezzel részleteiben megegyezik Lardus Tádé egri kononok 1512-ik évbeli sirköve, mely szintén a dómból került elő.

MISERUHA A XV. SZÁZADBÓL.
(A kassai székesegyházban őrzött eredeti után rajzolta Richter Aurél)
Számos emlékkövön kívül fölemlitjük a Fő-utcza 42. sz. a. levő kandallót (1592.), a pénzügyi palota stuccóit (1632.), az "Arany csillag"-hoz czímzett s jelenleg a felsőmagyarországi múzeum-egylet tárait magába foglaló épület egyik boltozatos szobáját, melyet a gönczi Szabó család épített 1610-ben. 1628-ban épült az Orbán-torony, melynek kapuzatát csinos lakatosmunka díszíti; a benne levő harangot Illenfeld Ferencz öntötte 1557-ben s a rajta levő szalag mesterkéletlen renaissance. A pénzügyi palota északi szomszédságában levő régi vármegyeház franczia renaissance épitmény.
Kiválóbb emlékei még e kornak a konviktusi épület, a volt református, ma apácza-templom, a jezsuiták, illetőleg ma premontreiek temploma; benne I. Rákóczy Ferencz epitáfiuma. A Báthori Zsófia által emelt templom az 162építészeti tagozatok túlságos aprózása által a hanyatlás korszakának képviselője.
Az 1722-ben felállított Mária-szobor talapzatán volt vörösrézből vert domborművek Kassán vagy legalább is a felvidéken készülhettek, a mit bizonyítani látszik az, hogy az alakok, kivált kosztüm tekintetében teljesen hasonlitanak az itt készült oltárképek alakjaihoz.
Barokk-épitmények.
Az 1780-ban Langer János pozsonyi kamarai építész tervei szerint épült városháza, az ugyanez időben emelt mai vármegyeháza, a domonkosrendiek kolostora s a gróf Hadik-Barkóczy-palota: barokk építmények.
Schroet freskói.
A városháza lépcsőházának s az egyik emeleti utczai teremnek mennyezetét allegorikus freskók boritják, melyeket 1780-ban Schroet Erazmus akademiai festő festett. Kivált a lépcsőházban a magyar jog allegoriáját ábrázoló freskó kelti föl figyelmünket hatásos elrendezésével, élénk színhatásával. A kis tanácsterem s a levéltár részben rokokó, részben empire-korbeli butorzatát néhány évvel ezelőtt restaurálták.
*
Benczur Gyula.
A most élő festőművészek közt kassainak nevezhetjük Benczur Gyulát, a ki Nyiregyházán született ugyan, de 1844. január 28-án zsenge korában már Kassára költöztek vele szülei. Már az 1848-iki mozgalmakat mint öt éves gyermek figyelemmel nézte Kassán s az átvonuló katonákat, huszárokat, osztrákokat, később az oroszokat rajzolgatta. Családja az első vázlatokat eltette emlékül. A rajzolásban Klimkovics Béla volt első mestere, később a reáliskolában Klimkovics Ferencz keze alá került, a kit mindig nagyra becsült. Miután 1860-ban elvégezte a reáliskolát, atyja hosszu vonakodás után 1861-ben elvitte Münchenbe, az ottani művészakademiába, Benczur Gyulát még itt is eltéríteni igyekezett atyja a festői pályától, megkérte Schwoiser udvari festőt is, hogy beszélje le róla; de mind hiába, az ifju művész lelkesedése az anyagi küzdelmektől sem riadt vissza. Benczur csakhamar kedvelt tanitványa lett Hiltenspergernek és Anschütznek s magára vonta Piloty figyelmét, 1864-ből származik két önálló munkája, Fiedler Károly kassai takarékpénztári igazgató arczképe és "A balatoni halász", melyet az országos képzőművészeti társulat 1866-ban albumlapjaiban kiadott. A két kép Budapesten az állami ösztöndíjat szerezte meg neki s ugyanakkor Piloty fölvette iskolájába, a hol akkor Makart, Max Gabriel, Lossow, Defregger, Wagner Sándor, Lietzenmayer Sándor dolgoztak, a kik mind előkelő nevet vívtak ki a festőművészetben. Benczur több jelentékeny művet alkotott az iskolában, melyből 1869-ben lépett ki.

RENAISSANCE KANDALLÓ 1592-BŐL.
(Myskovszki Viktor tanár rajza)
1870-ben készítette "Vajk keresztelése" vázlatát, melylyel a br. Eötvös József által történeti festményre hirdetett pályázaton nyert s mely 1875-ben 163egészen elkészülvén, a nemzeti muzeum képtárába került. 1871-ben Londonban aranyérmet nyert "XVI. Lajos és családja a versaillesi palota megrohanásakor" czímű nagy történeti festménye, melynek eredetije Londonban maradt. E nagy siker után, mely anyagi helyzetében is gondtalanságot biztosított neki, nemsokára megnősült, elvevén Max Gábor nővérét. Kassán ülte menyegzőjét 1873-ban. II. Lajos bajor király 1876-ban kinevezte a müncheni festő-akademia tanárává. Itt számos mesterművet alkotott, míg 1884-ben a magyar kormány a Budapesten felállított mesteriskola vezetőjének hivta meg. Ujabb időben a király arczképén kívűl több jeles arczképe s a Budavár megvételét ábrázoló nagy festménye hirdetik ecsetjének gazdag erejét.
Horovitz Lipót. Myskovszky Viktor.
Kassai születésü a nagyhírü, főleg az arczképfestésben mester: Horovitz Lipót is.
A jelenleg élő kassai festőművészek között első helyen áll Myskovszky Viktor, a ki 1868 óta működik Kassán. Felső-Magyarország műemlékeit örökitette meg rajzban és aquarellben. Myskovszky Viktor tanár és műépítész, a magyar tud. akadémia tagja, szül. 1838. május 14-én Bártfán. Gimnáziumi tanulmányait Bártfán, S.-A.-Ujhelyen, Rozsnyón és Lőcsén, a műegyetemet Budapesten és Bécsben végezte. Az irodalom és művészet terén 1863 óta, a tanári pályán 1867 óta működik. Művészi rajzaiért az 1878-iki párisi kiállitás az ezüst (Medail d'Argent), a székesfehérvári kiállitás arany, az 1885-iki budapesti orsz. kiállitás a nagy éremmel tüntette ki. A műemlékek országos bizottságának, a bécsi "Central-Comission zur Erforschung und Erhaltung der Kunstdenkmale", a milanói "Collegio Internationale de Licenze ed arti" tagja.

KLIMKOVICS FERENCZ.

KLIMKOVICS BÉLA.
(Benczur Gyula eredeti festménye után)
Kassai festők.
Itt él Greguss Imre, a kurucz- és honvéd-élet festője, a ki jelenleg a kassai főreáliskola tanára. Kassai születésüek: Stegmillerné-Gerster Emma, Hegedüs István, ki oltárképeket fest, továbbá Csordák és Aranyossy.
Az elhunytak közt a két Klimkovics vált ki működésével.
A Klimkovics-testvérek régi művészcsaládból származtak. Öreg atyjuk 164Klimkovics Flóris Szomolnokon működött mint festő. Atyjuk, Klimkovics Ignácz szintén festő volt; ő adta az első oktatást fiainak.
Klimkovics Ferencz és Béla.
Klimkovics Ferencz 1826. aug. 31-én született Kassán. Már gimnazista korában is szenvedélyes rajzoló volt. 1845-ben Egerbe, majd Pestre jött, a hol Marastoni festőiskolájában dolgozott. 1848-ban Bánó József szabad csapatjába lépett s a táborozás alatt folyton rajzolgatott vázlatkönyvébe. A szabadságharcz után részint oltárképeket, részint arczképeket festett, 1850-ben Bécsbe ment, hol Waldmüller tanitványa lett. Majd Duna-Földváron, Debreczenben, Vay Dániel grófnál Siteren szorgalmasan festegetvén, annyit keresett, hogy elmehetett Párisba. 1856-ban beállott a képzőművészeti akadémiába s ott alkotta meg több történeti festményét, többek közt "Salamon végperczeit", mely most a felső-magyarországi muzeumban van, "Salamon és László király kibékülése" képét, stb. Viszszatérve Párisból, Fábry kassai püspök meghívására 1859-ben szülővárosában telepedett meg, de pár év mulva ismét a fővárosban találjuk. Szeme gyengülvén, 1869-ben rajztanári állást vállalt a budapesti V. ker. állami gimnáziumban. Ő volt a felsőmagyarországi muzeum alapítója.

MYSKOVSZKY VIKTOR
Klimkovics Béla életének története hosszu időn át egybe van forrva bátyjáéval. Vele együtt volt Bécsben tanitványa Waldmüllernek, honnan visszatérve, állandóan Kassán telepedett le s haláláig ott működött. Számos festménye közt egyike a jelentékenyebbeknek "Ki a legény a csárdában" képe, mely a felsőmagyarországi muzeum tulajdona.

A SZT. MIHÁLY KÁPOLNA OROMDÍSZE.
(Saját felvételünk)
Zárókép

« AZ IZRAELITA HITKÖZSÉGEK. KEZDŐLAP

Abauj-Torna vármegye és Kassa

Tartalomjegyzék

A KASSAI ÖTVÖSMŰVÉSZET TÖRTÉNETE. »