« ABAUJ-SZÁNTÓ. KEZDŐLAP

Abauj-Torna vármegye és Kassa

Tartalomjegyzék

FELSŐ-MECZENZÉF. »

321ALSÓ-MECZENZÉF.
Helyrajzi viszonyai.
SZABADALMAZOTT bányaváros, fekszik a gömör-szepesi érczhegység keleti és Abauj-Torna vármegye északnyugati részén, csereháti járásában, 313 méter magasságban a tenger szine felett, a Bódva folyócska mindkét partján, a szepsi-meczenzéfi szárnyvonal végpontján. Égalja egészséges. A tél többnyire későn köszönt be, az ősz hosszantartó és a legszebb évszak, viszont azonban későn is tavaszodik. A legnagyobb hideg 20°, a legnagyobb meleg 35°. A nyugati szelek uralkodók. A legtöbb eső tavaszszal esik, míg nyáron a patakok gyakran szenvednek a szárazság miatt vizhiányban, minek következtében a hámorokban a munka szünetelni kénytelen.
Észak felé kellemes látványt nyújt az Érczhegység Kassa felé huzódó s ott a Hernád völgyébe hanyatló lánczolata, a mely üde erdőkkel, rétekkel van boritva. E hegyláncz hátáról 200-300 m. magasságra kiemelkedő csucsok: a Fecske 1063., Fenyőhegy 944 m., Rablókő 1147 m., Kloptanya 1155 m., Nyirtető 1012 m., Jászói domb 1129 m., Koysói hola 1248 méter. Elragadó kilátás nyílik innen a Magas-Tátrára. Nyugat és délfelé a várost a hegységnek egy másik befásitott láncza övezi, melynek csucsai: a Kauligerhübel 574 m., Kólat 717 m., Poláni 897 m., Szarvas 949 m. stb. s a melynek egyik ága a 476 m. magasságu Doboldérrel (Hort) kelet felé mintegy bezárja a város határát.
Ezen hegylánczokról haránt völgyek nyulnak a kis Bódva folyó felé. Ilyenek balfelől a Pivring, az Aranyvölgy, a Humel, a Borzó völgye; jobbról a Grundi és Súgó völgye (Dombach). Mindegyiknek az aljában csermelyek futnak végig, számos helyen kis tóba összegyüjtve, a mely tavacskák mellett a hires hámorok állanak.
Alsó-Meczenzéf előtt észak-nyugat és dél-kelet felé kitágul a völgy s az ugynevezett alsó és felső ligetet képezi. Az alsó ligeten, mely egyes helyeken vagy 1 1/2 kilométer szélességü, vezet a folyton népes megyei út Jászó felé, valamint a vasút is, a melynek pályaháza is e ligetben fekszik körülbelül 1 kilométernyire a várostól. A felső liget jóval kisebb, körülbelül 1/2 km. széles. Ezen vezet tovább a megyei út Bodokán át Stósz felé.
Alsó-Meczenzéf területe 5549 hold 20 °, ebből: szántó 1079 h. 1032 °, kert 60 h. 1078 °, rét 658 h. 578 °, legelő 264 h. 1425 °, erdő 2349 h. 1573 °, terméketlen terület 226 h. 734 °.
A meczenzéfi hegységnek, nevezetesen a Kassa felé huzódó hegyláncznak javarésze talkos és csillámpalából áll, melynek csapása kelet-nyugati irányu, dőlése közel merőleges. E palák rétegei között a hasadékokat 322pátvaskő telepek töltik ki, melyek helyenkint gazdag réz- és fakóérczet tartalmaznak. A pátvaskő-telepek átlagosan párvonalasan fordulnak elő, különféle vastagságban. Minthogy e pátvaskő-telepek közül a vékonyabbak Alsó-Meczenzéf határában vannak, a bányamívelésre alig méltók, azért Alsó-Meczenzéfen a bányászat, mint a multban, úgy jelenleg is, alárendelt szerepü, míg ellenben Felső-Meczenzéfen mindig nagy jelentőséggel birt.
Bár délnyugat felé mindenütt mészkő határolja, Meczenzéfen mészkő nincs, s ebbeli szükségletét főleg a közeli szomszédságból födözi. Kova a hegység egyes helyein kisebb tömegekben és vékony erekben mindenütt előfordul. A felszin televényföldje erősen kavicsos agyagból áll. Az alsó és felső liget termőföldje alig 30 metert tesz, mely alatt vastag kavics van. A régi időben a Bódva-völgy ligetei el voltak mocsarasodva, s az utak is e korban mindenütt a hegyek lejtőin és tetőin huzódtak.
Lakosság.
A meczenzéfi nép nagyrészben hámorkovácsokból áll, de gazdálkodik is. A lakosok száma az 1890-iki népszámlálás szerint volt 2683, ebből 2614 katholikus. 1893-ban születés volt 105, halálozás 70. A város házainak száma 456.
Ipar.
A társulati élet eléggé kifejlett. Első helyen áll egyesületei közt az Alsó-meczenzéfi kovács-ipartársulat, mely a hires régi kovácsczéhből alakult át 1874-ben és ez idő szerint 285 tagja van. Czélja hámor-kovácsipar előmozdítása. Az elnök megválasztása évenkint augusztus 19-én ünnepélyesen megy végbe. Ez alkalomból a tagok a volt elnöknél gyülnek egybe s onnan kettesével mennek az uj elnök lakására. Elől egy fiatal kovácsmester viszi a nemzeti zászlót, utána egy fiatal mester az egyesületi ládát, melyben a társulat és a volt czéh iratai őriztetnek; ezeket követi 6 mester, a kik a czéhtől fönmaradt, ónkancsókat viszik és közvetlen utánok a társulat újonan megválasztott elnöke, mellette jobb oldalán a volt elnök és balfelül a társulat jegyzője. Ezek után következnek kettesével s kor szerint a mesterek. Az uj elnöknél teritett asztal várja őket. A rákövetkező napon, Szent István napján reggel az uj elnök házánál gyülnek egybe, hol a háziasszony melegitett borral várja őket, melylyel éltetve az uj elnököt és annak családját, a már ismert rendben a templomba mennek, ott körüljárva az oltárt, a Mindenhatóhoz könyörögnek áldásért.
A társulat által megőrzött régi iratokból nem derithető ki, mely időben alakult meg a meczenzéfi hámorkovácsok czéhe, mindazáltal érdekes szint vetnek a hámorkovácsok multjára, a czéh hatalmára.
A legrégibb III-ik Ferdinánd (1638-56.) idejéből való, mely az akkori vallásos időkről tanuskodik. Az 1. §. a czéhz zászlajáról szól; meghatározza, hogy az egyik oldalán Magyarország védőasszonya, Szüz Mária, a másikon a czéh védőszentje, a "szent három király" legyenek festve. A 26. §. Szerint csak róm. katholikus lehet a czéh tagja. Az utolsó 27. §. kötelességévé teszi a czéhnek, hogy az összes büntetésekből a negyedik fillér a templomot illeti, azonkivül viasz is.
Utána következik 1693-ból egy megujitott rendszabály a hámorkovács-segédek számára. Sok olyan tartalmaz, a mi a mai ifjuságnak is csak javára válnék. Szerénységre és tisztességtudásra való nevelést. Mindjárt az elején el van mondva, hogy a fiatal ember miként tartozik a gyülések alatt asztal mellett ülni, ha az asztalt könyökével csak megérinti, 1 font viaszra van elitélve. De a mint voltak a társadalommal szemben kötelességei, úgy voltak jogai is. Viselhetett sarkantyut, csakhogy annak mindig fényesnek kellett lennie, valamint fényesített botot. Vasárnap a vecsernye után a pinczéknél 9 óráig kitánczolhatta magát.
A czéh hatalmáról tanuságot tesz a czéh 1820. febr. 27-én kelt rendelete, mely a czéhszabály ellen vétő mesterre is 12 botütést rendel. A mesternek nem szabad naponta többet késziteni, mint 12 darab ásót vagy kapát és 3 darab szántóvasat. A kereskedőnek sem volt szabad mással, mint meczenzéfi áruval kereskedni.

ALSÓ- ÉS FELSŐ-MECZENZÉF.
(Saját felvételünk)
A czéhtől fenmaradt ón- és ólomkancsók az 1790-et követő időkből valók. Velük 325mérték az igazságot. Ha ugyanis csekély volt a vétség, a legkisebb kancsóval mely kb. 1/2 literres, kellett a bünösnek végig mennie az utczán s abban a czéh előljárósága számára a kijelölt korcsmából saját pénzén bort hozni. A legnagyobb kancsó, mely mintegy 3 literes, patkó alaku.
A kovácsczéhbe tartoztak a szögkovácsok is. Az 50-60-as években vagy 300-an voltak, tehát többen a hámorkovácsoknál. Miután azonban a szögek gyárilag gépek segitségével nagyban állittatnak elő, a szöggyártás itt jóformán megszünt és a szögkovácsok legnagyobb része Amerikába vándorolt ki; vándorolnak a hámorkovácsok is, a miről a város lakosságának az utolsó tiz esztendőben való nagy csökkenése tanuskodik.
Kivándorlás.
A megélhetés szükségén és a jobblét utáni vágyon kívül e kivándorlást nagyban elősegité a hámorkovácsok munkabirásának tudata és az a szives fogadtatás, a melyben az ujvilágban Kundtz Teodor által részesültek. Ez 1872-ben mint szegény asztaloslegény vándorolt ki Meczenzéfről az észak-amerikai Egyesült-Államokba, hol szorgalmával sikerült az Erie-tó partján Clevelandban alapitott kis asztalos-műhelyét nagy gyárrá fölvirágoztatni. Nagyszámu munkásainak legnagyobb része meczenzéfi. Az Amerikába kivándorolt meczenzéfiek számát 1500-ra becsülik, a mi rendkivül nagy szám.
1848-49.
A meczenzéfiek az 1848-49-iki szabadságharczban is jelentős szerepet vittek. A szabadságharcz kitörésekor a magyar kormány a meczenzéfi hámorokban előbb a honvédlovasság részére nagyobb mennyiségü patkót rendelt s midőn a szállitmány teljes megelégedésre sikerült, a kormány megbizásából szuronyokat, majd fegyvercsöveket készitettek s igy mondható, hogy a meczenzéfi hámorkovácsok fiai olyan fegyverzettel harczoltak a haza szabadságáért a csatamezőkön, a melyet atyáik kovácsoltak hámoraikban.
A szent ügy vesztével munkájok jutalma is odaveszett, fizetés helyett vallatás, üldözés, bujdosás, bebörtönözés volt az ő osztályrészök is. A hámorkovácsok halállal fenyegetve, a hegyekbe menekültek s igy a Nyirtető tárnáiban többen hetekig bujkáltak. Böhm János, a legelsők egyike, makacs, daczos természete miatt legtöbbet szenvedett, s mert a haza ügyében akkor is bizott még, mikor már mindennek vége volt, s a mellett mint vállalkozó szellem, nagy vállalatokba bocsátkozott, anyagilag is tönkre ment. Gedeon Partl Jánost többek között a Hurbanisták éjfélkor a városházára hurczolták s őt egész éjen át a hámoraiban gyártott szuronyok, fegyverek miatt vallatták. Bátor lelkü okos neje ez időt felhasználva, a háznál lévő szuronyokat a kutba hányta s a mi oda már nem fért, a trágyadomb alá rejté. Ezzel megmentette férjét (és lehet, hogy az oda hurczolt Böhm Jánost is), mert a nappal megtartott szigoru kutatás kiderité látszólagos ártatlanságát, még pedig az 50-es évek elején bujdosó számos kiválóságunk javára, kik vendégszerető házánál nem csak biztos búvóhelyet találtak, de összeköttetéseinél fogva utbaigazitást és anyagi támogatást is az országból való kimenkülésre.
Gedeon János nemcsak nemes eszmékért lelkesülni tudó, áldozatra kész hazafi volt, hanem törekvő reformer, a kinek a hámoripar és városa felvirágoztatása szivén feküdt. Az általa még 1842-ben alapitott "Tischler, Gedeon Partl és Társai" czég, a városon túl országszerte, sőt a külföldön is jó hirnévnek örvendett. Midőn pedig alkotmányunk helyreállitásával 1867-ben a magyar ipar az országban lendületet nyert. Meczenzéf valóságos aranykorát élte és a "Tischler, Gedeon Partl és Társai" üzlet hatalmasan felvirágzott; ámde az 1873-iki tőzsdekatasztrófa magával rántotta e kiváló üzletet s megingatta a meczenzéfi hámoripart, mert azok az üzletek, melyek kiváltak, vagy belőle keletkeztek, távolról sem voltak képesek annak nyomdokaiban haladni.
Hámorok.
Meczenzéfen van ez időszerint 109 hámor 198 tüzhelylyel. Egy-egy tüzhelynél reggeli 3 órától délután 4-ig 35-40 kapa készül. A mult évi össztermelés mintegy másfél millió ásókapát tett ki, fél millió forint értékben. Főpiacza Magyarország, számottevő kivitel van: Romániába, Szerbiába, Bulgáriába és észak felé Galicziába, Sziléziába, Morvaországba. A meczenzéfi hámorok 108 hámortulajdonos birtokában vannak. Ezek közül a legvagyonosabb mindössze 17 tüznek birtokában van s igy állandóan 326raktárra nem dolgoztathat, nagy vállalatot a többi segitsége nélkül saját erejéből nem létesithet. A hámorokból kikerült gyártmányok elárusitásával foglalkozók saját hámorukban és idegenekében dolgoztatnak, de mind a 15 bejegyzett czég csak megrendelésre. Ha nincs megrendelés, a hámorkovácsok hónapokon át tartó munkaszünetelésre vannak kárhoztatva. A hámorosok ennek elháritása végett több izben társultak, de a létrejött részvénytársaságok tőkehiány, egyenetlenség, rossz kezelés stb. miatt nem birtak fennállani. Erre szövetkezetbe állottak s a Gedeon György és társai czégnek lettek a megalapitói, mely, miután 64 tüzzel dolgozik, ez időszerint már is Meczenzéf legnagyobb üzlete. Termelési képessége 700,000 drb. Legnagyobb hámora a "Mexiko" hámor, ha tüzzel. A czég üzletvezetője: Göbl János. Külön emlitést érdemel még a nem rég megalakult "Alsó-meczenzéfi vas- és aczélárugyárosok szövetkezete".
A meczenzéfi hámorok a völgyekben szerteszét állanak. A hol nagy az esés, közel állanak egymáshoz, de a hol nem eléggé lejtős a völgy, ott az anyapatakból műárkot vezetnek el néha 600 méter távolságra és még annál tovább is, míg legalább 2 méternyi vizesést találnak. Itt azután tavat készitenek, faanyagból álló viztartóval, a melyből a víz a legalább két méter átmérőjü nagy lecsapó kerékre zuhan. Maga a hámor épülete külsőleg nem sokat mutat, négy kőfalból áll, magas tetővel. Belső berendezése következő: A nagy vizkerékkel gerendely által összekötött, legalább egy métermázsa súlyu kalapács, rendesen két tüzhely bőrfuvókkal, üllőkkel, melyeken a kapa fülét forrasztják; ugyancsak a víz által hajtott két méter átmérőjü két köszörükő.

ALSÓ-MECZENZÉF. - A "MEXIKÓ" HÁMOR.
(Saját felvételünk)
A mesternek munkaközben segitségére áll a hámorkovács-segéd, a ki a fuvót kezével hajtva, izzítja a vasat és egy a nagy kalapács mellett lelógó rudnak rángatásával ereszti a nagy kerékre zuhanó vizet. A meczenzéfi hámorosok az ujabb találmányoknak megfelelően egyre javitgatják hámoraik berendezését.
A köszörülés nehéz, egészségtelen, sok tekintetben veszélyes munkáját a segédek végzik egy keskeny deszkán ülve. A meczenzéfiek a fárasztó munka miatt korán vénülnek s hamar halnak el. Belátják ezt a hámorosok és az alakulófélben lévő szövetkezet feladatává tette, hogy egy külön köszörülő- és csiszolóműhelyt fog felállitani. Az ásókapa jóminőségü bessemeraczélból készül. Ez aczélt a diós-győri állami s a rima-murány-salgótarjáni vasműrészvénytársaság gyáraiból és Koburg kohójából hozatják. Az ásókapa-gyártáshoz szükségelt faszenet a jászói prépostsági, a felső-meczenzéfi, a stószi és a gr. Zichy-féle uradalmi erdőségek szolgáltatják.
Van a lakosoknak takarékpénztáruk, a "Csereháti takarékpénztár", tüzoltó-egyletük, kaszinójuk stb. Végre van Alsó-Meczenzéfen még olyan egyesület is, a mely létezik a nélkül, hogy meg volna. Ez a serfőző czéh. Régi időben több meczenzéfi ház azon joggal volt felruházva, hogy 327malátát gyárthatott, sört főzhetett. E jogot később a város átvette és e jogért a mai napig 50 frtot fizet a csak névleg létező czéhnek. E czéh elnöke a város mindenkori albirája, tagjai a volt és a működésben lévő városi képviselők. Kötelességük évenkint gyertyaszentelés napján testületileg a templomba menni és e nap előestéjén a városházán rendezett közvacsorán részt venni. 1848 előtt e czéh 60 tagjából állott a város elöljárósága és választásoknál csak ők, "a hatvanasok" birtak szavazati joggal.
A városi képviselőtestület jelenleg 18 virilis és 18 választott tagból áll. Országos vásárja négy van egy évben.
A piacz közepén áll szép templomba, mögötte sétatérrel. Van kórháza, melyet Pausperti Zelmos városi orvos alapitott.
Tanintézetek.
Tanintézetei a városnak: a r. kath. elemi népiskola, az iparos inasok iskolája, melynek tannyelve, két tárgy kivételével magyar, s a kisdedóvó intézet. Az állami felső fiu- és leányiskola, mely vasipar-tanműhelylyel volt egybekötve, fokozatosan megszünik, egyes városi polgárok miatt, a kik az iskolaépület felállítása elé akadályt vetettek.

« ABAUJ-SZÁNTÓ. KEZDŐLAP

Abauj-Torna vármegye és Kassa

Tartalomjegyzék

FELSŐ-MECZENZÉF. »