« ELŐSZÓ. Irta dr. Ruffy Pál. KEZDŐLAP

Bars vármegye

Tartalomjegyzék

BARS VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Irták többen. »

BARS VÁRMEGYE TERMÉSZETI VISZONYAI.
Irta O'sváth Gyula

GARAMMENTI RÉSZLET ZSELIZNÉL.
Saját felvételünk.
1A vármegye természeti viszonyainak teljes és minden tekintetben tájékoztató képét adni, ez idő szerint, lehetetlen. Az ismeretes hegy- és vízrajzon kivül a meteorologia van csak úgy-ahogy feldolgozva, míg a vármegye geologiájával, faunájával és flórájával szakembereink annyira szórványosan foglalkoztak, hogy a szétszórtan itt-ott megjelent közlemények és tanulmányok távolról sem adják a vármegye természeti viszonyainak teljes és kimerítő anyagát. A Bars vármegyére vonatkozólag eddig megjelent ily szakmunkák közül kitünnek Teschler György körmöczi tanárnak Körmöczbánya vidékéről írt terjedelmes és alapos munkája és Ruffy Pál országgyűlési képviselőnek "Bars vármegye Gazdasági Leirása" czímű kitünő tanulmányának ide vonatkozó része.
A szomszédos Hont-, Nyitra- és Esztergom vármegyék már e tekintetben gazdagabb szakirodalommal rendelkeznek, mert a vármegyék természeti viszonyainak különösen egyik-másik ága elég alaposan van feldolgozva, a mi nagy előny és segítség annak, a ki a természeti viszonyok valamely más ágának a tanulmányozásával foglalkozik. Bars vármegye sem geologiailag, sem faunája és flórája tekintetében nincs felkutatva és még évek hosszu sora fog elmulni, míg e vármegye természeti viszonyairól minden tekintetben alapos és kimerítő ismertetés lesz közrebocsátható. A szórványos kutatások eredményéről, a szomszédos vármegyék, illetőleg a határos vidékek esetleg ismeretes természeti viszonyairól tovább következtetni és még ki nem kutatott részeket leírni, ellenkezik a megbízhatóság és alaposság összes feltételeivel. Bars vármegye természeti viszonyainak bővebb, részletesebb és kimerítőbb méltatása tehát még hosszú évek szorgalmas munkájának és a messze jövőnek a dolga. A mi feladatunk most csak az marad, hogy e munka keretével és terjedelmével összeegyeztetve, azt ismertessük, a mit alaposan és lelkiismeretesen ismertetni tudunk.
A törzsében keskeny, északnak két irányban szétágazó vármegye területe 2723 km.
Közigazgatási határai keleten Zólyom- és Hont-, nyugaton Nyitra-, délen Esztergom- és Komárom-, északon Nyitra- és Turócz vármegyék.
2Természetes határai: keleten a Szikincze patak és a selmeczi hegycsoport, nyugaton a Zsitva folyó és a Tribecs hegység; északon a nagy Fátra-csoport; délről nincs természetes határa és nyitva áll egészen a Dunáig.
A vármegye - földterületének alakulatai alapján - három vidékre osztható, ú. m.:
1. a Garam-áradvány lerakodása által gazdagon termő rónává alakított barsi alföldre,
2. a Tribecs, az újbányai és selmeczi hegyek ellapuló földhullámaiból alakult délnyugati dombvidékre és
3. a nagy Fátra hegylánczolatához tartozó északi hegyvidékre.
A vármegye területének túlnyomó részét elfoglaló, a Garam és a Nyitra folyók között emelkedő hegységeket a Kárpátok nagy Fátra lánczolatához számítjuk, melynek hegytömegei közül ebben a vármegyében ágaznak el 1. a Tribecs-, 2. a Madaras-, 3. a körmöczbányai, 4. az újbányai és 5. a selmeczbányai hegycsoportok.

A MALOMKŐ PORPHIR-BÁNYA A "HIMMELREICH"-ON ÚJBÁNYÁN.
Saját felvételünk.
A Tribecs.
A Tribecs a Nyitra és a Zsitva folyók között terjed el, Pálosnagymező északi oldalán Radócz és Felfalu községeken át az Oszlányba vezető völgyekig. Főgerinczét több völgyelés fodrozza. Legnevezetesebb hágója az aranyosmarót-kistapolcsány-szkiczó-ugróczi törvényhatósági út, mely a legszebb hegyi útak egyike. Legmagasabb pontja 496 m. E hegységnek váza a gránit és a kvarcz. Oszlánynál neakomi mész és dolomit mutatkozik. Brogyánnál ős emlősök maradványaival találkozunk. Győrödnél - Verebély és Léva között - trachit jelentkezik s ez a madarasi, körmöczi, újbányai és selmeczi hegycsoportoknak a főtömege. Újbányán malomkő porfirt is találunk. A körmöczbányai és a selmeczvidéki nemes érczek leginkább zöld kőben fordulnak elő, de nem ritkák a szienitben és a gneiszban sem. A karvalyi medenczében tajtkő, tuff, a Dallos melletti Zuza hegyen mező-ázalag pánczélokból álló súroló pala és földopál fordul elő. A lutillai völgyben kvarcz-telepet, a handlovai völgyben és Nemeskosztolányban barnaszén-telepet találunk.
A Madaras-csoport.
A Madaras-csoport barsi része Pálosnagymezőtől az északra eső Fehérkőig terjed. Nevezetesebb kúpjai a Rusberg, Vapenó, Rubanó. A vármegye legmagasabb kúpjai az 1346 m. magas Madaras, a Foglyászhegy és Fehérkő. 3A Madaras csoport szélesen elterjedő zord hegység, melynek csak a szélein húzódnak meg községek.
A körmöczányai trachithegység.
A körmöczbányai, nemes érczekben és egyéb ásványokban gazdag trachit-hegységnek csak nyugati lejtői érnek a megye legészakibb részébe. Főbb csúcsai a határon emelkedő Szuchahora (1227 m.), Goldbrunn-Lehota, a melyeket dús erdőség borít. Ez a hegycsoport a körmöczi völgy két oldalán terjed egyfelől a Garamig, másfelől a handlovai és szentkereszti medenczéig. E medenczék a már megnevezett Madaras hegységtől választják el, melynek meredek lejtői a Nyitra és Garam völgyébe ereszkednek alá, míg délen a nagymezői hágó által a Zsitva és Garam közt elterülő, jóval alacsonyabb (Nagy-Inovecz 901 m.) szintén trachitből álló újbányai hegycsoporttal függ össze. A hegységet a magyar államvasutak budapest-ruttkai vonala szeli át. Nevezetesebb kúpjai a Kecskehát, mely a Nyitra és Garam folyók vízválasztója, továbbá a Szkalka, a melyen keresztül a Körmöcz- és Beszterczebánya közötti út vezet. Ehhez Aranyosmarót és Szentbenedek vidékétől kezdve dél felé csak alacsonyabb (250-349 m.) dombvidék csatlakozik, mely túlnyomóan földmívelés alá van vetve, míg a többi hegységeket nagyobbára sűrű erdők borítják. A magasabbakon hegyi legelők és kaszálók is vannak. A Garam mély, de keskeny völgyét keleten a magyar Érczhegység nyugati ereszkedője szegélyezi, melynek végső nyúlványai Léva táján vesznek el, a Garam völgyén odáig széles (10 km.) sávban felnyúló rónán.

KILÁTÁS A "HIMMELREICH"-RÓL ÚJBÁNYÁN.
Saját felvételünk.
Az újbányai hegycsoport.
Az újbányai hegycsoport a Zsitva és a Garam között a Tribecstől keletre, a Madarastól délre terül el. Dél felé mind alacsonyabbá lesz, majd dombos fensíkká törpül, kisebb-nagyobb hegyhátakat alkot, lerakodásokat, dombokat képez, mig a Dunát el nem éri. Északon a nagy Fátrához tartozó, ennek újbányai csoportjától éppen a Zsitva és Hluboka által elválasztott Tribecs csoportja rekeszti be, melynek gerincze Nyitra vármegye határát jelöli, a nagymezői hágó pedig a Ptácsnikkal fűzi össze. E hegycsoportnak nevezetesebb kúpjai Újbányán a Himmelreich (730 m.), a Kálvária, a Kereszthegy, a Nyereghegy. Aranyosmaróttól északkeletre, Ebedecz vidékén a Zsitvavölgy egyik mellékárka barnaszén-teleppel van megáldva.

A "STURCZ" KÖRMÖCZBÁNYÁNÁL.
Saját felv.
4A selmeczbányai hegycsoport.
Az Osztrovszki és Vepor hegylánczolathoz tartozik a selmeczbányai hegycsoport, mely a Garam baloldalát foglalje el. G.-Szőlős, Csejkő és Solymosig terjedő hármas kiágazásával magasabb hegységet, azon alul a határon, különösen Léva vidékén, a hatalmas agyaglerakodást képező csudai dombig dombhátakat alkot, melyek közül említésre méltóbbak a lévai és a siklósi hegy. A Dombhát hegyeken, Garamszentbenedeknél, a szőlőtermelés megszünik s a hegyeket erdőség borítja el. E hegycsoport völgyteknőjéből sugárként kiágazó völgyek közül nevezetesek a határt jelző kozelniki völgy, a Saskővár romjait uraló saskői völgy, a szklenói, vihnyei és alsóhámori völgy. A gyönyörű völgyeket elválasztó hegyhátaknak nevezetesebbje a 411 m. geletneki hegy, kitünő malomporfirral s a 619 m. Pusztavár.
Trachit.
Bars vármegye területének túlnyomó részét elfoglaló hegyes felének északfelőli jó része trachit. Ez a kőzet a legnevezetesebb. A nagy Fátra déli nyúlványa a vármegye északi részén felöleli Körmöcz vidékét, a madarasi, az újbányai hegységet és Szentbenedekig összefüggő s alászálló lánczot alkot. Innen délfelé már csak szórványosan bukik fel egy-egy kisebb dombja, így Mohi, Csiffár tájékán. A vármegye keleti részén a körmöczvidéki hegység délről összefügg a Magyar Érczhegységgel, vagyis a selmeczi trachit-lánczczal, mely dél felé fokról-fokra alacsonyodik, megszakítás nélkül Garam-Szőlősig terjed, de egyes dombja még azon alul is felüti fejét, például Léván is. Ez a geologiai harmadkorban előtört vulkanikus kőzet, számos eruptiv cyklusba sorozható, ehhez képest sokféle a faj változata is. Legérdekesebb a körmöczvidéki pyroxen andesit, melyben ősidő óta aranyat bányásznak és a szklenó-, geletnek-, ókörmöcske és újbányavidéki évszázadok óta jó malomköveket szolgáltató chyolit. A trachittuffa több helyütt, így Garamszőlősön és Dallos mellett kitünő építkezési kőben válik ki. Ugyane korszakbeli kőzetek során felemlítendő még a bazalt, különösen Karvaly, Bartos, Gramszentkereszt, Magosmart és Berzencze mellett; a vihnyei numulit mész, továbbá a barnaszén, mely számos ponton fordul elő, de rendszeresen csak egy helyen bányászszák. A trachit elmálásából származik az agyagtalaj; 5nevezetesebb megjelenése fehér változatban Körmöczbányán, Svábfalun, Ujbányán; sárganyirok mutatkozik Zsarnóczán, Geletneken, Garamréven. Tiszta sárgaföld - lösz, geologiailag egyike a legifjabb (IV.) korszak képződményeinek - a vármegye déli részét, továbbá a Garam felső folyását, a Zsitva és Nyitra stb. folyókmenti kisebb lapályt felölelő síkság.

A "MENALSTEIN" KÖRMÖCZBÁNYÁNÁL.
Saját felvételünk
Gnaisz. Gránit. Mészkő.
Az uralkodó kőzeten, a trachiton és sárgaföldön kivül található a gnaisz, mely Szkiczó közelében Nagymezőig terjed és ugyanilyen az átmérője nyugati és keleti irányban is. Ezt a kőzetet apró csillámairól, melyet részben chlorit helyettesít, sok helyütt sötét csillámpalának látszó, de másutt öregszemű szögletes kvarcz zárja be. Konglomerátját találják Dóczifürésze vidékén. Évtizedekkel ezelőtt ezen a vidéken a nagy mennyiségben előforduló ólmot, ezüstöt és vasérczet szorgalmasan bányászták. Szkiczótól a fenyőkosztolányi liaszkori márgáig elnyúló ősagyagpala a gnaisznak délnyugaton a tőszomszédja. A Tribecs hegylánczot a vármegye egyetlen nagyobb, de hatalmas gránittömzse alkotja; Szkiczótól délnyugatra fekszik, nyugati felével Nyitrának lejt. Finom szövetű, váltakozva öregszemű, kitünően idomítható. Radócztól délkeletre a werfeni pala és andesit közé ékelve, összefüggő nagyobb mészkő tömeget találunk. Elszigetelt kisebb tömeg a werfeni pala középpontjában fordul elő, így Keresztúr mellett is, valamint Nagymezőtől Dóczifürészig, sőt azontúl is kelet felé, délen pedig Fenyőkosztolányig hatalmas háromszöget alkot. Dolomitos mészkő és tiszta dolomit (triászkori) nagyobb terjedelmű szalagként vonul el Kisugrócztól Kiskolosig, Osztrivrchig, szélesen terül el Oszlány vidékén, Felfalu és Nagyugrócztól keletnek Nagymezőig. Homokos a dolomit Fenyőkosztolányon. Márga (keuper, triászkori) található Radócz és Dóczifürésze között. Jegeczes, tömött, édesvízi mész Oszlány közelében, a Nyitra jobb partján Kiskeresnyén és Simony mellett található, melyet Nagykeresnyén felül északon eocen conglomerat homok határol.
Édesvízi kvarcz.
Az Osztrivrch, Szuha, Vecserova hegy, a vármegye nyugati része éles, hegyes, szemcsés homokkőből, kvarczitból (II. kor. palaeozoi, Dias) alakult és geologiailag újabbkori testvére a limnoquarczitnak, az édesvízi kvarcznak, mely hatalmas sziklákat alkot Ó-Körmöcske, Lutilla, Kaproncza és Geletnek vidékén a hajdani gaizirforrások üledékeképen.
Folyóhálózat. A Garam.
A vármegye folyóhálózata a hegyek konfigurácziójával szorosan összefügg. Főfolyója a Garam, a mely a vármegyét hosszában szeli át. Gömörvármegyében, az alacsony Tátra hegylánczolatához számító 1943 m. magas Királyhegy délkeleti lábából ered a tengerszin felett 950 m. magasságban. Zólyom és Bars vármegyéken átvezető útja 280 kilométernyi, Bars vármegye területére Garam-Berzenczénél lép. Délnyugati útján a selmeczi és körmöczi hegyek által alkotott krátert áttörve, Tolnánál jut a hegygyürű belsejébe. Megkerüli Saskő vár romját s Garamszentkereszt és Geletnek érintése után a Susol völgyet szeli át. A hegygyűrűt Szénás községnél hagyja el s a selmeczi és újbányai hegyek között érintve a revistyei várhegyet, majd Újbányának Gupnya nevű kúpját, a garamszentbenedeki sziklán túl Tolmács 6mellett a "Tótkapú" nevű sziklatömböt áttöri, Csata alatt elhagyja Bars vármegyét s Hont és Esztergom vármegyék érintésével Esztergommal szemben, 104 m. magasságban a Dunába ömlik. E közben a barsi alföldre való érkezésétől a Dunába folyásáig a lapályvizek természete szerint kanyarog, iszapol és rombol. A Garam vízgyűjtő területe 5439 km2 kiterjedésű. A vízgyűjtő terület geologiai alkotása igen változatos. Barsmegyei részének középső szakaszát jellegzi a trachit, alsó részét a dilluviális lösz. Zólyomi részét a triászmész, gömörmegyei részét a gnaisz. Uralkodó kőzete azonban a trachit, bár az elősoroltakon kívül van még palás és márgás homokkő, agyag, mészmárga és gránit is.
A Garam vidékén dús erdőségek virulnak, kivéve Esztergommegye dunáninneni felét, Hont és Bars vármegye déli részét. Forrásától Beszterczebányig legtöbbnyire fenyvesek terülnek el. A Beszterczebánya és Szentbenedek közé eső környékét vegyes erdők borítják. A forrás vidékén a területből 80% rész erdőség. Zólyom vármegyének egész területén 56 %, Barsban 36%.

A "KŐTENGER" VIHNYÉNÉL.
Saját felvételünk
7A Garam folyó völgyhossz-szelvényének az alábbi táblázat szerinti képe van:
Távolság folyó-
kilométerekben
a torkolattól
Hely- és
helységnevek
Völgykották az Adria
felett méterekben
Kilométerenkénti
esés méterekben
0·0Torkolat a Dunába104
29·4Csata1230·65
111·5Zsarnócza2081·04
163·4Zólyom2921·59
197·0Zólyomlipcse3722·38
231·6Breznóbánya4933·50
256·0Závadka6084·72
274·0Vöröskő79010·10
280·0Forrás95026·70
A Garamon állami kezelésben elhelyezett mérczék száma 4. E mérczék adatait az alábbi táblázat mutatja.
Vízmércze állomásmaximálislegtartósabbminimálisAz észlelési idő tartama
vízállás c/m-ben
Csata39950261891-1899
Zsarnócza25055201892-1899
Zólyomlipcse13665441900
Breznóbánya15045201900
A vízállás legtartósabb - időszak szerint - augusztus, szeptember, október és november hónapokban.
A vízjáték Breznóbányánál 121 c/m, Zsarnóczánál 230 c/m, Csatánál 364 c/m, Zólyomlipcsénél 92 c/m.
A Garam víztömeg-mérési eredménye ez:
A víztömeg
méréshelye
Kelet
1899
Másodperczenként
lefolyó vízmennyiség m3
Vízállás a mérés idejében
CsataVIII. 1526·870 c/m a vízmércze 0 pontja felett
CsataXI. 419·562 c/m a vízmércze 0 pontja felett
ZsarnóczaVIII. 1427·572 c/m a vízmércze 0 pontja felett
ZsarnóczaXI. 225·655 c/m a vízmércze 0 pontja felett
ZólyomVIII. 1328·254 c/m a vízmércze 0 pontja felett
ZólyomX. 3118·446 c/m a vízmércze 0 pontja felett
BreznóbányaVIII. 117·048 c/m a vízmércze 0 pontja felett
BreznóbányaX. 284·643 c/m a vízmércze 0 pontja felett
ZávadkaVIII. 104·370 c/m a jobbparti szelvény karó teteje alatt
ZávadkaX. 272·978 c/m a jobbparti szelvény karó teteje alatt
ZólyomlipcseVIII. 1321·776 c/m a vízmércze 0 pontja felett
ZólyomlipcseIX. 112·060 c/m a vízmércze 0 pontja felett
Az ipari értékesítés czéljából előállítható vizierők nagysága a legalacsonyabb vízállások idején a következő:
Esés
m/km.
Távolság folyó
km-ben a torkolattól
Hely- és
helységnevek
A legala-
csonyabb
A legtar-
tósabb
A legala-
csonyabb
A legtar-
tósabb
vízállásoknak megfelelő
vízmennyiség
m3/1 c.
vízállások alkalmával
nyerhető elméleti vizierők
lóerőben másodperczenként
és kilométerenként
-0Torkolat----
0·6529·4Csata16·027·0139234
1·04111·5Zsarnócza18·526·0256360
1·59163·4Zólyom12·521·5265455
2·38197·0Zólyomlipcse8·014·5254460
3·50231·6Breznóbánya2·54·0116187
4·72256·0Závadka1·52·594157
10·10280·0Forrás----
8A hegységek magassága, melyek két oldalról a Garam folyásának felső két harmadát határolják, 600-2000 m. között váltakozik. A Garam tutajozásra alkalmas. Mellékvizei az Érczhegység hatalmas tömegéből eredő Szekincze, az ezzel egyesülő Perecz patak és a Lutilla, mindakettő bő vizű ugyan, de rövid folyású.
A Zsitva.
A Zsitva, a Grammal egyközüleg halad, oly közel ahhoz, hogy a kettő közötti távolság 10-20 km. között váltakozik. Vízgyűjtő területe 1218 km2-nyi. A terület geologiai alkatrésze diluviumi lösz; az azt övező magasabb hegyekben kis mértékben mész, gránit és trachit. A Zsitvának csak a forrása körüli vidékén vannak tölgy és bükk erdőségek. Azon alól itt-ott látható csak kisebb területű erdőség. Az összes erdőség területi aránya Zsitva vidékén valami 20%.

A GARAMVÖLGYE ZSARNÓCZÁNÁL.
Saját felvételünk
A Zsitva Verebély és Aranyosmarót között nagyobb esésű. Malonya és Aranyosmarót között 4·30 m., Verebély és Malonya között 1·90, Verebély és a torkolat között már csak 0·50-1·00 m. között változó az esése.
Távolság folyó-
kilométerben
a torkolattól
HelységnévVízierő elméleti
lóerőkben kifejezve
másodperczenként és
1 kilométerenként
42Gyorok
53Verebély3·3
63Malonya8·6
A Zsitva mellékvizei a Tribecs hegységből eredő Dervencze, Sztránya és Hluboka.
A Nyitra. A Turcsek. Hőmérsékleti viszonyok.
A Nyitra a vármegye oszlányi járásán folyik végig. A Körmöcz tájékán eredő Turcsek patak a Turóczba szakad s ezzel együtt a Vágba ömlik.
A vármegye hőmérsékleti viszonyai szorosan összefüggnek a vármegye domborzati viszonyaival. Az északi hegyes vidéken az évi középhőmérséklet leszáll 8 C. fokra, mig délen, a lapályos helyen felmegy 9·5 C. fokra, tehát eléri a kis magyar Alföld évi izotermáját. Két helyről van a vármegyéből hosszabb hőmérsékleti megfigyelésünk, nevezetesen Körmöczbányáról és Léváról. E két hely középhőmérséklete az egyes hónapokban s az évben a következő:
Jan.Febr.Márcz.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szept.Okt.Nov.Decz.Év
Léva2·40·84·310·715·218·921·020·116·210·44·21·79·7
Körmöczbánya2·51·22·58·113·016·718·617·814·08·92·91·58·1
9A két hely hőmérsékletét egymással összehasonlítva, azt találjuk, hogy az az év két leghidegebb hónapjában, deczemberben és januárban csaknem egyenlő, jóllehet Körmöczbánya közel 400 méterrel fekszik magasabban, mint Léva. Kifejezést nyer e feltünő jelenség még abban is, hogy Léván jóval lejebb száll a hőmérséklet mint Körmöczbányán, így pl 1871-1880-ig a legalacsonyabb hőmérséklet Léván 25·6 C° volt, míg Körmöczbányán ugyanazon időben csak 19·0 fokra szállt le a hőmérő. Nyáron - a két hely magasságának megfelelően - Léván melegebb lévén, a hőmérséklet ingadozása a megye déli részén nagyobb mint az északin. Számokban kifejezve, a hőmérséklet abszolut ingadozása Léván 62·0 C°, Körmöczön 54·1 C°.
E feltünő jelenség okát valószinűleg Körmöczbánya védettebb fekvésében kell keresnünk. Hasonlók a hőmérsékleti viszonyok Selmeczbányán is.

A NAGY SZIKLA SZENTBENEDEK ELŐTT.
Saját felvételünk
Felhőzeti viszonyok.
A felhőzeti viszonyok Hegyfoky szerint a következők: Legborultabb hónap a deczember, legderültebb az augusztus, után a július, csaknem egyformán borult a márczius, az április, a május és június. Általában véve Bars vármegye az ország borultabb vidékeihez tartozik.
Szélviszonyok.
A mi a szélviszonyokat illeti, Hegyfoky szerint a vármegye északi hegyesebb vidékén az északi, a vármegye déli részén pedig a nyugati szél az uralkodó.
A csapadék.
Bars vármegye csapadék eloszlásának részletes képét, az aránylag csekély számú észlelő állomások miatt, ez idő szerint még nem lehet leirni. Általánosságban a 25 évi átlagok alapján annyit állapíthatunk meg, hogy a vármegye délkeleti részében az évi átlagos csapadékmennyiség 500-600 (Léva 557) milliméter, az északi hegyes vidéken 900-1000 (Körmöczbánya 915) milliméter, a völgyekben pedig 600 és 800 milliméter között váltakozik (Aranyosmarót 646, Geletnek 734, Zsarnócza 772 milliméter).
Az évszakonkénti eloszlás a vármegyében sehol sem egyenlő; legtöbb a csapadék nyáron és legkevesebb télen; e két évszak csapadékmennyisége oly viszonyban áll egymáshoz, mint kettő az egyhez, azaz nyáron kétszer annyi a csapadék, mint télen. Őszszel aránylag csak kevéssel esik több, mint tavaszszal. Ez különben kitünik a következő táblázatból is.
ÁllomásTélTavaszNyárŐszÉv
Aranyosmarót108 m/m163 m/m210 m/m165 m/m646 m/m
16·7 %25·3 %32·5 %25·5 %
Geletnek127 m/m178 m/m210 m/m219 m/m734 m/m
17·3 %24·3 %28·5 %29·9 %
Körmöczbánya191 m/m227 m/m259 m/m238 m/m915 m/m
20·9 %24·8 %28·4 %26·0 %
Léva99 m/m138 m/m179 m/m141 m/m557 m/m
17·8 %24·8 %32·1 %25·3 %
Zsarnócza165 m/m190 m/m207 m/m210 m/m772 m/m
21·4 %24·6 %26·8 %27·2
10Megjegyezzük, hogy minden évszak három hónap csapadékát jelenti, t. i. a tél a deczember, január és február összegét stb.; az állomásokhoz írt felső szám az abszolut csapadékmennyiséget (milliméteekben) jelenti, az alsó szám pedig ennek százalékát, az évi csapadékmennyiséghez viszonyítva. Egy milliméter csapadékmennyiség alatt értjük egy négyzetméter felületén eloszlott egy liter vízmennyiségnek a magasságát.
Hogy a csapadékmennyiség havonkénti eloszlásáról, azaz a csapadék eloszló menetéről némi tájékozást nyerjünk, egybeállítottuk két állomás havi átlagait, illetve ezek százalékait az évi mennyiséghez viszonyítva. E szerint:
Jan.Febr.Márcz.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szept.Okt.Nov.Decz.
Geletnek443346587470786274836250m/m
65·94·56·37·910·19·510·68·410·111·38·56·9%
Körmöcz-
bánya
605673639193858175966775m/m
6·66·18·06·99·910·29·38·98·210·47·48·2%
Ha ezeket az adatokat a vármegyével szomszédos állomásokon végzett észlelések átlagaival egybevetjük, azt találjuk, hogy Bars vármegye hegyes vidékein októberben van az első vagy és júniusban a másod- vagy mellékmaximum, ellenben a síkságon júniusban van a és októberben a mellékmaximum; a csapadék minimuma pedig az egész megyében februárban szokott fellépni.
A vármegye legnagyobb részén a főmaximum októberben van, a nyári csapadék mégis jóval több, mint az őszi; ennek oka az, hogy a júliusi és augusztusi csapadékmennyiség jóval több, mint a szeptemberi és novemberi.
Ha megszámláljuk a napokat, a melyeken mérhető csapadék esett, akkor általános képet nyerhetünk a csapadék gyakoriságáról. Jó lesz itt megjegyezni, hogy mi csak azokat a napokat tekintjük csapadékos napoknak, a melyeken legalább is 0·5 mm. csapadékot mértek, vagyis a harmatból, zuzmarából, ködből stb. származó csapadékot nem veszszük számítás alá. Így Körmöczbányán egy évben átlag 123 napon mérnek csapadékot. Ez a szám évszakonként következően oszlik meg:
TélenTavaszszalNyáronŐszszel
28323429
csapadékos nap. Leggyakoribb tehát a csapadék nyáron, azután tavaszszal és ritkább télen, majd őszszel.
Ha a csapadékos napok számát és a csapadék-mennyiséget egymásra vonatkoztatjuk, átlagos képet nyerünk az egy 24 óra alatt esett csapadékmennyiségről, azaz a csapadék intenzitásáról. Legintenzivebb a csapadék ősszel és legkevesebb esik egy nap alatt télen, vagyis az őszi csapadék bőséges, a téli szegényes; ellenben tavaszszal meg nyáron a csapadék intenzitása egymástól nem mutat lényeges eltérést.
A zivatarokat illetőleg régebbi időkből csupán Léváról vannak megbízható adataink, melyek szerint a zivataros napok száma:
18711872187318741875187618771878187918801881Évi átlag
192320192519121620412321·5
ezenfelül a 90-es évek elejéről Körmöczbányáról, a hol ugyancsak a zivataros napok száma az évben:
1889189018911892189318941895Évi átlag
2027231914222020·07
Ezen adatok szerint a nevezett helyeken és a nevezett időközben évenként átlag 21 napon szokott zivatar (mennydörgés, villámlás) előfordulni.
Hogy ez a két állomás körülbelül jellemzi is a vármegye zivataros viszonyait, az kitünik a zivataros napok évi átlagos eloszlásából Magyarország területén, a hova Bars vármegye 21 átlagos zivataros napjával egészen jól beilleszkedik. Néhány helytől eltekintve ugyanis, az 1871-től 1895-ig terjedő szórványos zivatarmegfigyelések alapján az egész északi Felföldön 20-25 nap között van a zivataros napok évi átlagos száma.
1896 óta egyre sűrűdő s rendszeres zivatarmegfigyelő hálózatunk van; innentől 1900-ig már több állomás megfigyelésével rendelkezünk s már a 11zivataros napok számát az egyes hónapokról is meg tudjuk adni, a mint következik:
ÉvJan.Febr.Márcz.Ápril.Máj.Jun.Jul.Aug.Szept.Okt.Nov.Decz.Évi összeg
Körmöczbánya1896   145751   23
 1897  2 634     15
 1898  2195051   23
 1899  14261041   28
 1900   355561   25
          5 évi átlag22·8
Zsarnócza1896    22252   13
 1897  1 2641    14
 1898  1135 3    13
 1899   315235   19
 1900    4343    14
          5 évi átlag14·6
Aranyosmarót1896    46473   24
 1897  2 76511   22
 1898   447161   23
 1899   3361034   29
 1900   13464    18
          5 évi átlag23·2
Kiskálna1898  114846    24
 1899   33787    28
 1900   23865    24
          3 évi átlag25·3
Zseliz1898    9636    24
 1899   3261172   31
 1900    498     21
          3 évi átlag25·3
Génye-puszta1897    7553    20
 1898  3271037 1  33
 1899   5571094   40
 1900   1513761   33
          4 évi átlag31·5
Léva1897  1 663     16
 1898   14515    16
 1899   423742   22
 1900   12324    12
          4 évi átlag16·5
Ezek az újabb megfigyelések egymás között nem eléggé egyeznek; a zivataros napok nehány évről adódó évi átlaga több állomáson vagy eltér egymástól, a minek oka - a legnagyobb valószinűség szerint - magában az észlelők eljárásában rejlik. Egyik észlelő csupán a helyszinén kitörésre jutó zivatarokat jegyzi fel, míg a másik a távoli zivatarokat is feljegyzi. Az előbbire példa Zsarnócza vagy Léva 14·6, illetve 16·5 átlagos zivataros nappal, az utóbbira példa Génye puszta (Léva mellett) 31·5 átlagos zivataros nappal. Középúton vannak a többi állomások - s ez felel meg körülbelül a tényleges állapotoknak - nevezetesen Körmöczbánya 22·8, Aranyosmarót 23·2, Kiskálna 25·3 és Zseliz 25·3 átlagos zivataros nappal az évben. Ezek a számok Körmöczbánya és Léva hosszabb idejü sorozatához is elég közel állanak.
A mellékelt megfigyelésekből már az is kitünik, hogy a legtöbb zivatar rendszerint júniusban van; ezután következik július, augusztus és május, körülbelül egyforma gyakorisággal; a téli hónapok teljesen zivatarmentesek; kora tavaszszal és késő ősszel csak szórványosan vannak zivatarok.
A Magyar Statisztikai Évkönyv újabb folyamaiban fel vannak sorolva azok az esetek is, a melyekben a tűzvész oka villámcsapás. E szerint Bars 12vármegyében 1890-ben 5, 1891-ben 3, 1892-ben 9. 1893-ban 5 és 1894-ben 2 esetben volt a tűzvész oka villámcsapás. 500 km2-re ebből átlag 4-5 eset esik, a mely számmal Bars vármegye ama vármegyék közé sorakozik, a melyekben elég gyakran oka tűzvésznek a villámcsapás. Ebben a tekintetben Bars vármegyét az összes vármegyék közül csupán Fejér, Vas és Zala vármegyék mulják felül - az említett 5 évi adatok alapján.
* * *
Irodalom. Hantken: "Adalékok a Kárpátok földtani ismeretéhez." "Magyarország geologiai térképe," (A magyarhoni geolog. társ. kiadv). - Teschler György: "Körmöczbánya és északnyugati vidékének kőzetei." - Gesell: "Körmöczbánya vidéke." Szabó József dr.: "Selmecz környékének geologiai leirása." - Siegmeth: "Budapesttől Oderbergig." - Tirts: "Selmeczi kalauz." - Ruffy Pál: "Bars vármegye gazdasági leirása." (Külön lenyomat a "Közgazdasági Szemle" 1901. nov. füzetéből.) - Bendant: "Voyage mineralogique et geologique au Hongrie 1882. Vol. I-III. et atlas." - Héjas Endre és Raum Oszkár: "Időjárás" czímű meteorologiai folyóirata.

A SZKALKA NYÍLÁSA KÖRMÖCZBÁNYÁNÁL
(zárókép). Demian Lajos felvétele.

« ELŐSZÓ. Irta dr. Ruffy Pál. KEZDŐLAP

Bars vármegye

Tartalomjegyzék

BARS VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Irták többen. »