« Erdőgazdaság. Írta Hering Samu. KEZDŐLAP

Gömör-Kishont vármegye

Tartalomjegyzék

Ipar, kereskedelem és hitelügy. Írta Szabó Endre. »

244Vadászati viszonyok.
Írta Dénes Géza
Gömör-Kishont vármegyét vadászati viszonyai tekintetében az első vármegyék közé kell sorolnunk, mert itt nemcsak a természeti és éghajlati-viszonyok kedveznek a különféle vadnemek tenyésztésének és szaporodásának, hanem különösen kedvező volt úgy a multban, mint a jelenben is, az a körülmény, hogy a vadászat iránt érdeklődő gömörmegyei nagybirtokosok - nem kímélve költséget - oda törekedtek és törekednek, hogy a különféle vadfajok megtelepíttessenek és a meglevők a legnagyobb ápolásban és gondozásban részesüljenek.
Ez a kedvező állapot azonban nem terjed ki az egész vármegye területére, mert míg a Mészhegység fensíkjain vízhiány miatt a vad nem szaporodhatik, addig a megye más részeiben a hiányos ápolás és gondozás, a hajtóebekkel való vadászat, a vadállományt a minimumra csökkenti.
A nagy vad szaporodásával szemben gomba-módra szaporodnak a vadorzók is, kik ez idő szerint csapatosan keresik fel a legvaddúsabb vidékeket és valóságos hajtóvadászatokat rendeznek a féltett vadra a nélkül, hogy a tilalmi időszakra tekintettel lennének. - A vadőrző személyzetet, orvlövéseikkel már sikerült megfélemlíteniök úgyannyira, hogy a rendesen nagyobb családdal megáldott erdő- és vadőr nem meri a gyakran 20 személyből álló vadorzó-csapatot üldözőbe venni.
A hatóságok e baj orvoslására mindent elkövetnek, de a mai vadásztörvény mellett az eredmény semmis, mert a vadorzónak vagyona nincs, a kiszabott 10-30 napi elzárást pedig pihenésre használja, hogy kiszabadulva, újra kezdhesse a vad pusztítását. A vadorzók által elejtett vad nagyobb része orgazdák útján kerül piaczra, kisebb részét pedig az orvvadászok maguk használják fel.
Vadászterületek.
Gömör-vármegye összes vadászterülete 717,324 kat. hold, melyből 372,784.68 kat. hold erdő s 344,539.32 egyéb vadászterület.
A vármegyében fekvő uradalmakban a vadászati jog legnagyobbrészt önállóan kezeltetvén, bérelt terület csupán a vármegye öt rendezett tanácsú városa s a járásokhoz tartozó községek és közbirtokosságok vadászterülete.
A vármegye öt rendezett tanácsú városának összes vadászterülete 37,270.7 kat. hold, melyből 19,826.8 erdő, 17.443.9 egyéb terület. Az összes évi bérösszeg 2353 korona 28 fillér, egy holdra tehát évenként 6 fillér esik.
A vármegye hat járása közül: a tornallyai járásban 57 község vadászterülete van bérbe adva. A bérbeadott terület nagysága 69,963 kat. hold, melyből 27,329 hold erdő és 42,634 hold egyéb terület. Az évi bérösszeg 2153 korona 60 fillér, egy holdra tehát évenként 3.07 fillér esik.
A rozsnyói járásban 51 község vadászterülete van bérbe adva. A bérbeadott terület nagysága 146,165 kat. hold, melyből 72,122 kat. hold erdő, 74,043 kat. hold egyéb terület. Az évi bérösszeg 2149 korona 60 fillér, egy évre tehát holdanként 1.4 fillér esik.
A nagyrőczei járásban 42 község vadászterülete van bérbe adva. A bérbeadott terület nagysága 15,415 kat. hold, a melyből 4303 hold erdő, 11,112 245hold egyéb terület. Az évenkénti bérösszeg 683 korona 50 fillér, tehát holdanként egy évre 4.4 fillér esik.
A rimaszécsi járásban 51 község vadászterülete van bérbe adva. A bérbeadott terület nagysága 46,828 kat. hold, melyből 2,023 hold erdő, 44,805 kat. hold egyéb terület. Az évi bérösszeg 1363 korona 12 fillér; esik tehát egy évre holdanként 2.4 fillér.
A rimaszombati járásban 46 község vadászterülete van bérbe adva. A bérbeadott vadászterület nagysága 63,792 kat. hold, melyből 18.473 kat. hold erdő, 45,319 kat. hold egyéb terület. Az évenkénti bérösszeg 2637 korona 32 fillér; tehát egy évre 4 fillér esik holdanként.
A garamvölgyi járásban 7 község vadászterülete van bérbe adva. A bérbeadott vadászerület nagysága 24,578 kat. hold, melyből 1420 hold erdő, 23,158 hold egyéb terüelt. A vadászati bérösszeg évenként 431 korona 20 fillér; esik tehát holdanként egy évre 1.7 fillér.
A vármegyének hat járása közül vadban leggazdagabb a garamvölgyi, nagyrőczei, rozsnyói és a rimaszombati, a mennyiben e járásokba esnek a nagy uradalmak vadászterületei, a hol a vad megfelelő gondozásban részesülvén, átterjed a szomszédos vadászterületekre is.

Coburg Fülöp herczeg pusztamezői vadászlaka.
Saját felv.
A legnagyobb vadászat-tulajdonosok.
Legnagyobb vadászat-tulajdonosok a vármegyében: Fülöp Szász Coburg Gothai herczeg, kinek saját vadászterülete 112,396.84 k. hold, mely területből 97,697.83 kat. hold erdő, 14,699.01 k. hold egyéb terület. - Gróf Andrássy Géza, kinek saját vadászterülete 29,685.9 kat. hold, mely területből 26,334.7 kat. hold erdő, 3351.2 kat. hold egyéb terület. - Gróf Andrássy Dénes, kinek saját vadászterülete 26,000.80 kat. hold, melyből 19,975.6 kat. hold erdő, 6025.20 k. hold egyéb terület. - A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság saját területe 25,682.67 k. hold, melyből 24,401.98 k. hold erdő, 1280.69 k. hold egyéb terület. - A rozsnyói róm. kath. püspökség saját területe 5080.62 k. hold, melyből 4430.62 k. hold erdő, 650 k. hold egyéb vadászterület.
Vadnemek.

A szarvas.
A vadnemek közül előfordul a vármegye területén: a szarvas, a mely nem ősvadja a vármegye rengetegeinek, mert Ágoston Szász Coburg Gothai herczeg telepíttette meg. 1869-ben elrendelte, hogy a murányi uradalom polomkai erdőhivatalában, a zavadkai határban szarvaskert létesíttessék, s a vadaskertbe a balogi szarvaskertből szarvasok telepittessenek át. A mikor pedig e vadaskertben a szarvasállomány megfelelően felszaporodott, a vadaskertet szétbonttatta s a szarvasokat szabadon bocsátotta, melyek azután leginkább délkelet és délnyugat felé terjedtek el s így az északnak fekvő Királyhegy erdőségeibe alig jutott valami. A mostani birtokos, Fülöp Szász Coburg Gothai herczeg tehát 1889-ben a pusztamezői erdőségekbe is telepíttetett szarvasokat, melyek azonban a vidék rideg volta és az idegen vadászterületek közelsége miatt csak lassan szaporodhatnak.
246A Sajóvölgyén, Betlérben gróf Andrássy Manó 1885-ben létesített szarvaskertet, melybe Zemplénből telepített át 16 szarvastehenet és 5 szarvasbikát. Megfelelő szaporodásuk következtében nehány év után szabadon bocsátotta őket. Vérfelfrissítés czéljából pedig a mostani birtokos: gr. Andrássy Géza hozatott 1892-ben hét szarvastehenet, melyeket megérkezésük után szabadon bocsáttatott.



Coburg Fülöp herczeg fabovai, klatnai és prehibkai vadászlakai.
Saját felv.
A három vadaskertben felszaporított és szabadon bocsátott szarvasokból alakult Gömör vármegye mai szép szarvasállománya, mely - sajnos - egyes helyeken túlszaporodván, a szarvasbikák fejdíszén a visszafejlődés és az elkorcsosodás nyomai vehetők észre.
A szarvasállomány évről-évre leginkább dél felé, legkevésbbé észak felé terjed s már alig van Gömörmegyében összefüggőbb erdőterület, a hol a vadászattulajdonosok ne élveznék a szarvasbőgés idejében a szarvasvadászat izgató sportját.
A szarvasvadászat sikeres gyakorlása érdekében a vármegye szép fekvésű erdőségeiben kényelmes és czélszerű vadásztanyák épültek, sőt Coburg herczeg az állandó érintkezés s a vadászat megkönnyítése czéljából telefonhálózatot is létesített. A hegységek erdőségeiben épült vadásztanyák száma 29. Ezek s a vadászösvények segélyével a szarvascserkészet már a legfélreesőbb völgyekben, a legmeredekebb hegyoldalakon és hegygerinczeken is akadálytalanul gyakorolható.
Évről-évre nagyobb számú szarvasbika esik zsákmányul a bőgési időszak alatt s közöttük sok szép hatalmas példány is. Mivel azonban az utóbbi években, egyes helyeken, a túlságosan elszaporodott szarvasok között a visszaesés nyomai voltak észlelhetők, Fülöp Szász Coburg Gothai herczeg a murányi uradalomban évenként 130 szarvastehén és 20 darab szarvasbika lelövetését rendelte el.
A dámvad.
A vármegye második nagy vadja a dámvad, melyet gróf Andrássy Manó telepíttetett meg 1887-ben a betléri uradalomban. A Morvaországból hozatott 20 darab alig egy évig volt az ideiglenes vadaskertben, a midőn szabadon bocsátották. A dámvadak észak felé terjednek és nagyon kedvelik a havasi legelők kopár részeit; nyáron rendesen a legmagasabban fekvő kopár legelőkön többnyire kisebb csoportokban láthatók, erős telek idején azonban lehúzódnak az etetőkhöz. A létszám már megüti a 300-at és közöttük sok szép erős lapátos is látható. A lapátok nagyságán észrevehető ugyan a kukoricza-, 247répa- és repcze-ültetvények és vetések hiánya, de azért találkoznak közöttük oly hatalmas példányok is, hogy a délvidék dúsan táplált lapátosaival vetekedhetnek. A bőgés ezen a vidéken október vége felé kezdődik s november első harmadában végződik. Ebből a vadnemből évente 15-20 darabot lőnek.

Vaddisznók etetése a felsőbalogi vadaskertben.
Saját felv.
A sörényes juh.
A sörényes juhot (Amontragus Tragelaphus), mely átmenet a kecske és a juhfaj között, gróf Andrássy Géza telepítette meg 1897-ben a betléri uradalomban. A hozatott 6 sörényes juhot ideiglenesen vadaskertbe helyeztette el, a hol 4 év alatt 12 darabra szaporodván, szabadon bocsáttattak. E 12 darab a zord éghajlatot megszokta s remélhető, hogy ez a ritka és szép vad a vármegyében el fog terjedni.
A mufflon.
A mufflont (Ovis Musimon) szintén gróf Andrássy Géza honosította meg Betlérben. 1895-ben érkezett 3 darab, 1896-ban 48. Ez a küldemény nagyon rossz állapotban érkezett Betlérbe, úgy hogy számuk nehány hónap alatt a felére csökkent. Ma már ez a vadnem is szépen felszaporodott és többnyire a mezőség közelében fekvő erdőkben tartózkodik. A zord időjárást ezek is megszokták s rendesen nagyobb csapatokban láthatók egy öregebb kos vezetése alatt. Úgy a sörényes juhra, mint a mufflonra csakis nagyobb elszaporodásuk esetén fognak vadászni.
Az őz.
Őzvad Gömör vármegyében különösen a rőczei, rozsnyói és garamvölgyi járásokban fekvő erdőségekben található szép számmal. Itt azonban aránylag keveset lőnek, mert nagyon kímélik őket. A kisebb vadászterületeken hajtóebekkel vadászszák őket, gondozásban nem részesülnek s így ezeken a területeken a szaporodás alig észrevehető. Az őzvadban gyakran pusztít a szőrféreg-járvány, sőt az 1894/95-iki télen az őz-állományt az általánosan fellépett tüdő-, máj- és léprothadás erősen megtizedelte. Gömör vármegyében évenként átlag 600 őz kerül terítékre.
A siketfajd.
A siketfajd a garamvölgyi, nagyrőczei, rozsnyói és rimaszombati járások fenyvesekkel borított magas hegységeiben fordul elő; de szaporodása és terjedése - habár nagyon kímélik - igen lassú, a minek a vadsertés elszaporodása egyik főoka, mely a tavaszi hónapokban a földön fészkelő siket- s egyéb fajdfélék tojásait pusztítja úgy, hogy már a tavasz második felében család nélküli siketfajd-tyúkokat lehet látni.
A siketfajd a Fülöp Szász Coburg Góthai herczeg pusztamezői vadászkastélyának környékén elterülő erdőségekben van a legnagyobb számban.
Ezt a vadászkastélyt Ágoston Szász Coburg Gothai herczeg 1869-ben építtette, hogy a fárasztó siketfajd-vadászatot megkönnyítse és itt tényleg a vadászat rendesen szép sikerrel jár.
248Fülöp herczeg is nagy szeretettel vadászik siketfajdokra, sőt Ferdinánd bolgár fejedelem is, mely alkalommal hosszabb időt tölt a pusztamezői vadászkastélyban és innen indul vadász-kirándulásaira. A vármegyében terítékre hozott siketfajd-kakasok száma évenként 10-20 között ingadozik.
A nyirfajd.
A nyirfajd az egész vármegyében, nemcsak az elő- és közép-hegységben, hanem a legmagasabb fekvésű hegytetőkön is található. Szaporodását nehéz megfigyelni, mert vándorol; egyes években 30-40 darab kakast lehet hallani s a következő évben ugyanott nyoma sincs. Ezt a szép vadat a rókák és ragadozó madarak nagyon pusztítják és az utóbbiak gyakran hajnalpirkadáskor csapnak le a dürgő kakasok közé s így akárhányszor megsemmisítik a leshelyben várakozó vadász mulatságát.
Ezt a vadnemet, farkdísze miatt, az orvvadászok is pusztítják és a vármegye felső vidékén alig van legényember, kinek kalapját a nyirfajd görbe farktolla ne diszítené. A vármegye vadászterületein évenként átlagosan 50 nyirfajdkakas kerül aggatékra.
Felemlítésre méltó, hogy az e két fajd keresztezéséből származó korcsfajd is elő szokott fordulni.

Gróf Andrássy Géza betléri állatkertje.
Vogel D. felv.
Egyéb vadnemek.
Nyúl, császárfajd és fogoly kisebb-nagyobb számban az egész vármegyében található s a közelmult évek gyenge telei a szaporodást nagyon elősegítették. - Leginkább bővelkednek e vadnemben a rimaszécsi, tornallyai és rimaszombati járásokban fekvő vadászterületek.
A vízi vad csak vonulás közben, akkor is igen gyéren, látható.
A szalonka a vármegye alsóbb részeiben szép számban szokott jelentkezni, a vármegye felsőbb vidékein azonban már nagyon megoszlik és így ott a tavaszi vonuláskor, esti lesen, alig lehet egyet-kettőt hallani.
Haris és fürj általában kevés szokott lenni.
A medve.
Gömör vármegye legnagyobb ragadozója a medve, mely egyszersmind ősvadja a vármegyének. - A garamvölgyi, rőczei, rozsnyói és rimaszombati járások összefüggő erdőrengetegeiben tartózkodik, honnan makk-termő években 249ellátogat az alsóbb vidékekre is. Embert és állatot ritkán támad; eledele gyümölcs és makk. A kár, a mit a legelésző marhában okoz, alig érdemel említést. Hosszú telek után azonban jelentékeny kárt okoz az elgyengült hasznos és sörtevadban, különösen akkor, ha a tavasz beálltával az erdőségek talaját magas hó borítja.
Ilyenkor a hosszú télen át elgyengült vadat a nagy hóban rövid hajsza után elfogja és felfalja, a prédából megmaradt részt azonban galyakkal gondosan betakargatja, hogy másnapra jusson belőle.
A medve a Coburg Fülöp herczeg murányi és sumjáczi, gróf Andrássy Dénes krasznahorkaváraljai, valamint gróf Andrássy Géza betléri és szádvári uradalmaiban szép számmal van s ez uradalmakban izgalmas és eredményes medve-vadászatokat szoktak tartani.
Említésre méltó, hogy a murányi uradalomban 1885. év február hó 13-án néhai Rudolf trónörökös is vadászott medvékre, mely alkalommal egy hatalmas medvét ejtett el. Ezt a helyet örök emlékezetül Fülöp Szász Coburg Gothai herczeg emlékkővel jelöltette meg.

Gróf Andrássy Géza vadászlaka Kisfalu pusztán.
Saját felv.
A betléri és szádvári uradalmakban a medvevadászatok rendesen november hó végével tartatnak meg; ilyenkor a betléri kastélyban sok főnemes találkozik. A vadászok főhelye a szulovai völgy. A vadászatokon főrangú hölgyek is részt vesznek, fegyver nélkül, de vadászok közelében. Néhai Milán szerb király egyszer s Ottó kir. főherczeg kétszer vett már részt a betléri medvevadászatokon és Ottó kir. főherczegnek sikerült is egy szép anyamedvét elejteni. A betléri vadászatokon 3-5 darab medve szokott évente terítékre kerülni. Farkas Gömör vármegyében nincsen.
Egyéb dúvadak.
A hiúz nem állandó vadja Gömörnek, hanem a szomszédos Túrócz, Liptó és Szepes vármegyékből vándorol át s az őz-állományt rövid ideig pusztítja.
A vadsertések az egész megyében el vannak terjedve, különösen a rozsnyói, nagyrőczei és rimaszombati járásokba eső vadászterületeken. Mivel a terményekben károkat okoznak, folyton pusztítják őket. Évente átlag 250 kerül terítékre.
A róka az egész megyében, de leginkább a rimaszécsi járásban fordul elő, a hol a balogi erdőhivatal alsó pagonyaiban Coburg herczeg minden évben sikeresen szokott rókára vadászni és ezért a róka ezen a vadászterületen óvásban részesül. A vármegyében évente átlag 500-at pusztítanak el.
250A vidra is gyakori és különösen a pisztrángdús hegyi patakokban okoz nagy károkat. Csapóvassal pusztítják.
A fa- és kő-nyest szintén elég gyakori; de számuk évről-évre apad. - Csapóvassal, méreggel és fából készült csapdákkal pusztítják. Hasonlóképen pusztítják a görényt is.
A morga, melyet a hetvenes évek elején telepítettek meg a garamvölgyi járáshoz tartozó királyhegyi lánczolatban, már nagyon elszaporodott s az általa okozott károk évről-évre szaporodnak.
A szárnyas ragadozók közül a vármegye területén előfordul a kőszáli sas, suholy, ölyv, a különféle héják és kányák. A két első csak gyéren látható, az utóbbiak a tavaszi és őszi vonuláskor jelennek meg.

Gróf Andrássy Géza vadásztrófeumai a szulovai vadászlakban.
Saját felv.
A Coburg herczegi vadaskert.
Felemlítendő még a vármegyében a balogi uradalomban fekvő s Fülöp Szász Coburg Gothai herczeg tulajdonát képező, kőkerítéssel körülzárt 310.97 kat. hold terjedelmű vadaskert, melyben a herczeg évenként nagy vadászatokat szokott tartani. E vadaskertben a vad létszáma változó, átlag azonban a szarvasok száma 50, a dámvadaké 25, a vadsertéseké 250. A szarvasokból évenként 8-10 darabot, a dámvadakból 5-6 darabot, a vadsertésekből 70-80 darabot lőnek le. - A szarvsok fele fehér szarvasokból áll, melyeket 17 év előtt Angliából telepítettek át.

« Erdőgazdaság. Írta Hering Samu. KEZDŐLAP

Gömör-Kishont vármegye

Tartalomjegyzék

Ipar, kereskedelem és hitelügy. Írta Szabó Endre. »