« NYITRA-ZSÁMBOKRÉTI JÁRÁS. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

PRIVIGYEI JÁRÁS. »

112PÖSTYÉNI JÁRÁS.
A Pozsonyvármegyével határos pöstyéni járás néhány helység kivételével, mely a Vág balpartjára esik, a Vág jobb partján, a folyó és a brezovai hegység közt terül el. Térfogata 59.794 kath. hold, lakosainak száma 21,012, akik, 365 magyar és 1418 német, valamint 100 különböző nyelvű lakoson kivül, mind tótok. 372 ágostai ev. és 1243 izraelita vallásún kívül valamennyi r. katholikus. A járás székhelye Pöstyén.
PÖSTYÉN.
Pöstyén.
Pöstyén nagy község, a Vág jobb partján fekszik. Lakosainak száma 4643, a kik közt 190 magyar, 587 német, a többi tót. Vallásra nézve a r. katholikusok vannak túlsúlyban, ágost. evangelikus csak 41, izraelita ellenben 525 volt az 1891-iki népszámláláskor. A XII. század elején "Pescan" és "Besan" néven, mint Bana vár tartozéka szerepel. Később Lehotának is nevezték. Van itt egy r. kath. templom, egy kápolna és egy izr. imaház. A kath. templom 1828-ban épült. Kegyura gróf Erdődy Ferencz. A faluban egy régi zárda- és templom-rom látható. Ez a XIII. századból származik és e század elején pusztult el Szentélyében még ma is több érdekes és szép csúcsíves részlet látható. Itt van gróf Erdődy Ferencz csinos vadászlaka is, melyet gróf Erdődy Antal építtetett. A városkát több ízben súlyos katasztrófa sujtotta. 1599-ben a törökök sarczolták meg, 1813-ban a Vág áradása döntötte romokba, 1894-ben pedig ugyancsak a Vág áradása következtében 79 ház dőlt össze. Azóta azonban a parti védmunkálatok és a Vág szabályozása által az árvizveszélyt tetemesen csökkentették. Van a városban két szeszgyár és két malátagyár. A Vág szigetén fakadó hévviz forrása és fürdője világhírü. Fürdőjéről más helyen bővebben szólunk. A városkát, mely tiszta, csinos házaival jó benyomást tesz, a fürdőhelyen megforduló idegenek nagy számban látogatják. A község főterén, a templom közelében, még ott áll a pellengér, a pallosjog jelvénye. Földesurai az Erdődyek voltak, kiknek itt ma is nagy kiterjedésü birtokaik vannak. Az említett fürdőhely szintén az Erdődy grófi család tulajdonához tartozik. A lakosok közül a nők és leányok csipkeveréssel és himzéssel foglalkoznak, amit a fürdőtelepen értékesítenek. Kézimunkájuk már messze földön keresett s a háziipari kiállításokon, legutóbb az ezredévi nemzeti kiállításon Budapesten is, méltó tetszésben részesült. A lakosok egy része a beteg fürdővendégek szállításával keresi kenyerét. E czélra kétkerekü gyaloghintóik vannak, melyeket a legények húznak és a leányok és asszonyok tolnak. Az ottani nép "infanteristának" nevezi őket.

PŐSTYÉN.
Saját felvételünk.

PÖSTYÉN - A KATH. TEMPLOM.
Saját felvét.
113A járás egyes községei:
Alsó-Dubován.
Alsó-Dubován, kis község a Vág völgyében, 395 lakossal, kik r. kath. vallásu tótok. Az Ocskay-család régi fészke, melynek itt hajdan várkastélya is volt. A XIII. és XIV. században a "de Dub" előnevet használták. Dubovánt azelőtt Luchung várának nevezték és a tatárjárás alatt a vad tatárhordák a várat feldúlták és az Ocskay-családnak több tagját felkonczolták. Kath. temploma 1778-ban épült és czínterme van. Hajdan az Ocskayak temetkezési helyéül szolgált. A község postája, távirója és vasúti állomása Nagy-Kosztolány. Földesurai az Ocskayakon kivül a Leőveyek és Nádasdyak voltak.
Banka.
Banka község, Pöstyén szomszédságában, ettől délre, a Vág bal partján fekszik. Lakosainak száma 590, akik mindannyian tótajkuak, vallásuk r. kath. A honfoglalás korában már mint erődített hely szerepelt "Bana" név alatt. Temploma a XVI. században épült és kőfallal van körülvéve. A helység már a XIV. században anyaegyház volt. Legrégibb földesura a Bankai család volt. A XVI. és XVII. században sokat szenvedett a török pusztításoktól. Később az Erdődyek lettek földesurai, akik ott jelenleg is nagyobb birtokterülettel birnak. A hires pöstyéni források hajdan Banka községhez tartoztak.
Bori.
Bori, a Dudvág jobb partján, a Holecska-patak mellett, a nagy-szomtab-vágujhelyi útban fekvő falu, 637 tótajku, r. kath. vallásu lakossal. Postája Rakovicz, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. 1262-ben "Borey" néven említik. Stibor vajda korában villa regalis volt, amikor azt Zsigmond király 1388-ban Stibornak adományozta. Az ide vonatkozó oklevélben a község "Bary" néven szerepel. Kath. temploma 1777-ben épült, de már azelőtt is volt temploma, melyet - az 1758. évi canonica visitatio szerint - le kellett bontatni. A templomban értékes régi arany- és ezüstedényeket őriznek. A községet a törökök 1599-ben felégették és lakosait rabságba ejtették. Két úrilak is ékesíti a falut. Az egyik id. ocskai Ocskay Rudolfé, a másik báró Wattenvyllé. Földesura az Ocskay családon kivül 1549-ben a Bory család volt, később a Zsámbokréthyek, Thewrewkök, a Bossányi, Markhot, Bertalanffy és a Klimo családok.
Drahócz.
Drahócz nagyközség, a Vág jobb partján, Pöstyéntől délre. Lakosainak száma 1992, akik kevés kivétellel tótajkuak és r. katholikusok. Postája van, táviró- és vasúti állomása Kosztolány. Már a XII. századból vannak e községről feljegyzések, melyekben "Debred" néven említtetik. Kath. temploma 1780-ban épült és kegyura a vallásalap. Földesurai az Erdődyek voltak. Jelenleg gróf Erdődy Ferencznek és a nyitrai püspökségnek vannak itt nagyobb birtokai.
Duczó.
Duczó, kis tót község a Vág balpartján, az Inovecz nyugoti lábánál. Van 161 r. kath. vallásu lakosa. Postája Moraván, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. 1453-ban "Ducző" (Duczew) név alatt szerepel. Földesurai a Motesiczkyak voltak. Jelenleg gróf Zedtwitz Kurtnak van itt nagyobb birtoka.
Felső-Dubován.
Felső-Dubován, tót község, Alsó-Dubován mellett, a Dudvág jobb partján, 304 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Kosztolány, táviró- és vasúti állomása Kosztolány. Földesurai ugyanazok voltak, mint Alsó-Dubován községé, minthogy története és egyéb emlékei tekintetében is teljesen összefügg a szomszédos Alsó-Dubovánnal 1379-ben szintén mint Leövey 114Miklós, az Ocskayak ősének birtoka szerepel. Most gróf Zamojszky Ludmillának van itt nagyobb birtoka.
Hubina.
Hubina, tót falu Duczótól délkeletre. Lakosainak száma 662, akik r. kath. vallásuak. Postája Moraván, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. A község 1352-ben Temetvény várának tartozéka volt. Földesurai a Motesiczkyek voltak. Jelenleg gróf Zedtwitz Kurtnak van itt nagyobb birtoka. A községet a XVI. században a törökök elpusztították.
Jókő.

JÓKŐ. - A BLAVA FORRÁSA.
Brandstetter felvétele.
Jókő nagyközség, a Kis-Kárpátokhoz csatlakozó Fehér-hegységben, a Blava-völgyben. Lakosainak száma 1204, akik tótajkuak és r. kath. vallásuak. Postája Dejte, táviró- és vasúti állomása Nagy-Szombat vagy Jablonicz. Jókő községet tótul Dobra-voda-nak (jó víz) nevezik, kitünő hidegvizü forrásai után, melyek nagy számban fakadnak itt. Negyvenkettőt ismernek e forrásokból. Köztük legnevezetesebb a templom melletti sziklából fakadó Blava-forrás, mely a Blava-patak kútfeje. Van egy időszaki forrása is. Lakosai nagyrészt agyagedény-készítéssel, kőfaragással, kötélveréssel és mészégetéssel foglalkoznak. Mészégető-telepük érdekes és egész kis falut képez. Földesurai voltak 1394-ben Stibor vajda, 1434-ben korona-birtok volt, 1436-ban Országh Mihály, a XVI. század elején Losonczy István, 1583-ban Ungnád Kristóf, a XVII. században Tököly István, 1824-ben Erdődy József gróf, 1855 óta a birtok a Pálffyaké. A község temploma előtt egy kőoszlop áll, annak emlékére, hogy a Mátyás király hadai elől menekülő Svehla nevü cseh hadvezért a jókőiek elfogták, amiért Mátyás király a községet mezővárosi rangra emelte; az ezzel járó kiváltságokat III. Ferdinánd, I. Lipót és III. Károly feltételesen megerősítette. A község egy XVII. századbeli érdekes, községi birtokkönyvet őrizett meg. Jókő régi temploma csúcsives stilü volt és körülbelül a jelenlegi templom helyén állott. Roskadozó állapota 115miatt a múlt század végén lebontották s helyébe e század elején építették a mai templomot. A helység közelében, nyugotra, a Szt.-Háromság kápolna áll, melyet Paulovits György jókői lakos 1730-ban építtetett. A plébánia könyvtára egy érdekes kéziratot őriz. Ez az efezusi Xenofonnak az efezusi Abrakomaz és Anthia példás szeretetéről szóló görög munkájának Fodor Gerzson által 1781-ben végzett magyar fordítása. A községben kórház is van, melyet Laczkovics Márton jókői esp. plébános alapított. A temetőben nyugszik Holly János, tót költő, aki az elsők közt volt, kik a nagy Szlávia eszméjét hangoztatták. Közel a városhoz, ettől nyugotra, magas hegytetőn áll a híres jókői vár, mely még romjaiban is imponál. Meredek hegyfalak közé ékelt mély völgy vezet oda. Ebben a várban székeltek a nagy jókői uradalom hatalmas urai: Stybor vajda, guthi Országh Mihály, Losonczy István, Choron János, Ungnád Kristóf, a Forgáchok, Erdődyek, Thurzók, Pálffyak. Történeti szerepléséről más helyen szólunk bővebben.
Kis-Örvistye.
Kis-Örvistye, kis tót község Pöstyéntől nyugotra, 6 kilométerre, 135 r. kath. tót lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. Földesurai a Zayak voltak, jelenleg pedig gr. Erdődy Ferencznek van itt nagyobb birtoka. Hajdan a királyi határőrök birtoka volt. Ocskay dandárának egy részét e község lakosai szolgálatatták.
Kocsin.
Kocsin, a Kis-Kárpátok tövében, a Dubrava-hegy alatt fekvő tót község, 211 r. kath. vallásu lakossal. Posta és táviró Verbó, vasúti állomás Pöstyén. Földesurai voltak 1474-ben Liptay Miklós, 1617-ben Horeczky Gábor és neje szül. Écsy Katalin, 1742-ben gróf Apponyi Lázár és János, 1770-ben gróf Apponyi György, aki gróf Erdődy Jánosnak adta el az uradalmat. Jelenlegi birtokos gróf Pálffy József. E község már XIV. századbeli oklevelekben szerepel.
Koczuricz.
Koczuricz, kis tót község, Pöstyéntől délnyugatra, a Dudvág balpartján, 140 r. kath. vallásu lakossal. Postája Rakovicz, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. Már a XII. századból van említés e községről "Kosurán" név alatt. Földesurai az Ocskayak voltak. Jelenleg ugyane családnak és báró Springernek van itt nagyobb birtoka.
116Lancsár.
Lancsár, a brezovai hegység alatt, Kocsin mellett. Kis tót falu, 182 r. kath. vallásu lakossal. Postája és távirója Verbó, vasúti állomása Pöstyén. A község a XIII. század második felében mint Jókő várának tartozéka szerepel. Kath. temploma 1723-ban épült. Kegyura gr. Pálffy József. A templomban néhány 1731-ből származó értékes ötvösművet őriznek, u. m. egy vert ezüstből készült szentségmutatót, egy ugyanolyan ciboriumot, egy kelyhet és két kannát. A községházán őrzik a falu pecsétjét 1646-ból. Két ízben földrengés pusztította el a falut, még pedig 1805-ben és 1815-ben; 1809. aug. 15-én, a franczia háboruban Stipsics katonái vittek itt végbe nagy pusztításokat. Földesurai előbb az Erdődyek, később a Pálffyak voltak. A jelenlegi birtokos gróf Pálffy József.
Lopassó.
Lopassó, Lancsártól délre, ettől alig 3 kilométerre, egy völgykatlanban fekszik. Lakosai tótajkuak, számuk 823, vallásuk r. kath. Postája Vittencz, táviró- és vasúti állomása Verbó. Temploma a XVI. század vége felé épült és kőfallal van körülvéve; csúcsíves részleteket megőrizett tornya azonban régibb, mint a templom hajója. Kegyura gr. Pálffy József, kinek itt nagyobb kiterjedésü birtoka van. A templomban egy 1649-ből származó érdekes pacifikalet őriznek. A temetőjében álló Szt. Háromság kápolnát Vranovics Márton pozsonyi kanonok 1703-ban építtette. Földesurai a XIV. században a jókői vár urai voltak, azután az Erdődyek és a Pálffyak. Itt született Klimó György pécsi püspök.
Moraván.
Moraván, tót község, Pöstyéntől keletre, a Vág balpartján, 704 r. kath. vallásu lakossal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. A község első lakosai morvák voltak, kik itt a XIV. és XV. században telepedtek meg. Régi kúptornyos temploma gót-bizanczi modorban, hegytetőn épült és a XVI. században a hagyomány szerint török mecset volt. Mostani kath. templomát 1871-73-ban építették. Itt van gróf Zedtwitz Kurt regényes, szép, régi várkastélya, mely hajdanta a Motesiczkyaké volt. A kastély valóságos középkori várkastély jellegével bir. A tulajdonosnak itt nagyobb birtoka is van. A község 1395-ben Temetvény várának tartozékát képezte. Később a Motesiczkyak voltak a földesurai. A várkastélyt - hagyomány szerint - 117Csáky püspök épittette körülbelül 300 évvel ezelőtt, főtornya és 4 sarokerkélye van, melynek egyikét a császári hadak rombolták le Rákóczy idejében. Később egy kápolnát építtettek, melynek szépen faragott oltára felett a Csáky-Zichy czímer látható. 1881-ben a kastély belsejét a mostani tulajdonos átalakíttatta s egy második emelettel nagyobbittatta. Az északi oldal felé hajló kettős kert a pöstyéni fürdővendégek gyakori kirándulási helyét képezi.

MORAVÁN. - A MOTESICZKY-KASTÉLY. - GRÓF ZEDTWITZ KURT TULAJDONA.
Gr. Erdődy Imréné felvétele.
Nagy-Kosztolány.
Nagy-Kosztolány, nagy község a Dudvág jobb partján, a nagyszombat-vágujhelyi útban, 1563 lakossal, kik között 204 német, 1301 tót és néhány magyar van. Az izraeliták száma 200, a többi mind katholikus. Van postája, távirója és vasúti állomása. Kath. templomának alapja az Árpádházi királyok korából való, mert 1464-ben már mint régi templomot említik. Kegyura a báró Springer család. Az izraelitáknak is van itt imaházuk, mely 1830-ban épült. Nagy-Kosztolány mellett Mátyás királynak hajdan vára is volt, melynek azonban ma már a nyomai is alig láthatók. Romjaiból nagyobbították meg a kath. templomot. E várat 1465-ben Svehla cseh vezér elfoglalta, azonban Mátyás király elől menekülni volt kénytelen. Jókőn fogták el az ottani lakosok. 1848-ban Ziska és Abafi tót vezérek és csapataik, 1849-ben Grabbe tábornok orosz seregei, 1866-ban pedig Benedek tábornok tartózkodott a községben. Hajdan a Vág közvetlen a község alatt folyt, amiről még az 1788-iki Canonica visitatio is megemlékezik. A község neve, mely azelőtt Szent-Vyd volt, már egy 1209-ből származó oklevélben is előfordul, melyben András király a községet Sebus comesnek adományozza. Zsigmond királynak egy 1388-ban kelt adománylevele is említi, mig egy 10 évvel később kelt oklevélben már mint mezőváros szerepel. Van itt két régi, kastélyszerü épület, melyek közül az egyik a mult, a másik e században épült és jelenleg gazdasági czélokra szolgál. A községet 1813-ban víz, 1838-ban tűz pusztította el. Van a faluban egy botgyár is. Földesurai Stybor vajda, az Erdődyek, Révayak, Csákyak és Klimók voltak. Most báró Springer testvéreknek és gr. Andrássy Dénesnek van itt nagyobb birtoka.
Nagy-Örvistye.
Nagy-Örvistye, tót falu Kis-Örvistye mellett, 517 túlnyomóan r. kath. és kevés ág. ev. és izr. vallású lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. Kath. temploma 1778-ban épült. Földesurai a Zayak voltak, most pedig gr. Erdődy Ferencznek van itt birtoka. Az uradalomhoz egy gazdasági szeszgyár is tartozik. A község egy XII. századbeli összeirásban "Rüüs" néven fordul elő. 1305-ben "Rőse" (Rywse) és "Őr" (Ewr) néven, 1336-ban Nagy-Rőse néven. A XV. században a királyi határőrök birtoka volt. A Rákóczy-felkelés alkalmával a lakosok nagyobb része Ocskay alatt szolgált.
Nizsna.
Nizsna, a Kis-Kárpátok alatt, a Vitek-patak mellett, Lopassótól délre fekvő tót falu, 447 r. kath. vallásu lakossal. Postája Vittencz, táviró- és vasúti állomása Nagy-Szombat. Kath. temploma a falun kívül dombetőn áll, különálló toronynyal. Építtette 1682-ben Onory Ádám és neje, Bódy Katalin. Kegyura gr. Pálffy József. A templomban egy régi, értékes, aranyozott ezüst-kelyhet és egy szentségmutatót őriznek 1549-ben Nízsnának, amelyet akkoriban Nisnafalvának neveztek, 4 portája, 1598-ban 43 háza és 1610-ben - a közbeesett háborúk pusztításai következtében - csupán egy úrbéri és egy zsellérportája volt. Földesura volt 1532-ben az Onory-család, 1655-ben a Bossányiak, 1680-ban Ungnad Kristóf Jókő várának is ura, azután leányágon az Erdődyekre és végre a Pálffyakra szállt át a földesúri jog.
Pecsenyéd.
Pecsenyéd, tót falu a Dudvág jobb partján, Nagy-Kosztolánytól délre, 293 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Kosztolány, táviró- és vasúti állomása Kosztolány. Földesura az Uzsovics-család volt. Most Uzsovics Pálnak van itt nagyobb birtoka. Ősrégi község, mely 1216-ban mint villa Byssenorum, azaz Bessenyőfalva szerepelt. 1379-ben már Bessenyő (Besseneu) néven találjuk följegyezve.
Petőfalu.
Petőfalu, Pecsenyéd mellett, 297 r. kath. vallásu lakossal. Postája, táviró- és vasúti állomása Nagy-Kosztolány. Földesura az Uzsovics-család volt, melynek itt ma is nagyobb birtoka és díszesen berendezett, szép kastélya van. A kastélyt Uzsovics, sz. Kvassay Francziska építtette e század elején, de csak Uzsovics János fejezte be 1825-ben.

PETŐFALU. - UZOVICS PÁL KASTÉLYA.
Saját felvételünk.
Radosócz.
Radosócz, a Blava-völgyben, Nagy-Kosztolánytól nyugotra, 7 kmre, 118Pozsonymegye határán fekvő tót falu, 410 r. kath. vallásu lakossal. Postája Alsó-Dombó, táviró- és vasúti állomása Nagy-Szombat. A XIII. században "Radichow" néven szerepel. Kath. temploma 1762-ben épült. Radosócz 1586-ban Jókő várának tartozéka volt és mint ilyent kapta akkor adományul báró Ungnad Kristóf horvátországi bán II. Rudolftól. Leányágon azután a birtok az Erdődyekre szállt. Jelenleg gr. Pálffy Józsefnek vannak itt nagyobb birtokai.
Rakovicz.
Rakovicz, Boritól délre, a Dudvág jobb partján, a Holeska-patak mellett. Tót község, 436 r. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. 1262-ben a nyitrai, azután a csejtei vár uradalmához tartozott; a XIII. század végén a templáriusok bírták, azután a Szt.-Jánosrendi lovagok örökölték. Később királyi birtok lett és mint ilyen Stibor vajda tulajdonába került. 1437-ben a Bánffyak lettek az urai, később a Révayak és végre a Mednyánszkyak. A községben van Kornfeld Zsigmondnak csinos, elegánsan berendezett kastélya, mely körül igen szép angol park terül el. A kastély nagyon régi eredetű építmény és alapja még a templáriusok idejéből való. Az 1675-ből fenmaradt összeirás szerint, akkoriban már mint "régi kastély" szerepelt; 1856-ban azonban báró Mednyánszky Dénes, az akkori tulajdonos, átépíttette. A parkbejárat szomszédságában vannak a mostani tulajdonos uradalmához tartozó szép és mintaszerü gazdasági épületek.

RAKOVICZ. - KORNFELD ZSIGMOND KASTÉLYA.
Saját felvételünk.
Ratnócz.
Ratnócz, a Vág balpartján, Pöstyéntől délre fekvő tót község, 432 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. Kath. temploma 1726-ban épült. Földesura gróf Desasse János volt. A XII. század elején "Ranic" néven, a XIII. század közepén pedig "Ratun" elnevezéssel, mint nyitrai várbirtokot említik.
Sterusz.
Sterusz, Verbótól délnyugotra, 6 kmre fekvő tót falu, 530 r. kath. és kevés ág. ev. vallásu lakossal. Posta és táviró Verbó, vasúti állomása Pöstyén. Sterusz már 1229-ben szerepel, amikor Cumtha nevü pristaldus volt az ura. Ennek fiai kapták ismét 1258-ban IV. Bélától. Egy XVI. századbeli okirat "Sthyrus"-nak nevezi. Kath. templomát Vadik Márton steruszi lakos 1685-ben építtette, de 1756-ban és 1815-ben kibővítették. Kegyura gr. Pálffy József. A község határában a "Velka pecz" nevü kopár hegy csúcsán barlang van, melyhez sok monda fűződik.
Szokolócz.
Szokolócz, tót község a Vág balpartján, Drahóczczal majdnem szemben, 322 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. 119Kath. temploma 1806-ban épült. A községben van Horn Dávid nagyszabásu és kiváló izléssel berendezett, díszes, tornyos kastélya, szép parkja, mintagazdasága és gazdasági szeszgyára. A kastély gróf Degenfeld-Schomburg Adolfé volt. Szokolóczot egy XIV. századbeli okirat "Zakol" néven említi.

SZOKOLÓCZ. - A DEGENFELD-SCHOMBURG-KASTÉLY. (Horn Dávid tulajdona.)
Saját felvételünk.
Tyapkó.
Tyapkó, tót falu a Dudvág jobb partján, Felső-Dubován mellett, 111 r. kath. lakossal. Postája Rakovicz, táviró- és vasúti állomása Nagy-Kosztolány. A XIII. században, akkori földesura: cseklészházi Dub Mikus után Mikos-, vagy Mikefalunak nevezték. A XVI. században a Chóka-család, utána pedig az Ocskay-család volt a földesura. Jelenleg gróf Zamojszky Ludmillának van itt nagyobb birtoka.
Veszele.
Veszele, tót község, Tyapkótól északra, Rakoviczczal majdnem egybeépítve, 874 r. kath. lakossal. Postája Rakovicz, táviró- és vasúti állomása Nagy-Kosztolány. Veszelének mint Beczkóvár tartozékának 1418-ban "Vigvár" volt a neve, ahol Stibor Zsigmondnak kisebbszerü várkastélya volt. Csak a XVI. században találkozunk mai nevével, még pedig két variáczióban, u. m. Veszele és Wesselye. A községre vonatkozó legrégibb okirat Zsigmond király adománylevele 1390-ből, melyben a községet Stibor pozsonyi grófnak adományozza; ebben az oklevélben a község mint possessio regalis van említve. Kath. temploma 1736-ban épült. A templomi edények közt egy érdekes szentségtartó van 1738-ból. Hajdan vára is volt, mely a XVI. században elpusztult. A faluházán őrzik a községnek 1569-ből való érdekes pecsétjét. Földesurai az idők folyamán gyakran változtak. Ilyenek voltak a Stibor, Bánffy, Nádasdy, Drugeth, Révay, Csáky, Mednyánszky, Vécsey, 120Skublics és Ocskay családok. Jelenleg Kornfeld Zsigmondnak és Skublics Józsefnek van it nagyobb birtoka. 1813-ban a kiáradt Vág folyó itt iszonyu pusztítást vitt véghez. Veszelén született Moyzes István néhai beszterczebányai püspök. A várdomb nyulványa délfelé őskori telep volt.
Vittencz.

VITTENCZ. - GRÓF PÁLFFY JÓZSEF KASTÉLYA.
Brandstetter felvétele.
Vittencz nagy község, a Kis-Kárpátok alatt, Jókőtől délkeletre, 8 kilométerre, nem messze a pozsonymegyei határszéltől. Lakosainak száma 1631, kik közt néhány magyar, 153 német, a többi tót. Vallásuk r. kath. (129 izraelita). Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása N.-Kosztolány Vittencz, - Zsigmond király 1398-ban kelt adománylevele szerint Wytench - régi kiváltságos község, amiről számos más létező oklevél is tanúskodik. Stibor vajdának az ottani plébánia levéltárában őrzött és 1423-ban kelt adománylevele a községet már akkor "Major Vittencze oppidum"-nak nevezi. A község levéltárában pedig II. Mátyásnak 1611-ben és III. Károlynak 1712-ben kelt okmányait őrzik, melyek szintén a község kiváltságaira vonatkoznak. Az utas az országutról, magas domboldalról a község főterére ereszkedik le, melyen túl, szintén domboldalon, gróf Pálffy Józsefnek díszes, nagyszabásu várkastélya tünik szemébe, körülötte négy oldalról egy-egy emeletes, toronyszerü, manzardtetős lakóház. E kastélyt 1603-ban báró Ungnad Kristóf, akkoriban a jókői uradalom ura építtette. Ungnad leányát, Anna Máriát Erdődy Tamás vette nőül és így került öröklés útján gróf Pálffy József birtokába. A kastély mögött és oldalt nagy kiterjedésü, szép park terül el, előtte pedig gyönyörü kettős fasor vonúl végig, messze, egész a községen túl levő uradalmi épületekig. Gróf Pálffy Józsefnek itt nagy uradalma, mintagazdasága és híres ló-, juh- és marhatenyésztése van. A kastély egyszerü, de nemes ízléssel van berendezve. Rendkivül érdekesek az ott nagy mennyiségben elhelyezett régi aczélmetszetek, vadászati képek és trofeumok.
A helységben két kath. templom van. Az egyik, az u. n. "Felső" templom 1489-ben épült és czinteremmel van körülvéve. A u. n. "Alsó" templom építését a XVII. század elején kezdték meg, de csak 1644-ben fejeztette be gróf Erdődy György és neje Rákóczy Eszter. Kegyura gróf Pálffy József. Az izraelitáknak is van itt zsinagógájuk, melyet a mult század második felében az Erdődy család építtetett. A községtől nem messze van a Szent-Rókus kápolna, ahova a hívők minden év Szt-Rókus napján körmenetekben zarándokolnak. Hogy Vittencz és környéke a különböző korok harczai alatt is szenvedett, bizonyítja első sorban az 1371. évi Canonica visitatio, a mely több elpusztult telekről emlékszik meg; 1685-ben pedig 36 féltelkes és 42 negyedtelkes ház állott pusztán. Hagyomány szerint a község valaha mintegy 1213 kilométernyivel odább, észak felé, a Sztara-Chtelnicza nevü dülőn feküdt, valamely katasztrófa következtében elpusztult és a lakosok a mostani helyen telepedtek meg. Vittencz közelében ered a Vitek-patak, mely a községen keresztül folyik és csekély vize daczára hóolvadáskor, vagy nagy zápor után árvízzel fenyegeti a lakókat. Nagy esése folytán Vittenczig és a községnél hat malmot hajt. A lakosok nagy része a földmívelésen kívül a kőmives-, ács- és csizmadia-ipart űzi. Van itt egy társaskör is, mig a Felvidéki magyar közművelődési egyesület jól berendezett és hazafias missziót teljesítő óvódát tart fenn. Nemesi birtokok voltak itt első sorban a vittenczi vár és uradalom, melyet II. Rudolf adományozott 1586-ban Ungnád Kristófnak; továbbá Horváth Gáspár kuriális birtoka szintén a XVI. században, Dejtey Jánosé, ki azt Thurzó nádortól, a király körül szerzett érdemeiért kapta, továbbá Gáspár Jánosné; a XVII. század közepén a Radványi és a Markhot családnak volt itt nemesi birtoka, mely utóbbi nemesi előnevét is e községtől nyerte. 1741-ben a Rády családnak, 1760-ban a Nevedyeknek, 1769-ben a Faraghó és Ádámffy családnak, 1781-ben a Zmertich, Jankovics, Roznics és Boltizsár és 1830-ban a Gáspár családnak. A kath. templom edényei közt több nagy értékü, régi, leginkább góthikus ötvösmű van.
Zákosztolány.
Zákosztolány, tót falu, a Dudvág jobb partján, Nagy-Kosztolány mellett, 366 r. kath. lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nagy-Kosztolány. Földesurai az Andrássyak voltak. A község a XII. században nyitrai várbirtok volt.

« NYITRA-ZSÁMBOKRÉTI JÁRÁS. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

PRIVIGYEI JÁRÁS. »