« VASÚTAK NYITRAVÁRMEGYÉBEN. Irta dr. Sziklay János. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

NYITRA KÖZIGAZGATÁSA. Irta G. Mihálcz János. »

428NYITRAVÁRMEGYE ÖNKORMÁNYZATA ÉS KÖZIGAZGATÁSA.
Irta Lőrinczy György és Gyürky Gejza

Nyitramegyei hajdu. (Kezdőbetü) Heyer Artur rajza.
Nemzeti történetírásunknak örökös kára marad, hogy Nyitravármegye közigazgatási életének ezer éven át való fejlődését teljes részletességgel összeállítani nem lehet. E történeti proczesszus hiánya onnan ered, hogy a megyei levéltár régi oklevéltára, közgyűlési jegyzőkönyveivel együtt, nagyrészt megsemmisült azon portyázások és rablások alkalmával, melyekkel Csák Máté rakonczátlan hadai a nyitrai püspöki várat annyiszor zaklatták, részint pedig egy nagy tűzvész martalékává lett, melynek határozott időpontját megállapítani nem lehet.
Nyitravármegye közigazgatási tevékenységét a fennmaradt adatok alapján a lehető teljes képben mutatja be a vármegye története; fejlődésének főbb mozzanatait azonban szükségesnek tartjuk a közigazgatás mai állapotának ismertetése előtt itt is előrebocsátani.
Kétségtelenül megállapítható, hogy a vármegye czímerére és pecsétjére vonatkozó királyi engedély-okmány az 1550-ik évben kelt. Ezen engedély-okirattal - mely eredetiben ma is a megyei levéltárban őriztetik - kapta meg a vármegye a pecséthasználási jogot. Ez engedély-okirat szövegének bevezető rajza ábrázolja a vármegyének adományozott címert, melyet pecsétjein ma is használ s mely vörös mezőben, a földön hanyattfekvő, balkezében íjjat emelő tatárt ábrázol, kinek mellére egy pánczélos, koronás magyar vitéz térdel jobblábbal, míg jobb kezében felemelt csatabárddal a tatár felé sujt, bal kezében Magyarország országos czímerét tartja, korona nélkül. A pecsétet, mint a vármegyei önkormányzat legfőbb jelvényét, a legrégibb időktől fogva az első alispán őrizte s annak átvétele a hivatalos beiktatás egyik lényeges, hagyományszerű formasága volt.

A VÁRMEGYE HÁZA NYITRÁBAN.
Saját felvételünk.
A megye székhelye mindig Nyitra volt, itt tartották a közgyűléseket, melyek kétfélék voltak, u. m.: a nagy közgyűlés (congregatio generalis) és a részleges, vagy kis gyűlés (congreg. particularis). Az előbbi évnegyedenként, az utóbbi a szükséghez képest, bármikor össze volt hívható s ezen intéztettek el a kevésbbé fontos ügyek. A congregatio particularis-ban a mai közigazgatási bizottságnak történelmi magját láthatjuk. Azonban a szakadatlan 430háborúskodások, fegyverkezések miatt, kivált a török uralom idején, midőn az uralkodó hatalom oly gyakran változott a hadi szerencse szeszélye szerint, a vármegye gyakran jutott abba a helyzetbe, hogy Nyitra idegen kézre kerülvén, a megyegyűlést nem Nyitrán, hanem más, védettebb helyen volt kénytelen megtartani; így tudjuk, hogy közgyűlést tartott Galgóczon s Érsekujváron, N.-Tapolcsányban, Vág-Ujhelyen, stb. 1664-ben pedig a szomszéd Trencsén vármegye Baán mezővárosában tartatott Nyitra vármegye közgyűlése. A közgyűlési jegyzőkönyveket egészen 1831-ig latin nyelven írták s csak kivételes tárgyakat - például szerződésleveleket - iktattak be magyar nyelven a jegyzőkönyvbe. 1831-től fogva azonban a közigazgatás kizárólagos nyelve a magyar.
A vármegyei tisztviselők közfelkiáltás utján választattak az 1723. évi 58-ik t.-cz. életbeléptetéseig, ettől fogva pedig, amennyiben szükséges, a ma is érvényben lévő szavazás útján. A megyei jegyzőket 1770-ig a főispánok nevezték ki, ekkor azonban a főispánok ezen joga királyi decretum által elvétetett. Táblabírákat 1725-től kezdtek a főispánok kinevezni s a közügyek terén szerzett érdemek ezen elismerése 1848-ig volt gyakorlatban. De más módon is kifejezte - bár a legritkább esetekben - a vármegye elismerését; így 1748-ban Bacskády József volt főjegyzőnek tiz évi hű szolgálatáért száz darab körmöczi aranyot szavaztak meg. A ma is fennálló vármegyei székház építése 1727-ben határoztatott el.
A vármegye közigazgatási kötelékébe 1 szabad királyi város, 2 rendezett tanácsú város, 26 mezőváros, 423 község és 79 puszta tartozott. Ezen területre és lélekszámra nézve az ország egyik legnagyobb vármegyéje egészen 1676-ig összesen négy szolgabírói járásra volt felosztva, úgymint: hegyentúli, nyitrai, bajmóczi és bodoki járásra. 1676-ban a hegyentúli járás két részre osztatott: szakolczaira és vágujhelyire, 1821-ben pedig a nyitrai járás osztatott két felé: felső- és alsó-járásra, s így lett a megyének hat szolgabírói járása egészen 1872-ig, amikor is a megyerendezéskor tizenkét szolgabírói járásra osztatott, úgymint: 1. nyitrai központi, 2. érsekujvári (Nagy-Surány székhelylyel), 3. galgóczi, 4. pöstyéni, 5. miavai, 6. szakolczai (Holics székhelylyel), 7. vágujhelyi, 8. nagy-tapolcsányi, 9. ny.-zsámbokréti 10. vágsellyei (Tornócz székhelylyel), 11. privigyei és 12. szeniczi járásra. Századokon keresztül minden járást egyetlen szolgabíró igazgatott, csak 1668-tól alkalmaztak minden szolgabíró mellé egy-egy esküdtet, 1740-ben pedig járásonként egy-egy alszolgabírói állást szerveztek és ettől fogva lettek a járási szolgabírák főszolgabírákká. Később a főszolgabírói járások szervezetének meghagyásával egy-egy főszolgabírói járásban több szolgabírói expositurát is állítottak fel és így fejlődött ki a mai tizenkét főszolgabírói járás.
Tulajdonképeni közigazgatásról - természetesen - a jelen század közepéig Nyitravármegyére nézve is alig szólhatunk. Már a honfoglalásnál jelentékeny harcztér volt e vármegye és a lepergett nyolcz évszázadon át csaknem szakadatlanul az maradt. A 18-ik század végeig a megye folytonos fegyverkezéssel, felkelő-seregek állításával, szervezésével, háborúkkal, önvédelemmel, várainak s más erődítményeinek építésével annyira el volt foglalva, hogy belső ügyeinek intézésére alig juthatott ideje és módja. A török-uralom megszünte után következtek az osztrák-uralom ellen való küzködések, a gravamenek, melyek egy-egy részlete hetekig foglalkoztatta a közéletet. A nemzeti jogok megóvásában annyira mentek az aprólékosságig, hogy 1583-ban, midőn az udvari kanczellária Bécsből a kijavított naptárt leküldte, a megye azt el nem fogadta. 1596-ban, midőn egy uj fölkelősereg szervezését elrendelték, kimondatott, hogy abban minden főpap, főúr és nemes köteles résztvenni. A megyében elszaporodott barangoló latrok (guerillák) legyőzése véget 1626-ban katonai hatóságok állittattak fel Divéken, Novákon, Veszteniczen, Zsámbokréten, Kovarczon, Pereszlényben, Rippényben, Mocsonokon, Csejtén, Jókőn, továbbá a berencsi, holicsi és temetvényi uradalmakban, mely katonai tanyák "contubernium", vagy máskép "Zapys"-nak (parasztvármegye) neveztettek. (Erről bővebben a megye történetében.)
S annak daczára, hogy a szűnetlen háborúságok által - melyek inkább a vármegye politikai történetére tartoznak - elfoglalt vármegye jóformán 431harcztér volt, a megyei közéletben felmerült kérdésekben és intézkedésekben sok nyomát találhatjuk a mai rendezettségre való törekedésnek. Így már 1598-ban megállapíttatott az élelmi czikkek és kézművek ára. A czigányok kiűzése a megye területéről 1634-ben határoztatott el. A főispán 1726-ban táblabírákat nevez ki és hivataloskodási rendet ad elő. A telkek összeirását 1735-ben foganatosítják. A szerzeteseknek a koldulás 1747-ben megtiltatott s ugyanekkor rendeltetett el a dohányzók összeirása is. Ez összeirásnak eredménye csak két járásra nézve ismeretes, s érdekes megemlíteni, hogy a bajmóczi járásban 396, a bodokiban pedig 841 dohányzó találtatott. Az aratórész 1771-ben szabályoztatott olykép, hogy a nyitrai járásban 12-ed részre, a többi járásban 13-ad részre határoztatott meg. A házszámozás 1784-ben rendeltetett el. Ime, mindmegannyi jele annak, hogy a ma uralkodó közkérdéseknek, a fogyasztók és termelők közötti viszony szabályozásának szüksége, a szolgálati pragmatika, a szegényügy, munkáskérdés stb. eredete, habár más viszonyok és más jelenségek alkalmából, már évszázadokra nyúlik vissza hazai közéletünkbe.
Többször volt szüksége a vármegyének arra is, hogy a köz-inség enyhítésével gyűlésein foglalkozzék. A megye területén lévő nagybirtokok, nagyszámú főúri és nemesi birtokok körül ugyan - a földesúr és jobbágy között évszázadokon át kifejlődött és fenmaradt patriarchális viszonynál fogva - nem volt erre szükség, de az elhagyatottabb, kivált az északi vidékek szegénysorsú lakossága többször szorult a megye segítségére. Az első nagy inség 1610-ben volt. Ennek következményeiül tekinthetjük, hogy sok községre nézve a szegénysorsú embereknek kiszolgáltatott élelmi-czikkekért szavatosságot vállalt a megye, e szavatosság mellett kaptak a szegénysorsúak élelmi-szereket - hitelbe. Több községben pedig ma is találhatók még hiteles községi könyvek, melyek szerint a mészárosokkal a hús biztosítására nézve kötött szerződésekben azon kötelező pont foglaltatott, mint szerződési feltétel, hogy a mészáros a szegény emberek részére bizonyos mennyiségű húst hitelre tartozik kiszolgáltatni, melyért a község testületileg állott jót. Ezeket tekinthetjük a fogyasztási szövetkezetek első, kezdetleges formáinak.
Az első marhavészek 1747-ben, majd 1762-ben voltak. Az emberéletet pedig 1678, 1710. és 1738-ban pestis-járvány támadta meg. A vármegye a lassú folyású és iszapos medrű folyók vizében kereste a gyakori ember- és állat-járványok egyik okát s már 1773-ban erélyesen hozzá fogott a Dudvág és a Blava vizének szabályozásához.
A pusztító járványok siettették a közegészségügy rendezését. Több jel 432mutat arra, hogy e tekintetben Nyitravármegye mindig nagyon előljárt a jó példával. Ugyanis már az 1582-ik évi közgyűlési jegyzőkönyv 608-ik lapján szószerint való szövegében le van irva az a hivatalos reczipe, melyet a vármegye a lakósságnak a hideglelés ellen való gyógyítás végett kiadott. Ez az érdekes reczipe kivételképen magyar nyelven van irva és következő:
Contra febrim.
Egy kis feő vörös hagymát kel venni ki el nyelhessen avagy szájában férhessen Embernek, és azt két felé köll mettzeni, az felett törött sóval, az felett penig törött Borssal tele kel tölteni, de a bors tertnek kel lenni, az meg kell enni es erős bort kell reá innya, az után be takarodni, igen meg werejtezik utánna és meggyógyul. Observatio, hogy csak annyit kel az hagymában venni részt, a mennyi nap szokott az hideg reá jünni. Lefánthy Imre orvossága.
De nagyobb lendületet a közegészségügy rendezése 1731-ben kezdett venni, amikor is elhatározta a közgyűlés, hogy megyei orvos fogadtassék fel. Föltételül kiköttetett, hogy a megyei orvos római katholikus legyen. Nem sokkal később 1764-ben további rendezést végzett a vármegye; ekkor neveztetett ki 1 főorvos, 24 orvos, s minden járásba okleveles bába. Felállíttatott 8 gyógyszertár és pedig Nyitrán 2, Érsekujvárott 1, az elefánti zárdában 1, Holicson 1, Szakolczán 1, Galgóczon 1 és Vág-Ujhelyen 1.
***
A közigazgatást Nyitramegyében épugy, mint az ország többi vármegyéiben egészen az 1848-iki szabadságharczot követő szomorú időkig az a patriarchalizmus jellemezte, mely az ország közjogi s a nemzet családias összefűzöttségéből természetszerűleg kifejlődött. A tulajdonképeni hivatalos közigazgatást az 1849. után következő abszolut-uralom vezette be, a bürokratizmusnak minden hátrányával, de szigorúságának s rendszeretetének minden előnyeivel is, azonban az önkormányzat elvének legkisebb érvényesülése nélkül. E politikailag s nemzeti szempontból gyászos emlékű kormányzásban Nyitravármegye önkormányzati testülete egyáltalán nem vett részt; tudjuk, hogy szinte hazafiság-számba ment azon időben az, hogy a hivataloktól mindenki paszive visszahúzódott. Az abszolut-uralom alatt mindamellett tagadhatatlanul sok üdvös dolog jött létre. Rendeztettek a telekkönyvek, a tagosítások megindultak. A közutak s azok műtárgyai, hídak és csatornák kiépíttettek, a közbiztonság erélyesen szabályoztatott, valamint a katonaállítás és sorozás is. Az ember- és állategészségügy kezelése és gondozása javult, az irat- és levéltárak rendeztettek stb.
Mindamellett össze sem lehet hasonlítani e szomorú korszak aránylag elenyészően csekély alkotásaival azt a nagyszerű és rohamos fejlődést, melyet Nyitramegye közigazgatási élete az alkotmány helyreállta óta lefolyt harmincz év alatt vett. E harmincz év alatt - azt lehet mondani - a régi közigazgatás patriarchalis hagyományainak romjain egy teljesen modern, rendszeres és minden ízében szabályozott autonom közigazgatási rendszer fejlődött ki, mely amellett, hogy alkalmasan szolgálja az állami czélokat, minden ízében magyar önkormányzat maradt. Az 1872-ik évben a törvénykezés külön választatván a megyei adminisztrácziótól, a szervezett uj kir. törvényszéknek a vármegye saját székházában továbbra is helyiségeket adott, s az ma is ott van, bár a rendelkezésre álló helyiségek szűk voltánál fogva csak részben elhelyezve. Azután törvénypótló szabályrendeletek alkottattak; a közútak kiépíttettek s megfelelő hídakkal, árkokkal és csatornákkal láttattak el; a közegészségügy érdekében fertőtlenítő gépek, a tűzvédelem czéljából vízfecskendők szereztettek be járásonként, sőt sokhelyt községenként; az állategészségügy rendeztetett, valamint az erdőkezelés és gondozás is. Előrehaladt a Vág szabályozása is, mely által már eddig is nagy kiterjedésű ártereket mentettek meg. Megyei támogatással kórházak épültek és vasútak, melyek között kivált a pozsony-szakolczai és a tótmegyer-privigyei különösen nagy fontosságú. A városi és községi háztartás és számvitel, a főszolgabíróságokhoz, illetőleg a vármegyéhez való viszonyuk, valamint a körjegyzőségek munkaköre és ügyvitele rendeztetett. A törvényhatósági alapok legnagyobb része létrejöttét vagy legalább tetmes megnövekedését ezen időszaknak köszönheti. Harminczévi szakadatlan szorgos munka, gondoskodás és alkotás eredménye az a mintaszerű autonom 433közigazgatási szervezet, melylyel ma az ezeréves multtal dicsekvő Nyitravármegyét kormányozzák.
Legfőbb testülete most is törvényhatósági bizottsági közgyűlés, melyben legtöbb adózás jogán a megye 300, megválasztás czímén pedig szintén 300 lakosa foglal helyet. A megye első legnagyobb adófizetője Bende Imre megyés püspök 46,558 frt 12 krral, legkisebb adófizető virilistája pedig 361 frt 23 kr. adót fizet.

ALSÓKÖRÖSKÉNYI THURÓCZY VILMOS cs. és kir. kamarás, főispán.
A főispán alsó-köröskényi Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, ki mellett 1896-ban Láng Kálmán miniszteri segéd-titkári ranggal és czímmel volt, 1897. végén bekövetkezett haláláig, azóta pedig Nagy Sámuel van min. fogalmazói ranggal titkárul alkalmazva.
Alsó-Köröskényi Thuróczy Vilmos, szül. Alsó-Köröskényben, 1843. szept. 10-én. Atyja Thuróczy János, anyja mezőkeszi Palásthy Éva. Kiváló egyéni tulajdonságait, valamint a közügyek munkálására való hivatottságát családi hagyományképpen örökölte, mert ősei évszázadokon keresztül tevékeny szerepet vittek Nyitravármegye közéletében. Tanulmányai végeztével, 1867-ben, ügyvédi oklevelet nyert s még ez évben megyei aljegyző, majd tiszti ügyész, 1869-ben pedig a központi felső járás főszolgabírája lett. Aztán gyorsan haladt a közpályán, szorgalma, tudása s legkivált férfias, egyenes karakterkérdésekben a merevségig menő hajthatatlansága, lassankint közmondásossá vált a megyében. Mikor 1872-ben a törvénykezést elválasztották a közigazgatástól, a megye közönsége melly ovácziókkal marasztalta a megye szolgálatában, de ennek daczára elfogadta a kormány kinevezését nyitrai járásbíróvá. 1876. októberben a nyitrai törvényszék elnökévé nevezték ki; 1890. julius 9-én pedig Nyitravármegye főispánjává. Ezen állásában a legnagyobb odaadással s szülőföldje iránt való meleg szeretettel kormányozza a megyét; résztvesz annak egész társadalmi és hivatalos életében, mindenütt mint vezető, akinek jó szándékait, igazságosságát, tapintatát, mindenkor a legnagyobb elismeréssel méltányolják. Mint a vágbalparti ármentesítő és belvízlevezető társulat kormánybiztosa, nagy erélylyel és lelkiismeretességgel vezette e társulat ügyeit, egészen 1897. okt. 1-ig, amikorra teljesen befejezte a társulat autonomiájának szervezését s ez állásától megvált. A társadalmi téren kifejtett működését a társadalmi élet ismertetésében méltányoljuk. 1898. szept. 8-án Thuróczy Vilmost a felvidéki magyar közművelődési egyesület is elnökévé választotta. A király 1895-ben a cs. és kir. kamarási méltóságra emelte.
A megye alispánja Vittenczi Markhot Gyula.

MARKHOT GYULA, ALISPÁN.
Született 1857-ben Nagy-Emőkén, ősrégi, nemes családból. Atyja Markhot János kir. tanácsos, szintén Nyitravármegye alispánja volt és pedig 1848-ban, amikor is a Hurbán-féle pánszláv lázadás ellen, mint teljhatalmú kormánybiztos küldetett ki, s 1872-ben ujra alispánná választották. Markhot Gyula tanulmányai végeztével, előbb 1878-ban ivánkai ősi birtokára vonult gazdálkodni, de már 1880-ban a tavaszi közgyűlésen megyéje szolgálatára hívták meg és egyhangúlag aljegyzővé választották. Egymásután lett árvaszéki helyettes-ülnök, nyitrai járási főszolgabíró, majd, mikor Érsekujvár város vezetőit, polgármesterét és főjegyzőjét állásuktól felfüggesztették, őt küldték ki helyettes-polgármesternek s ezen állásában a város zilált ügyeit erélyesen rendbeszedte. Megyei főjegyzővé 1895-ben, alispán-helyettesé 1896. októberében és alispánná 1897. májusban választották, mindig közfelkiáltással.
A megyei közigazgatási hivatal személyzete ez idő szerint (1898.) a következő:
I. Központi közigazgatás. Alispán: Markhot Gyula, főjegyző: dr. Kostyál Miklós, I. aljegyző: Langhammer Vincze, II. aljegyző: Dopcsányi István, III. aljegyző: Jaksics Jenő, IV. aljegyző: Kollányi Gyula, V. aljegyző: Rácz István, az árvaszékhez beosztva, VI. aljegyző: Füzesséry Emil, közig. gyakornok: Szatmáry István, főorvos: dr. Thuróczy Károly kir. tanácsos, 1 iroda-igazgató, 1 iktató, 1 irattárnok, 1 nyilvántartó. Ezen kívül 1 segédiktató, 3. I. oszt. irnok, 3 másodosztályú, 1 első oszt., 4 másodosztályú díjnok.
II. Árvaszék. Elnök: Crausz Vincze, alelnök: dr. Klobusiczky Géza, ülnökök: Boróczy Márton, Tocsek Imre, Lakits Attila, Csernyánszky Lajos, Modrányi Iván, jegyző: Rácz István, árvaszéki ügyész: dr. Klobusiczky Károly, továbbá kiadó, 1 iktató, 1 segédiktató, 1 irattárnok, 1 nyilvántartó, ezen kívül egy II. oszt. irnok és 5 díjnok.
434III. Tiszti főügyész: dr. Gyürky Géza.
IV. Számvevőség. Főszámvevő: Pazsiczky József, I. alszámvevő: Géczy József tb. főszámvevő, II. alszámvevő: Bokros Pál, III. alszámvevő: Simonovánszky György, IV. alszámvevő: Zalka Ármin, V. alszámvevő: Skarnitzel Ambrus, VI. alszámvevő: Nickl Ferencz, számgyakornok: Kenézy Andor, iktató: Balázsovich János.
V. Pénztárnok. Házi és magán-főpénztárnok: Sinkovits Károly, ellenőr: Skarnitzel Béla, gyámpénztárnok: Endrődy György, ellenőr: Kozmovszky Ödön, gyámpénztári könyvelő: Ottó Árpád.
VI. Levéltár. Levéltárnok: Juhász Gyula és ezen kívül egy II. oszt. irnok.
Várnagy: Kudlik Thádé.
VII. Kórházak: 1. Nyitrai közkórház. Igazgató: dr. Biringer Ferencz, alorvosok: dr. Babó Tivadar, dr. Stein Emil, gondnok: Nyulassy Sándor, ellenőr: Bezányi István, 2. Nagytapolcsányi kórház. Igazgató: dr. Friedrich Alajos, gondnok: Boboczky József. 3. Érsekújvári közkórház. Igazgató: dr. Dohmann István, gondnok: Krendl Gáspár.
VIII. Rendezett tanácsú városok. 1. Nyitra. Polgármester: dr. Rudnay Sándor, h. főjegyző: ifj. Bokros János, rendőrkapitány: Rédeky Géza. 2. Érsekújvár. Polgármester: Kukán Imre, főjegyző: Kőszeghy Ferencz, rendőrkapitány: Miklóska Aladár. 3. Szakolcza. Polgármester: Mitták Rezső, főjegyző: Czobory Károly, rendőrkapitány: Nagy Sándor.

Dr. Kostyál Miklós
1896-ban tb. főjegyző, I. aljegyző
(jelenleg főjegyző).
Dr. Gyürky Geyza
megyei főügyész.
IX. Járások. 1. Nyitrai járás. Székhelye: Nyitra. Főszolgabiró: Majthényi Géza, szolgabirák: Babóthy Olivér, Matuska József, irnok: Dietrich János, járási orvos: dr. Vajda Emil, járási gyám: Csarada Aladár, járási állatorvos: Koszoru Lajos, utibiztos: Zelinka Antal, Ny.-egerszeghi körorvos: dr. Broch Dávid, kis-hindi körorvos: dr. Bienenstock Ignácz, nyitravidéki körorvos: dr. Pivinger Emil.
2. Vágsellyei járás. Székhelye: Tornócz. Főszolgabiró: Csemniczky Lajos, szolgabiró: Petrikovits Mátyás, irnok: Tyurják Sándor, járási orvos: Pákh Miklós, járási gyám: Szegheő József, járási állatorvos: Docskál Frigyes, utibiztos: Papánek Vincze, tornóczi körorvos: dr. Gilly Alajos, farkasdi körorvos: Vinternitz Antal, Mocsonoki körorvos: Travnik József.
3. Érsekújvári járás. Székhelye: Nagy-Surány. Főszolgabiró: Turcsányi Ödön, szolgabiró: Diósy Imre, irnok: Horváth Artur, járási orvos: dr. Turcsányi, járási gyám: Mohay Pál, járási állatorvos: Czocher József, uti biztos: Bereczk Lajos, n.-surányi körorvos: dr. Deutsch József, tardoskeddi körorvos: dr. Fratrits Kálmán.
4. Nagy-tapolcsányi járás. Székhelye: Nagy Tapolcsány. H. főszolgabíró: Rákóczy Lajos, szolgabiró: Zerdahelyi Béla, közig. gyakornok: Csemez István, járási orvos: dr. Ada György, járási gyám: Lelkes Zsiga, járási állatorvos: Heuer Armand, uti biztos: Vutzay Mihály, n.-bodoki körorvos: dr. Kicska Emil, n.-tapolcsányi körorvos: dr. Berger Vilmos, prasiczi körorvos: Sztankovics Géza, n.-apponyi körorvos: dr. Hükl Ernő, n.-rippényi körorvos: dr. Lövbehr Izsó, ny.-bajnai körorvos: dr. Steiner Vilmos.
V. Nyitra-zsámbokréti járás. Székhelye: Nyitra-Zsámbokrét. Főszolgabiró: Soóky Ödön, szolgabiró: Czocher Kálmán, irnok: Haleczius Adolf, járási orvos: dr. Hoselitz Ferencz, járási gyám: Nozdroviczky Ferencz, járási állatorvos: Lővi Simon, utibiztos: ifj. Kuogler Gusztáv, nagy-bossányi körorvos: dr. Köves László, nyitra-zsámbokréti körorvos: dr. Vilcsek Adolf.
VI. Privigyei járás. Székhelye: Privigye. Főszolgabiró: dr. Filberger Gyula, szolgabiró: Szpál József, rudnóvölgyi szolgabiró: Somogyi Sándor, irnok: Matyasovszky Lipót, járási orvos: dr. Jelentsik Nándor, járási gyám: Martincsek Károly, járási állatorvos: Weisz Sándor, utibiztosok: Brestyenszky Ignácz, Bossányi Lajos, privigyei körorvos: dr. Kácser Genrik, bajmóczi körorvos: dr. Lax Samu, német-prónai körorvos: dr. Steiner Simon, rudnói körorvos: dr. Kulka Henrik, handlovai körorvos: dr. Kovaltsik Antal.
435VII. Galgóczi járás. Székhelye: Galgócz. Főszolgabiró: Tóth Lajos, szolgabiró: Steiner Gyula, irnok: Heuer János, járási orvos: dr. Lutz Alfonz, járási gyám: Ziegler Ferencz, járási állatorvos: Castiglione György, utibiztos: Tóth Imre, galgóczi körorvos: dr. Stiglitz Zsiga.
VIII. Pöstyéni járás. Székhelye: Pöstyén. Főszolgabiró: Machovics János, szolgabiró: Abaffy Adolf, járási orvos: dr. Visnyovszky József, irnok: Rubarics Jakab, járási gyám: Günther Viktor, járási állatorvos: ifj. Szpál János, utbiztos: Zsurek Marczel, nagy-kosztolányi körorvos: dr. Friedländer Simon, vittenczi körorvos: dr. Hönig Márton, pöstyéni körorvos: dr. Neuvirth Nándor.
IX. Vágujhelyi járás. Székhelye: Vág-Ujhely. Főszolgabiró: Rexa Sándor, szolgabiró: Szabó Kálmán, irnok: Szöglety Endre, járási orvos: dr. Paulik Sándor, járási gyám: Gyürky Rezső, járási állatorvos: Gocsár Gyula, utbiztos: Buchelt Burkhard, verbói körorvos: dr. Hasenberg Károly, ó-turai körorvos: dr. Hoffmann József, vágujhelyi körorvos: dr. Spitzer Mór.
X. Szeniczi járás. Székhelye: Szenicz. Főszolgabiró: dr. Szálé Lajos, szolgabiró: dr. Conrád István tb. főszolgabiró, irnok: Skrabala Antal, járási orvos: dr. Grünfeld Zsigmond, járási gyám: Zlocha Tivadar, járási állatorvos: Polónyi Mihály, utbiztos: Bartelt Robert, sasvári körorvos: dr. Kertész Samu, jabloniczi körorvos: dr. Terényi József, szobotisti körorvos: dr. Lövensohn Izsó, szeniczi körorvos: dr. Stefunko Lipót.

A VÁRMEGYE JEGYZŐI KARA.
Cabdebo Kálmán
aljegyző.
Láng Kálmán
főisp. titkár.
Jaksics Jenő
aljegyző.
Ifj. Bokros János
aljegyző.
Steiner Gyula
aljegyző.
XI. Holicsi járás. Székhelye: Holics. Főszolgabiró: Frideczky Béla, szolgabiró: Lipovniczky János, irnok: Balogh Gyula, járási orvos: dr. Mandelik Mihály, járási gyám: Sándor István, járási állatorvos: Marialaky János, utibiztos: Liska János, holicsi körorvos: dr. Neuvirth Mór, egbelli körorvos: dr. László Gyula, radosóczi körorvos: dr. Steinhardt Albert.
XII. Miavai járás. Székhelye: Miava. Főszolgabiró: Csenkey Adolf, szolgabiró: Winkler Gyula, irnok: Batka Lajos, járási orvos: dr. Kohn Ede, járási gyám: Gavora Mihály, járási állatorvos: Sztanyek János, utbiztos: Domonyi Lajos, miavai körorvos: dr. Róth Miksa, brezovai körorvos: dr. Stibrányi Aladár, krajnai körorvos: dr. Kende Ede.
A vármegye 119 körjegyzőségre van felosztva; ezeken kívül a r. t. városok és nagyközségek külön jegyzőt tartanak. Mindezek az egyes községeknél vannak egyenkint megemlítve.

A vármegyei árvaszék 1896-ban.
Csernyánszky Lajos
árvasz. ülnök.
Czocher Kálmán
árvasz. jegyző.
Craus Vincze
árvasz. elnök.
Tocsek Imre
árvasz. ülnök.
Boróczy Márton
árvasz. ülnök.
Dr. Klobusiczky Géza
árvasz. ülnök.
Lakits Attila
árvasz. ülnök.
Dr. Rudnay Sándor
árvasz. ülnök, jelenleg Nyitra város polgármestere.
* * *
Semmisem illusztrálja élénkebben a megyei közigazgatás fejlődésének rohamosságát, mintha összehasonlítjuk a vármegye 1868. évi költségvetését az 4371898-ik évivel. Az 1868-ik évben a vármegye összes adminisztrácziója 103,603 frt 89 krba került, mit a megye kizárólag saját bevételéből fedezett, az 1898-ik évben pedig ugyanazon közigazgatási szervezet tevékenységére és fenntartására 154,908 frtot forditott, melyhez az állam 76,000 frtnyi dotáczióval járul. Ezen szükségletekbe nincsenek befoglalva az utak építésére, karbantartására s általában a közigazgatási alkotásokra és beruházásokra forditott óriás összegek, melyek a közélet nagymérvű haladását még nagyobb arányokban tüntetik elő.
A törvényhatóság ez idő szerint 41 alapot kezel; ezekből megyei alap 32, magán, illetőleg családi alapitvány 9. A megyei alapok az 1897. deczember 31-iki zárlat szerint a következők:
1. Házi pénztár. Készpénz: 2338 frt 35 kr.
2. Közút fentartási alap. Készpénz: 7811 frt 35 kr.; takarékbetét: 375,337 frt 10 kr.; államkötvény: 207,000 frt. Összes vagyon: 590,148 frt 45 kr.
3. Betegápolási alap. Készpénz: 878 frt 41 1/2 kr. Ez alapot 1878. deczember 31-én 16,000 frt átfutó pénztári előleg terheli s igy fedezetlen túlkiadása 15,121 fr 58 1/2 kr.
4. Katonaelszállásolási alap. Készpénz: 4699 frt 28 1/2 kr.; átfutó cselekvő pénztári előlegek: 51,000 frt. Összes vagyon: 55,699 frt 28 1/2 kr.
5. Id. közigazgatási alap. Készpénz: 2007 frt 66 kr.; takarékbetét: 21,000 frt; magánkötvény: 27,587 frt 76 kr. Összes vagyon: 50,595 frt 42 kr.
6. Közművelődési alap. Készpénz: 730 frt 93 1/2 kr.; takarékbetét: 8500 frt; államkötvény: 1100 frt; magánkötvény: 24,387 frt. Összes vagyon: 34,717 frt 93 1/2 kr.
7. Tiszti nyugdíjalap. Készpénz: 1782 frt 57 kr.; takarékbetét: 66,767 frt 97 kr.; magánkötvény: 15,098 frt 44 kr. Összes vagyon: 83,648 frt 98 kr.
8. Megyeház-építési alap. Készpénz: 535 frt 42 1/2 kr.; takarékbetét: 2500 frt. Összes vagyon: 3035 frt 42 1/2 kr.
9. Tartalék-alap. Készpénz: 646 frt 09 1/2 kr.; takarékbetét: 3500 frt; magánkötvény: 11,725 frt. Miután ez alapot 500 frt átfutó pénztári előleg terheli, tiszta vagyona: 15,371 frt 09 1/2 kr.
10. Ipar-alap. Készpénz 58 frt.
11. Erdészeti-alap. Készpénz: 1911 frt 80 kr., melylyel szemben 3000 frt átfutó pénztári előleg terheli, így fedezetlen túlkiadása: 1088 frt 20 kr.
12. Gyermekmenház-alap. Készpénz: 386 frt 38 1/2 kr.; takarékbetét: 1000 frt; államkötvény: 4500 frt; magánkötvény: 19,659 frt 90 kr.; átfutó cselekvő pénztári előlegek: 10,000 frt. Összes vagyon: 35,546 frt 28 1/2 kr.
13. Szegény alap. Készpénz: 554 frt 37 kr.; takarékbetét: 9437 frt 11 kr.; magánkötvény: 13,000 frt. Összes vagyon: 22,991 frt 48 kr.
14. Községi és körjegyzői nyugdíj-alap. Készpénz: 3088 frt 68 1/2 kr.; takarékbetét: 30,733 frt 27 kr.; magánkötvény: 1850 frt. Összes vagyon: 35,671 frt 95 1/2 kr.
15. Nyitrai közkórházalap. Készpénz: 1053 frt 16 kr.; takarékbetét: 2476 frt 83 kr.; államkötvény: 7700 frt; magánkötvény: 22,729 frt 50 kr. Ez alapot 51,000 frt átfutó pénztári előleg terhelvén, fedezetlen túlkiadása 17,040 frt 51 kr.
16. Nagy-tapolcsányi kórház-alap. Készpénz: 3100 frt 75 kr.; takarékbetét: 818 frt 59 kr. Ez alapot 5000 frt átfutó pénztári előleg terhelvén, fedezetlen túlkiadása 1080 frt 66 kr.
17. Pöstyéni kórház-alap. Készpénz: 27 frt 02 1/2 kr.; takarékbetét 302 frt 96 kr.; államkötvény: 200 frt. Összes vagyon: 529 frt 98 1/2 kr.
18. Sasvári kórház-alap. Készpénz:. 62 frt 39 kr.; takarékbetét: 6767 frt; államkötvény: 1212 frt 50 kr.; magánkötvény: 591 frt 76 kr. Összes vagyon: 8633 frt 65 kr.
19. Szinház-alap. Készpénz: 264 frt 87 kr.; takarékbetét: 6673 frt 24 kr. Ez alapot 500 frt átfutó pénztári előleg terhelvén, tiszta vagyona: 6438 frt 11 kr.
20. Mátyás-szobor-alap. Takarékbetét: 914 frt 70 kr.
21. Ebadó-alap. Készpénz: 6440 frt 55 kr.; átfutó cselekvő pénztári előlegek: 3000 frt. Összes vagyon: 9440 frt 55 kr.
22. Állattenyésztési alap. Készpénz: 457 frt 73 kr.; takarékbetét; 500 frt. Összes vagyon: 957 frt 73 kr.
23. Községi közegészségügyi alap. Készpénz: 74 frt 07 kr.; takarékbetét: 1100 frt. Összes vagyon: 1174 frt 07 kr.
24. Állategészségügyi alap. Készpénz: 363 frt 49 kr.; takarékbetét: 3300 frt. Összes vagyon: 3663 frt 49 kr.
25. Közgyámi alap. Készpénz: 7673 frt 69 kr. Ez alapot 18,000 frt átfutó pénztári előleg terhelvén, fedezetlen túlkiadása: 10,326 frt 31 kr.
26. Vívó és torna-alap. Készpénz: 92 frt 51 kr.; takarékbetét: 2535 frt 63 kr. Összes vagyon: 2628 frt 14 kr.
27. Anyakönyvvezetői alap. Készpénz: 2688 frt 41 kr. Ez alapot 500 frt átfutó pénztári előleg terhelvén, tiszta vagyona: 2188 frt 41 kr.
28. Rudnóvölgyi lakosság segély-alapja. Készpénz: 502 frt; magánkötvény: 5498 frt. Összes vagyon: 6000 frt.
29. Milléniumi alap. Készpénz: 17,566 frt 82 kr.; takarékbetét: 40,517 frt 35 kr.; átfutó cselekvő pénztári előlegek: 35,500 frt. Összes vagyon: 93,584 frt 17 kr.
30. Alsó-köröskényi hidépítési alap. Takarékbetét. 487 frt 56 kr.
31. Érsekújvári kórházi alap. Készpénz: 3623 frt 10 kr. Ez alapot 5000 frt átfutó pénztári előleg terhelvén, fedezetlen túlkiadása: 1376 frt 90 kr.
32. Körorvosi alap. Készpénz: 1888 frt 57 kr.

A vármegye tisztikara 1896-ban.
Sinkovich Károly
m. főpénztáros.
Juhász Gyula
m. levéltáros.
Pazsiczky József
m. főszámvevő.
Géczy József
tb. főszámvevő.
Skarnitzl Ambrus
alszámvevő.
Kozmovszky Ödön
gyámpénztári ellenőr.
Bokross Pál
alszámvevő.
Nikl Ferencz
alszámvevő.
Endrődy György
gyámpénztáros.
Simonovánszky György
alszámvevő.
Otto Árpád
alszámvevő, gyámpénztári könyvelő.
Skarnitzl Béla
főpénztári ellenőr.
Zalka Ármin
alszámvevő.
439A magán - illetve családi alapítványok - szintén az 1897. deczember 31-iki zárlat szerint a következők:
1. Nécsey-alap. Alapitotta Nécsey Mihály 1841-ben, családi czélokra. Készpénz: 64 frt 35 kr.; államkötvény: 67,850 frt. Összes vagyon: 67,914 frt 35 kr.
2. Soóky-alap. Iskolai ösztöndíjakra álapitotta Soóky János ezredes. Készpénz: 522 frt 39 kr.; takarékbetét: 21,644 frt 56 kr.; magánkötvény: 9013 frt 52 kr. Összes vagyon: 31,180 frt 47 kr.
3. Litvarczy-alap. Családi czélokra alapította Litvarczy József 1819-ben. Készpénz: 623 frt 74 kr.; takarékbetét: 9300 frt; államkötvény: 2300 frt; magánkötvény: 6087 frt 50 kr. Összes vagyon: 18,311 frt 24 1/2 kr.
4. Martinecz-alap. Családi czélokra alapitotta Rudnay Martinecz Katalin 1884-ben. Készpénz: 10 frt 68 kr.; takarékbetét: 500 frt. Öszes vagyon: 510 frt 68 kr.
5. Gróf Berchtoldt-alap. Iskolai ösztöndíjakra 1883-ban alapította gróf Berchtoldt László Nyitravármegye volt főispánja. Készpénz: 12 frt 47 kr.; takarékbetét: 527 frt 13 kr. Összes vagyon: 539 frt 60 kr.
6. Kubinyi-alap. Családi czélokra alapította Kubinyi János. Készpénz: 465 frt 77 kr.; takarékbetét: 22,700 frt; államkötvény: 2700 frt; magánkötvény: 20,824 frt 79 kr. Összes vagyon: 46,690 frt 56 kr.
7. Szulyovszky-alap. A vármegye szegénysorsú kezelő személyzet segélyezésének czéljaira alapította 1886-ban Szulyovszky Ignácz. Készpénz: 74 frt 33 kr.; takarékbetét: 326 frt 61 kr. Összes vagyon: 400 frt 94 kr.
8. Báró Splényi-alap. Csermend községi szegények segélyezésének czéljaira alapította báró Splényi szül. Kirchenbetter Izabella 1884-ben. Készpénz: 12 frt 60 kr.; államkötvény: 300 frt. Összes vagyon: 312 frt 60 kr.
9. Hertelendy-alap. Vágvecsei szegénysorsú tanköteles gyermekek segélyezésének czéljaira alapitotta 1892-ben Hertelendy Julia. Készpénz: 195 frt; takarékbetét: 1200 frt. Összes vagyon: 1395 frt.
Mint általában az ország minden magyar vármegyéjében, úgy Nyitravármegyében is a megyei önkormányzati szervezet volt mindenkor a közélet legerőteljesebb központja, a közszellemnek érző lelke, mely az országos és helyi kérdések mindenikével foglalkozott s megoldásában vagy tényleges részt vett, vagy legalább is befolyt annak irányítására. Eleven, pezsgő élet lüktetett a vármegye szervezetében. Egymást váltották fel a korszakok, melyek érzése, divatja, eszmevilága nemzedékről nemzedékre változott meg s még a vármegye részletes politikai történetének lelkiismeretes kutatása és birálása után is sok nehézséggel jár megállapítani azt a kortörténelmi proczeszust, melynek folyamán a közélet minden ágazatát magába foglaló vármegyei önkormányzat szinte észrevétlenül odafejlődött, ahol most van s mely helyzetében voltakép meg sem határozható pontosan, hogy a megyei közigazgatás mennyire autonom és mennyire állami. Lényege kétségkívül hatalmának teljességében az volt, hogy saját maga által választott tisztviselőkkel kormányozott; hadügyet, adóügyet, útcsinálást, itélkezést, biráskodást, birtokrendezéseket, szegényügyet stb. önhatalmulag végezett, a közbiztonságról, csendről, rendről gondoskodott, míg ma mindezek intézésében az államhatalom sokféle szervezetével megosztozik. Az államtudományok feladata, hogy ezen, ma összebonyolult szálakat rendbe szedje és összhangba hozza az ország újjászületett alkotmányos állami életével, melybe a kifejlett államélet folytán, minden nemzeti intézményünknek be kell olvadnia.
A vármegye újabbkori történetének két jelentős és emlékezetes mozzanata volt az, midőn előbb 1887-ben, majd 1891-ben Ő Felsége I. Ferencz József apostoli királyunk Nyitravármegyét meglátogatta. Mindkét látogatása katonai ügyek intézésével állott kapcsolatban s 1887-ben Nyitrán a honvédsátorban volt szállva, hol a vármegye nagyszámú küldöttségei előtte bemutatták a megye tiszteletteljes és jobbágyi hódolatát.
Az 1891-ik évben, szeptember 9-én reggel 9 órakor érkezett meg nagyszámú kisérettel, Ő Felsége Galgóczra, hol Nyitramegye küldöttsége élén Thuróczy Vilmos főispán üdvözölte a vasúti pályaudvaron az uralkodót a következő beszéddel:
"Császári és apostoli királyi Felség, legkegyelmesebb Urunk és királyunk! Nyitravármegye közönsége részéről odaadó hű alattvalói hódolatunkat mutatjuk be Felségednek legmagasabb személye előtt és egyúttal határtalan lelkesült örömünknek adunk alázatteljesen kifejezést a fölött, hogy Felséged legmagasabb látogatásával a vármegyét ismételten szerencséltetni kegyeskedett. Fogadja Felséged legkegyelmesebben Nyitravármegye minden egyes lakójának őszinte szeretettől áradozó szívében meghonosult alattvalói rendithetlen ragaszkodásának nyilvánítását, kiknek mindnyájan szivvel-lélekkel hangoztatja: hogy az egek Ura Magyarországnak szeretet, hűség s határtalan ragaszkodástól környezett fenkölt lelkü koronás királyát, népei millióinak javára a földi boldogsággal eláraszsza, soká, nagyon soká boldogan éltesse!"

NYITRAVÁRMEGYE FŐSZOLGABIRÁI.
Csenkey Adolf
Miavai járás.
Rexa Sándor
Vág-Ujhely.
Ifj. Frideczky Timót
Szakolcza.
Csemniczky Géza
Vág-Sellye.
Dr. Szále Lajos
Szenicz.
Majthényi Géza
Nyitra.
Koronthály Béla
Pöstyén.
Modrányi Iván
Privigye.
Frideczky Béla
Ny.-Zsámbokrét.
Turchányi Ödön
Érsekujvár.
Machovics János
Nagy-Tapolcsány.
Tóth Lajos
Galgócz.
A vármegye tisztikara 1896-ban.

NYITRAVÁRMEGYE SZOLGABIRÁI.
Soóky Ödön
hely. főszolgabíró.
Zerdahelyi Béla
Langhammer Vincze
Petrikovich Mátyás
Lipovniczky János
Babóth Olivér
Géczy Aurél
Filberger Gyula
hely. főszolgabíró.
Rácz István
Rákóczy Lajos
Winkler Gyula
Dr. Conrád István
tiszt. főszolgabíró.
Ifj. Dióssy Imre
Dopcsányi István

A vármegye tisztikara 1896-ban.
442Melyre a Felség következőleg válaszolt:
"Fogadják őszinte köszönetemet hű ragaszkodásukat tanusító e szivélyes fogadásért. Örvendek, hogy a hadgyakorlatok alkalmából e vidéket ismét meglátogathatom s hogy hű lakosai körében nehány napot tölthetek."
Ő Felsége ekkor gróf Erdődy Ferencz galgóczi várkastélyába szállt meg s délelőtt fogadta a különböző küldöttségek tisztelgését. Általános és országos feltünést keltett akkor, hogy a király Baltik ág. ev. püspök beszédére oly szavakkal válaszolt, melyeket mindenfelé úgy értelmeztek, hogy a király nyiltan és határozottan kárhoztatja az ág. ev. egyházak életében némely szláv tulzók által istápolt azon irányzatot, mely a panszlavizmus talaját és terjedését egyengeti. Ő Felségének ezen emlékezetes beszéde szószerint a következő:
"Hódoló tisztelgésüket kedvesen és közönettel fogadom. Reménylem és elvárom, hogy bármely ajku hiveik körében mindenkor buzgóan ápolni fogják a hűség, vallásosság és kárhozatos iránytól ment tiszta hazafiság érzelmeit, miáltal legjobban biztosíthatják maguknak és hitsorsosaiknak állandó megelégedésemet."

A VÁROSI RENDŐR-KAPITÁNYOK.
Nagy Sándor
Szakolcza.
Rédeky Géza
Nyitra.
Miklóska Aladár
Érsekujvár.
* * *
Nyitravármegyének önkormányzati életéről, melyben annyi a nemes és nemzeti vonás, ez a rövid czikk kétségkívül csak nagyon fogyatékos vázlatot nyujt. Nem minden vármegyéről mondhatni el ugyanannyi joggal, mint Nyitramegyéről, hogy most, az állami adminisztráczió előkészítésének korában, e szép és nagy vármegye története azzal a ragyogó fellángolással záródik be, melylyel Nyitravármegye egész közönsége a magyar állam megalapításának - a honfoglalásnak - nemzeti emlékünnepével tulajdonképpen saját történelmi életének is ezredik évfordulóját ünnepelte meg.
E fényes emlékünnep részleteinek pontos megírása maga egy kötetre való anyagot nyujtana. Az 1896-ik évben folyt le ez ünnepség s csaknem egy egész éven át tartott. A vármegyei közgyülés már 1894-ben 1/5083. szám alatt kelt határozatával kimondotta, hogy a honalapítás ezredik évfordulójának méltó megünneplésére százezer forintot szavaz meg, mely összeg 443a közadók alapján, a vármegye lakosaira kivetendő pótadó útján nyer fedezetet. Az ezen ezredéves alapitványnak felhasználására nézve teendő javaslat elkészítésére bizottság küldetett ki s e bizottságnak javaslata értelmében az 1896. február 25-én tartott közgyülés elhatározta, hogy a 100.000 frtból
1. a vármegye monografiájának költségeire 10,000 frtot,
2. az ezredéves országos (budapesti) kiállításon résztvevő megyebeli kiállítók segélyezésére 15,000 frtot,
3. a vármegyei kisdedóvó-alapra 10,000 frtot,
4. a vármegyei muzeumra 20,000 frtot,
5. a gyermekmenházra, a 37,000 frtot tevő menházalap felhasználásán felül 25,000 frtot,
6. Nyitrán felállítandó leányiskola alapjára 20,000 frtot fordit. Ugyanezen közgyülési jegyzőkönyvben a leggondosabb részletességgel körül van írva minden egyes alapnak felhasználására vonatkozólag a vármegye közönségének intencziója és akarata. Ugyanekkor határoztattak meg az ezredéves ünneplés összes módozatai is, és azon határozatnak megfelelőleg folytak le az egész vármegye területén.

CSILLAGI GYÖRGY m. kir. anyakönyvi felügyelő.
1896. január 1-én elkezdődött az ünneplés megyeszerte. A városok, községek, egyházak, egyházi és világi mindenféle intézmények fellobogóztattak, az iskolák ünnepélyeket rendeztek, a lakosság mindenféle örömünnepeket, felolvasásokat, áldomásokat tartott, mindazzal a lelkesedéssel és pompával, mely a magyar temperamentumtól kitelik.
Maga a vármegye május 18-án, Thuróczy Vilmos főispán elnöklete alatt, díszközgyülést tartott, melyen ünnepi diszben jelent meg mindenki s dr. Janits Imre, a nyitrai választó kerület országos képviselője, a honalapítás ezredik évfordulójának szentelt ünnepélyes emlékbeszédet mondott, Craus István alispán pedig a királyhoz intézett hódoló feliratot terjesztette elő. Majd junius 9-én a Budapesten Ő Felsége a király előtt elvonult díszbandériumban, - mely az egész összesereglett Európa méltó csodálkozását keltette fel ragyogó pompájával, - Nyitramegye tizenegy urlovassal vett részt; a nyitramegyei banderium előtt a nógrádmegyei, utána a pest-pilis-solt-kiskúnmegyei banderium lovagolt. A nyitramegyei banderium tagjai a következők voltak: gróf Károlyi Lajos, két csatlóssal; Turcsányi Ödön zászlótartó, két csatlóssal és két gyaloghuszárral; Rakovszky Ferencz, egy csatlóssal; lovag Chwalibogovszky Sándor, két csatlóssal; gróf Apponyi Antal; Majthényi Géza; ifj. Dióssy Imre; Tarnóczy Gusztáv; Tarnóczy Vladimir; Rexa Arthur; végre gr. Zedtwitz Utz egy 1660-ik évből való nemesi zászlóval.
Augusztus 30-án avatták fel azon ezredéves emlékoszlopot, melyet a Zobor-hegy ormán az állm emelt a honalapítás emlékére. E fényes ünnepre az ország minden részéből Nyitrára sereglettek a hazafiak. A kormány képviseletében érkező Perczel Dezső belügyminiszter elébe Nyitráról Érsekújvárig különvonaton ment augusztus 29-én egy nagy küldöttség, melynek élén Thuróczy Vilmos főispán beszéddel üdvözölte a minisztert Érsekújvárott. Aznap este a vármegye közönsége a vármegyei székház összes termeiben fényes estélyt adott. Másnap - augusztus 30-án reggel - egész népáradat indult fel hosszú kocsisorban a zoborhegyi emlékoszlophoz. A közönség legnagyobb része díszmagyarban volt s a hegyen felkanyargó impozáns és tarka díszmenet, pompás díszöltönyeivel oly megkapó látvány nyujtott, mely Árpád párduczbőr kaczagányos, mentés, kócsagos leventéinek legendás csoportjaira emlékeztetett. Alant a várdomb alatt mozsarak dörögtek, mialatt fent az emlékoszlop mellett hevenyészett sátorban, diszes baldachin alatt Bende Imre, nyitrai püspök, nagy papi segédlettel ünnepélyes szent misét, később 444teljes püspöki ornatusban főpásztori beszédet mondott. Utána Perczel Dezső belügyminiszter tartott hazafias szónoklatot, mely után Schober Ernő, a galgóczi kerület országos képviselője felolvasta az emlékoszlop felavatásáról készült okiratot, melyet a megyei levéltárban helyeztek el. Ezen történelmi nevezetességü okirat szó szerint való szövege a következő:
"A magyar állam Ferencz József Ő császári és apostoli királyi Felségének dicsőséges uralkodása és losonczi báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége alatt 1896-ban Ezeréves fennállásának emlékét ünnepelvén, - a törvényhozás az isteni gondviselés kegyelmét és a magyar nemzet államfentartó erejét tanusító történelmi tény örök emlékezetére - Thaly Kálmán országgyülési képviselő kezdeményezésére elrendelte, hogy az ország hét pontján: a munkácsi várhegyen, a brassói Czenk ormán, a nyitrai Zobor-hegyen, a dévényi vártetőn, Pusztaszeren, Zimonyban és Pannonhalmán, az utódok hazafiui kegyeletének egy-egy maradandó jele állíttassék fel.
Ez az emlékmű, melyet bonyhádi Perczel Dezső magyar királyi belügyminiszter, az országgyülés tagjainak, Thuróczy Vilmos Nyitravármegye főispánjának s nagyszámú ünneplő közönségnek jelenlétében 1896. évi augusztus hó 30-ik napján avatott fel s a mely mű Berczik Gyula műszaki tanácsos terve szerint készült, hivatva van: egyrészt Nyitra vára s vele az éjszaknyugoti országrészeknek Árpád vitéz hadai által történt elfoglalása emlékét megörökíteni, másrészt pedig erről a hegytetőről szerteszét, fel a haza bérczkoszorus határáig, le a Dunáig, keletnek és nyugotnak fennen hirdetni, hogy ennek a vidéknek a népe, - mely magát ezt az emlékkövet kegyelettel vette gondos őrizetébe, - nyelvben és szokásokban bár idegen, de érzületben mindenkor hüséges tagja a nemzetnek, rendithetlenül megbizható támasza a hazának.
Hirdesd is ezeket Te emlékkő, időtlen időkig, honfinak és idegennek egyaránt és ezzel a magasztos hivatással állj, míg a haza áll! Perczel Dezső sk., Harkányi Frigyes, Bende Imre sk. nyitrai püspök, Thuróczy Vilmos sk. Nyitravármegye főispánja, Baltik Frigyes sk. ág. h. ev. püspök, Laszkáry Gyula sk. a dunáninneni ev. egyházkerület felügyelője, Antal Gábor sk. dunántúli ev. ref. püspök, dr. Roszival I. kanonok az esztergomi főkáptalan nevében sk., Berczik Gyula sk., dr. Dégen Gusztáv sk. orsz. képviselő, Szinay Gyula sk. Böszörmény város orsz. képviselője, Bobula János orsz. képviselő sk., gr. Apponyi Lajos sk. Ő cs. és kir. apostoli Felségének magyarországi udvarnagya, Bolla Kálmán sk. altb., dr. Czobor Béla a műemlékek orsz. bizotts. előadója sk., Kovács József m. k. honv. őrnagy, felső-eőri Nagy Gyula sk. orsz. képviselő, kapos-mérei Mérey Lajos sk. orsz. képviselő, Endrey Gyula sk. orsz. képviselő, Jantyik Mátyás sk. festőművész, Tuba János sk. orsz. képviselő, Smialovszky Valér sk. orsz. képviselő, dr. Romy Béla miniszterelnöki titkár, nagy-kéri Craus István Nyitravármegye alispánja, nagy-selmeczi Thold Dániel, Rudnay Béla sk. budapesti főkapitány, Sárközy Aurél cs. és kir. kamarás, Komáromvármegye és Komárom sz. k. város főispánja, Francsics Norbert sk. orsz. képviselő, Szmrecsányi György sk., Árvavármegye főispánja, Schober Ernő sk. orsz. képviselő, Rakovszky Géza sk, Szirányi György, Keltz Gyula, Sipeky Sándor sk., Zmertych Iván, Zsámbokréthy József orsz. képviselő, csongrádi Forgó István, dr. Szále Lajos, Kürthy Lajos liptói főispán, Baross Jusztin Trencsénvármegye alispánja, Klobusiczky János orsz. képviselő, gr. Zedtwitz Utz, Dedek Crescens Lajos sk., Sándor Pál sk., Matuska Péter sk., Sporzon Ernő sk. képviselő, Rudnyánszky Béla sk., Szeniczey sk., Langfelder Ede sk., Lázár Lajos sk., Regele János kir. tanácsos, Markhot sk. Nyitravármegye főjegyzője, Boróczy Lajos sk., dr. Sziklay János sk., Csillaghy György, állami anyakönyvi felügyelő sk., Láng Kálmán sk. főispáni titkár, Lőrinczy György a F. M. K. E. titkára, dr. Kostyál Miklós tb. főjegyző, kis-vezekényi és révedi ifj. Bokross János sk. Nyitravármegye II-od aljegyzője, Kapdebo Kálmán sk. III-ad aljegyző.

MAGYARY MIKLÓS kir. pénzügyigazgató.
Végül Craus István alispán hazafias szónoklattal a megye gondozásába vette át az emlékoszlopot; a kivonult honvédszázad sortüzet adott, majd Craus alispán átnyujtotta Perczel miniszternek az ezen alkalomra veretett érmeknek egy arany példányát, a megjelent előkelőségek között ezüst, a nép között pedig réz-érmeket osztott szét. Délben a Zobor-hegy alatt fekvő honvédsátortáborban 400 teritékü díszebéd volt, melyen elsőnek Ő Felségét, a királyt, Perczel Dezső belügyminiszter, a magyar hazát pedig Francsics Norbert lelkes pohárköszöntőben ünnepelte. S aztán sok áldomást mondtak a hazára és annak vezérlő nagy alakjaira, mi alatt a Zobor-hegyen a népnek ökörsütéssel víg népünnepet rendeztek, muzsikával, tánczczal.

I. FERENCZ JÓZSEF millenniumi arczképe a nyitrai vármegyeháza dísztermében.
(Ferraris Artúr festménye.)
Befejezést az ezredéves emlékünnep deczember 30-án nyert, amikor 445I. Ferencz József apostoli királynak Ferraris Arthur festőművész által megfestett arczképét leplezték le a megye közgyülési nagytermében. Ezen díszközgyülésen szintén Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, főispán elnökölt s az ünnepi beszédet Craus István alispán tartotta. Ugyanekkor választott a közgyülés egy nagy küldöttséget, melyet azzal bizott meg, hogy Ő Felsége a király előtt Nyitravármegye képviseletében jelenjen meg s a megye közönsége nevében mondjon köszönetet a királynak, amiért módot és alkalmat nyujtott arra, hogy arczképét Ferraris festőművész a megye számára megfesthette s egyszersmind adja át a zoborhgyi emlékoszlop felavatása alkalmából vert érmeknek külön a Felség számára veretett 34 arany súlyú aranypéldányát. A küldöttség tagjai voltak: Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, Nyitravármegye főispánjának vezetése alatt gróf Apponyi Lajos, Bende Imre, Tóth Vilmos, herczeg Odescalchy Géza, Árpássy Imre, Bacskády Károly, Craus István, Csillaghy György, dr. Janits Imre, ifj. Frideczky Timót, Engel József, Gáffor Elek, Horváth Sándor, báró Haupt-Stummer Lipót, Juriss Mihály, Kostyál Pál, dr. Kubinyi Lajos, Kukan Imre, Latkóczy Imre, Markhot Gyula, Magyary Miklós, Mitták Rezső, Paulus Ignácz, Nécsey Endre, dr. Rudnyánszky Béla, Rakovszky Ferencz, báró Stummer Ágoston, Sándor Géza, dr. Szulyovszky Dezső, Szulyovszky Gusztáv, gróf Széchényi Aladár, Sporzon 446Ernő, báró Steiger Albert, Szirányi György, dr. Thuróczy Károly, Turcsányi Ödön, Vietórisz Miklós, Wenczel Ferencz, báró Wodianer Albert, gróf Zedtwitz Kurt, Zmertych Iván, Zsámbokréthy József. E küldöttség 1897. május 20-án végezte el a nyert megbizatást Budapesten, a királyi várban, hol a király Ő Felsége a megjelent nyitraiakat s a Thuróczy főispán által hódolatteljes beszéddel átnyujtott arany emlékérmet rendkivül kegyesen elfogadta. Ez ünnepélyes, legfelsőbb fogadtatáson Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, főispán, a következő beszédet mondta:
"Felséges Császár és Apostoli király! legkegyelmesebb Urunk! Nyitavármegye közönsége nevében megjelentünk Felségednek legmagasabb szine előtt, hogy alattvalói hódolattal kapcsolatos legalázatosabb köszönetünket nyilvánitsuk ama legmagasabb kegyéért, a melyet Felséged vármegyénk iránt legkegyelmesebben tanusítani méltóztatott azzal, hogy a megyénk székhelyén mult évi deczember 30-án ünnepélyesen leleplezett arczképének sikerültét, ennek festésekor Felséged közvetetlen legkegyelmesebb hozzájárulásával biztosítani kegyeskedett. Midőn Felségednek eme kegyéért legmélyebb köszönetet legalázatosabb hódolattal nyilvánitanánk, megbizatásunkhoz képest felhasználjuk e szerencsés alkalmat arra is, hogy hazánk államiságának ezredik éve emlékeül a Nyitra-Zoborhegy ormán létesített országos emlékműről készített arany emlékérmet ismételten kifejezett, alattvalói hódolatunk kapcsán ime itt átnyujtsuk. Kegyeskedjék azt Felségednek legkegyelmesebben elfogadni.
Hálát adunk az isteni gondviselésnek, hogy a történelemben megírt s átélt annyi balszerencse közt magyar államunkat az ezer év folyamán fentartotta és hatványozott hálaérzelmekkel fordulunk Istenünkhöz, hogy a nemzetek életében csak ritkán előforduló ezen ezredik évet Felségednek igazságos jogara alatt élhettünk meg, akinek szívjóságával párosult bölcsessége népei boldogításán fáradozik és a kit hálás nemzete törhetlen hűséggel és ragyogó szeretettel övez. Ez alkalommal is legbensőbb igaz érzelmeinkből folyólag kérve kérjük a mindenség Urát, hogy édes hazánknak további felvirágzására és nemzetünknek boldogítására Felségedet minden vésztől mentve, ép erő- és egészségben, hosszú időkön át sokáig, boldogan éltesse!"
A beszédet követő éljenzés lecsillapulta után Ő Felsége a következőleg válaszolt:
"Nyitravármegye közönségének személyem iránti hű ragaszkodása előttem igen kedves, bizonyitékát látom abban, hogy arczképemet a vármegye ülésterme részére elkészíttette s örömömre szolgál, hogy az arczkép sikerültéhez én is némileg hozzájárulhattam.
A honalapítás ezredik évfordulója alkalmából a Nyitra-Zoborhegy ormán emelt országos emlékműről készített érmet köszönettel fogadom önök kezéből s meg vgyok győződve, hogy a vármegye lakossága amaz országos emlékművet hazafias kegyelettel fogja megőrizni.
Vigyék meg a vármegye közönségének szivélyes üdvözletemet és változatlan kegyelmem biztosítását."
Ő Felsége válaszát a jelenvoltak lelkesült éljenzéssel fogadták, mire Ő Felsége a küldöttséget kegyteljesen bocsátotta el.
* * *
Az ezer éves mult minden viszontagságának, küzdelmének, dicsőségének, diadalának és bánatának minden emléke kegyeletesen felújult és megerősítette e vármegyében is a nemzeti öntudatot, az ősi magyar erények ápolásának szeretetét és bizó szívvel vezette be Nyitravármegyét a nemzeti történelmi élet második ezredévébe, az ősök három szent jelszavával: "Istenért, Királyért, Hazáért!"

NYITRAVÁRMEGYE EZREDÉVES EMLÉKÉRME.
Heyer Artur rajza.

« VASÚTAK NYITRAVÁRMEGYÉBEN. Irta dr. Sziklay János. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

NYITRA KÖZIGAZGATÁSA. Irta G. Mihálcz János. »