« SZABOLCS VÁRMEGYE FLÓRÁJA. Irta Szlabóczky Imre, revid. és kiegészítette dr. Borbás Vincze. KEZDŐLAP

Szabolcs vármegye

Tartalomjegyzék

 SZABOLCS VÁRMEGYE ERDŐGAZDASÁGA. Irta Ujfalussy Zoltán, revid. Bedő Albert. »

259SZABOLCS VÁRMEGYE MEZŐGAZDASÁGA ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSE.
Irta Simitska Endre, az egyes uradalmakra vonatkozó részt Vende Aladár, revid. Németh József

Lovagló a királytelki uradalomban.
(fejkép). Saját felvételünk.
Vármegyénk minden darabka földjéről, mely a másik darabkától vagy száz ölre fekszik, tulajdonképen külön-külön kellene ismertetést írni, annyira változó e megyében a termő anyaföld. És amily változó a talaj, ép oly változatos az időjárás is, mintha csak az időjárás is a talaj viszonyaihoz kivánna alkalmazkodni.
Miután az időjárási viszonyokkal külön fejezet foglalkozik behatóbban, ezeknek ismertetése itt fölöslegessé válik.
A vármegye területi sajátságai.
Szabolcs vármegye területe nem sima egyenes sík, hanem olyan, mint a tenger színe, mikor a szél fújja, t. i. csupa homok-hullám, csupa apró domb és völgy egy 100 métert meg nem haladó, 200 métert el nem érő sík területen, mely a nyírbátori járásnak Hajdu-, Bihar- és Szatmármegyét érintő szélétől hullámosan ereszkedik le a megyét északnyugati határvonalán körülölelő Tiszára.
A megye egész területének körülbelől 2/3 része jobb-rosszabb természetü homokföld, 1/3-ad része pedig szelid, középkötöttségü homag vagy fekete homok, leszámítva az u. n. laposokat, melyek a dombok közé ékelődnek, s legnagyobbrészt szívós, itt szelid, amott vadszíkes, másutt meg, ahol a csatornázás előtt vizmedenczék voltak, turfás területek.
Tekintetbe véve már most a megye fekvését, a Tiszát és a csatornákat, továbbá az előbb említett talajviszonyokat és ezen talajok tulajdonságait ismerve, az időjárás szélsőségei, kivéve az uralkodó szeleket, nem sok kárt tehetnek. Esős időjárásban a laposok belefúlnak ugyan az istenáldásba, de a megye 2/3-át tevő homok-dombok és lejtők elárasztanak bennünket rozszsal és egyéb terményekkel, ha meg alapadnak az ég csatornái, a homag-talajok rendkivüli áteresztő képessége, a laposok sokszor túlságos víztartó képessége, továbbá a laposokat körülvevő domboldalak, melyek a felettük fekvő könnyü homok-dombok tulságos vizáteresztő képessége folytán lassan-lassan egész éven át tápláltatnak vízzel, segítenek a gazdán, s így az aszály miatt a termőföldnek épen azon részei szenvednek, melyeknek 260úgyis csak esős időben lehet hasznát venni, t. i. a homok-dombtetők és némileg a déli lejtők.
Természetes tehát, hogy Szabolcsban, legalább az időjárás miatt, soha sem kell félni az éhinségtől. Példa erre az 1863. évi nagy szárazság, a mikor Szabolcs vármegye öt vármegyét látott el kenyérrel és vetőmaggal és még neki is maradt.
A Tisza és a csatornák hatása.
Hátha még most a Tisza és a vízlevezető csatornák hatását tekintetbe vesszük. A földárja ugyanis egy bizonyos távolságig a Tisza vízmagassága szerint szabályozódik, s ha a Tiszában a víz túlmagas, a laposok itt-ott felfakadnak, a homok-dombok tele szívják magukat vízzel és így a hőváltozások sem árthatnak sokat, mert ha nagy hidegek uralkodnak, különösen fagyos szentekkor vagy még Orbánkor is (május 11-24-ig), segítenek rajtunk a déli lejtők és a fensíkok, ha meg nagy melegek járnak, az északi lejtők, a homag-földek és az üde laposok. Példa erre az 1863-iki aszály és az 1876-iki nagy fagyás, amelyek tettek ugyan Szabolcsban is kárt, de nem oly mérvben, mint másutt.
A természeti erők közül a legnagyobb ellenségünk a szél, amely ellen nem védekezhetünk. Alig van nap az esztendőben, amikor szél ne volna, mely a leggyakrabban észak-kelet felől jön. Megesik aztán néha, hogy a tavaszi vetéseket, úgy el- vagy letünteti, hogy nomuk is alig marad.
Mindezen különösségek daczára azonban Szabolcsmegye az ország egyik legáldottabb vármegyéje, mert évi termése mindig biztos és az átlagtól, mely rozs és buzában, mint főterményekben nem kevesebb 6 métermázsánál magyar holdanként, sem felfelé, sem lefelé, messze el nem távozik.

"Bátor" 3 éves bika (Királytelek).
Saját felvételünk.
Jégkárok.
Jégeső ugyan van egy kevés majd minden esztendőben, de nagyobb szabásu jégverés itt, 30 év óta csak egyszer fordult elő. Villámcsapás és szélviharok csak legritkább esetben tesznek kárt.
Tűzkárok.
Gondatlanságból eredő tűzvészek minden évben fordulnak ugyan elő, de úgy a tűzbiztosítás, mint a jégbiztosítás is a megye területén igen szépen elterjedt s még egyre terjed, amennyiben 32 ezer gazdaságból 14 ezer van biztosítva különböző társulatoknál.
Gazdálkodási mód.
A szabolcsi gazda nem gazdálkodik egy bizonyos állandó vetésváltó szerint, s még a közbirtokosság is, mely pedig megye-szerte fentartotta a háromnyomásos közös-ügyes gazdálkodást, minden évben kiszakít egy darabot a határból, melyen szabadon akar gazdálkodni s gazdálkodik is, akár csak Vasmegyében, s van ebben a földben aztán répától kezdve egész a majoránnáig minden, ami Szabolcsban megteremhet. Ennek egyik oka az is, hogy egy ugyanazon birtoktesten, még ha száz holdnál kisebb is, annyira változó a talaj, hogy ha pl. norfolki vetésváltót akarna egy gazda 261beállítani, a répája esetleg oly könnyü homokba kerülne, amely azt meg nem teremné. Hozzájárul a talaj különbözőségeihez az, hogy nagyon kevés és nagyon kétes értékü trágya készül Szabolcsban, de ami készül is, arról is úgy gondolkozik a gazda, hogy sokkal jobban meghálálja a trágyázást a kötöttebb föld, mint a homok.
Mindamellett Szabolcs vármegyében a gazdálkodási rendszer, a háromnyomásos gazdálkodásból a talaj termőképességéhez alkalmazkodva kifejlődött, szabad gazdálkodási rendszernek mondható, de általában ugarral, még pedig zöld, fekete és parlag ugarral.
Az ugar egyéves és kétéves, nagyságát soha sem a beosztás, hanem a gazda szükséglete és a talaj termőképessége szabja meg. Ez az oka annak, hogy Szabolcsmegyében az ugarföld mennyiségét meghatározni nem lehet, mert az évről-évre változik. A majdnem teljesen külterjesnek látszó háromnyomásos gazdálkodás tehát tulajdonképen a talaj és éghajlat szélsőségeinek legmegfelelőbb szabad gazdálkodás. Ez általános szabály alól csak azon birtokok képeznek kivételt, a Nyírségen és a Tisza-mentén, melyeknek talaja nagyobb kiterjedésben egyformább, s megengedi azt, hogy a növények vetési sorrendjében bizonyos egymásután megtartassék.
A legkönnyebb, u. n. siligó homokföldek általában úgy használtatnak, hogy egy évben rozszsal bevettetvén, ennek learatása után egy vagy két évig parlag ugarnak hagyatnak, amely két év leteltével ismét rozszsal, s elvétve itt-ott burgonyával és tengerivel vettetik be.

Részlet az "Erzsébet" majorból Mándokon.
Saját felvételünk.
A rendszer abban áll, hogy minden növény oly talajba vettessék, melyben az jól megterem. Ha pl. egy 500 holdas gazdaságban van száz hold kötöttebb lapos föld, 300 hold jobbminőségü homok és 100 hold siligó, akkor egy évben vet a gazda 50-80 hold búzát a laposra, a többi laposra répát és más szálas takarmánynövényt, vagy tavaszi kalászost, a 300 hold jobbminőségü homokföldön a dohány, rozs, tengeri, burgonya, zab, csalamádé, zabos bükköny foglal helyet, 1/3-1/5 rész ugarral, a 100 hold siligóból pedig 50-től 100 hold vettetik el rozszsal.
A második évben a búza helye megtrágyáztatik s kapás és szálas takarmánynövénynyel és tavaszi kalászossal vettetik be, az elmult évben megtrágyázott vagy meg nem trágyázott kapás és szálas takarmány-növények, tavaszi kalászosok és dohány helyére jön a búza és a rozs, valamint a 300 hold jobbminőségü homokföldön meghagyott ugarba is. A 100 hold 262siligón előző évben rozsot termett rész két évig parlag ugar, a rozsot nem termett rész pedig két évi pihenés után ismét rozszsal vettetik be. Csak néha szakít ki a gazda egy részt tengerinek és burgonyának s kiadja felibe vagy harmadába.
Műtrágya alkalmazása.
Újabban az istállótrágya-hiány pótlása, de meg azért is, hogy a két évi ugar kikerülhető legyen, a műtrágyázás kezd örvendetesen terjedni, annyira, hogy pl. az 1894. évi 1 1/2 vaggon műtrágyával 1898. évben 140 vaggon felhasznált műtrágya áll szemben.
Művelési ágak.
Szabolcs vármegye termőföldje a következő művelési ágakat tünteti fel:
1. Szántóföld511ezerk.h.
2. Rét (részint lapos, részint ármeder)70ezerk.h.
3. Legelő (szíkes, fenyér és homok)65ezerk.h.
4. Erdő (ligetek)41ezerk.h.
5. Szőlő betelepítve 8ezerk.h.
6. 1/2 telepítés alatt5ezerk.h.
7. Nádas (tulajdonképeni és ingoványos kákás)10ezerk.h.
8. Kertek és belsőségek17ezerk.h.
9. Utak, vizek, csatornák, terek, házhelyek
s egyéb területek (hasznavehetetlenek)		73ezerk.h.
Összesen800 ezer k.h.

Istállók Patay József báji uradalmában.
Saját felvételünk.
Mindezen adatok az országos statisztikai összeirásból vannak merítve, tekintetbe véve az azóta történt változásokat, ami a legelő területen észlelhető leginkább, mert ezek egy kis részéből azóta a legjobb homoki szőlők, gyümölcsösök és szántóföldek vagy kertek keletkeztek.
Birtokviszonyok.
A fentebb felüntetett 800 ezer k. hold terület az 1896. évi statisztikai összeírás szerint 32,056 gazdaságra oszlik el, melyekből 100 k. holdon felüli gazdaság van 761-100 k. holdon aluli pedig 31,295.
A 100 kat. holdon felül lévő birtokok közül uradalomnak mondható birtok van 20-, 3 ezertől-50 ezer kat. holdnyi terjedelemben. Nagybirtok 1-3 ezer k. holdig van 105, középbirtok pedig 100-1000 k. holdig 636.
Ezen közép-, nagy- és uradalmi birtokok összes területe 55,4657 k. hold a kisbirtokok területe pedig 246,056 k. hold, amit%-ban a következő táblázat tüntet fel:
1. Uradalmi birtok 3-50 ezer k. h.-ig 20 gazdaság 176 ezer k. h. 22%
2. Nagybirtok 1-3 ezer k. h.-ig105 gazdaság 216 ezer k. h. 27%
3. Középbirtok 100-1 ezer k. h.-ig636 gazdaság162 ezer k. h.21%
4. Kisbirtok 1-100 ezer k. h.-ig31294 gazdaság246 ezer k. h.30%
Összesen32056 gazdaság 800 ezer k. h.100%
263Földmíveléssel foglalkozók.
Szabolcs vármegyében a mezőgazdálkodással foglalkozó népesség számát pontosan megállapítani nem lehet, hacsak a kizárólag mezőgazdálkodást űző népességet el nem választjuk azoktól, akiknek egyéb foglalkozás mellett a földmívelés is foglalkozását képezi.
Általában azt lehet mondani, hogy Szabolcsban bárminő foglalkozása legyen valakinek, mezőgazdálkodással, igen kevés kivétellel, mindenki foglalkozik, különösen mióta a homokdombokban kitünő szőlőtalajt nyertünk.
Kisebb községekben a lakosság, még a szatócs is, földmíves s a kereskedés csak mellékfoglalkozása.
Nagyobb községekben már akadnak ugyan iparosok és kereskedők, vagy hivatalnokok, akiknek főfoglalkozása nem a földmívelés, de ezek sincsenek anélkül, hogy földbirtokuk ne volna, amelyen gazdálkodnak.
Városokban az iparosok, a kereskedők és hivatalnokok mellett még akadnak, de csak nagyon kevesen, olyan munkások, akik mezőgazdálkodással nem foglalkoznak, de számuk, tekintve azt, hogy a városok lakóinak száma a vidéki lakosság számának alig képezi 1/4 részét, s a városi lakosság közül is, több mint a fele, kizárólag mezőgazda, sőt hogy úgy mondjuk, még a hivatalnok, iparos és kereskedő lakosság legnagyobb részének is van földje vagy szőleje, s ha ez nincs, haszonbérbe veszi, azt lehet mondani, hogy Szabolcs vármegye 234 ezer lelket számláló lakosságának 4/5-öd része foglalkozik mezőgazdálkodással.

Bika, Szalánczy Ferencz nyírbogdányi tenyészetében.
Saját felvételünk..
A kizárólag mezőgazdálkodással foglalkozó családok száma, a mezőgazdasági megyei munkás- és csaléd-lakosságot is beleértve, 35 ezer család, amelyből a birtok nélküli mezőgazdasági cseléd és munkás-lakosság nem több 5000 családnál.
Munkaerő. Munkabérek.
Ebből azonban nem az következik, hogy Szabolcsban kevés a munkás. Itt minden gazdának - a nyári munka-idényt kivéve - mindig akad elegendő munkása, a munkásnak pedig elegendő munkája. Csak nyáron kénytelen a gazdaközönség idegen vármegyékből, sőt Galicziából is munkást hozatni, akiknek száma 17 ezer férfi és nő. De ez sem azért szükséges, mintha a helybeli munkások el nem végezhetnék a munkát, hanem inkább azért, mert Szabolcsban az esős időszak beállta minden év junius utolsó harmadától julius első feléig várható s ezért, hacsak a gazda nagyobb kalamitásnak nem akarja kitenni termését, kénytelen az aratást legfeljebb két hét leforgása alatt elvégezni, amihez pedig idegen munkaerő is kell. Mikor a kisbirtokosok, a saját munkájukat elvégezték, szivesen mennek úgy szakmány-, mint napszám-munkára, s rendkivüli előszeretettel vállalnak bizonyos szolgálmányokért feles és harmados földeket; de a legtöbb kisbirtokos kénytelen 264is vele, mert a magáéból nem tudna megélni. Napszámot pedig fizetnek megyeszerte tavaszszal férfinak 1 kor., nőnek 80 fill., nyáron férfinak 160-200 fill., nőnek 120 fill., őszszel pedig férfinak 140 fill., nőnek 90 fill. Igaz, hogy a szabolcsi birtokosok jóravaló, szorgalmas, állandó éves cselédeket és dohányosokat nagyon nehezen kaphatnak, részint azért, mert az ilyenek nem mozdulnak el helyökről, részint pedig azért, mert a kizárólag mezőgazdasági munkából élő, megyei lakosság száma rendkívüli csekély, a kisbirtokosok pedig nem szívesen mennek cselédnek vagy dohányosnak. Ez azután az oka annak, hogy Szabolcsban a cselédbérek meglehetős magasak, mert egy közönséges béres fizetése, készpénzre átszámítva, a mellékes jövedelmeket számba nem véve, nem kevesebb 460 koronánál.
Mint már említettük, a megye talajának 2/3 része homok, s csak a megmaradó 1/3 résznek mintegy 2/5 része búzatermő föld.

Részlet Jármy Ferencz eszényi gulyájából.
Saját felvételünk.
Termények.
A szabolcsmegyei homokföldek leghálásabb növénye a rozs és ez képezi Szabolcsmegye fő kenyérterményét, melyből évenként, számítva a minden harmadik évben termő homokparlagokat is, amelyek az 1894. évi statisztikai összeírásnál figyelembe nem vétettek, 117 ezer kat. hold vettetik. A megyei termésátlag rozsból nem kevesebb kat. holdanként 5.7 métermázsánál.
A második főtermény a megyében a tengeri, melylyel 64 ezer kat. hold vettetik évenként, beszámítva azon nem csekély területeket, melyek mint parlag-ugar két évig hagyatnak ugyan meg, de közbe-közbe egyik parlagugar év helyét a tengeri foglalja el. Ezen szám azonban évről-vére változó s néha csak 44 ezer kat. hold. A tengeri termés átlaga kat. holdanként 7 mmázsa szemes tengeri.
A harmadik főtermény a búza, melyből évenként, beszámítva a dohány után homokföldbe vetett búzákat is, átlag 56 ezer kat. hold vettetik, de vannak évek, mikor a 60 ezer kat. holdat is meghaladja, s termés átlaga kat. holdankint 6 métermázsa.
Habár területre nem is, de jelentőségre nézve a negyedik helyet foglalja el a dohány, amely után indul Szabolcs vármegye egész gazdálkodási rendszere, miután ki van mondva, hogy legalább háromszor annyi termelésre alkalmas területnek kell lenni, mint amennyi engedélyezve van. Dohánynyal 265Szabolcsban ez évben (1899.) nem kevesebb mint 16 ezer katasztrális hold ültettetik be. Eddig csak 14 ezer kat. hold volt engedélyezve. A dohány-termés átlag kat. holdanként 7 métermázsa, beváltási átlagos ára pedig 34 korona.
Az ötödik főtermény a burgonya, melylyel évenként átlag, a kerteket és belsőségeket nem számítva, 32 ezer kat. hold ültettetik be s termés-átlaga kat. holdanként 42 métermázsa.
A tavaszi kalászos növények Szabolcsmegyében nem nagy szerepet játszanak, amennyiben tavaszi árpa és zabbal évenként csak mintegy 36 ezer kat. hold vettetik, s a termés-átlag árpából kat. holdanként 8 métermázsa, zabból 6.7 métermázsa.
Ezután következnek a többi kapás és szálas, vetett takarmány-növények, melyekkel évente 43 ezer kat. hold vettetik el.
Végül a czukorrépa, káposzta, paszuly, kender, len, paprika stb., jóformán kerti termények, következnek 9 ezer kat. holddal.

"Szabolcs", 2-éves siemmenthali bika (Vencsellő).
Helyi felvétel.
Bevetett terület.
Szóval Szabolcs vármegye 511 ezer kat hold szántóföld területéből évenként bevettetik:
1. Rozszsal117ezer kat. hold, átlag5.7mmázsa termés
2. Tengerivel64ezer kat. hold, átlag7mmázsa termés
3. Dohánynyal16ezer kat. hold, átlag7mmázsa termés
4. Búzával(40-) 60ezer kat. hold, átlag6mmázsa termés
5. Burgonyával32ezer kat. hold, átlag4.2mmázsa termés
6. Tavaszi kalászosokkal36ezer kat. hold, átlag7mmázsa termés
7. Kapás és szálas takarmánynyal43ezer kat. hold, átlag-- -
8. Czukorrépa és kerti terményekkel9ezer kat. hold, átlag-- -
9. Rendes ugar84 ezer kat. hold, átlag-- -
10. Feltételes 2 éves ugar50 ezer kat. hold, átlag-- -
Összesen511ezer kat. hold-- -
A gazdasági rendszerről mondottak igazolásául álljon még itt a következő összeállítás:
Őszivel vettetik117 ezer kat. hold
Tavaszival vettetik (kapás, szálas és kalászos együtt)     200 ezer kat. hold
Rendes ugarnak hagyatik84 ezer kat. hold
Feltételes 2 éves ugar50 ezer kat. hold
Összesen511 ezer kat. hold
Vagyis három nyomást véve fel, az ugar (feltételes és rendes) a bevetett területnek nem teszi ki harmadát.

"Kedves", 5-éves siemmenthali tehén (Vencsellő).
Helyi felvétel.
Ha már most a többi termelési ágakat is ismertetni akarjuk, ide iktatjuk az 1894. évi statisztikai összeírás alapján, az azóta beállott változások figyelembe vételével, még a következő, már egyszer kimutatott adatokat:
2661. Rét-terület70 ezer kat. hold
2. Legelő65 ezer kat. hold
3. Erdőterület41 ezer kat. hold
4. Szőlőterület13 ezer kat. hold
5. Belsőségek17 ezer kat. hold
6. Nádas10 ezer kat. hold
7. Gazdaságilag nem használt     73 ezer kat. hold
Összesen289 ezer kat. hold
A rétekre vonatkozólag kell még annyit megjegyeznünk, hogy azok, leszámítva a tiszai ármedrekben lévőket, melyek I. osztályuak, II-od osztályu rétek jellegét mutatják s közepes minőségű széna és sarjútermésük 2 kaszálás után 18 métermázsára tehető.
Legelők.
A legelők legnagyobb része kopár homokdomb, de vannak jó minőségű szíkes legelők is, melyekért egy drb felnőtt marha után nem ritkán 12 frtot is fizetnek. A legelők bérértéke átlag holdanként nem több 7 forintnál.
Különösen örvendetes jelenségül kell már itt megemlítenünk, hogy a kopár legelőterületekből és a feltételes 2 éves ugar földekből újabban a legszebb szőlő és gyümölcsös területek alakíttatnak, sőt már a ligetesítések iránt is kezd az érdeklődés mutatkozni. Szóval elmondhatjuk, hogy Szabolcs vármegye a természet által kimutatott legjobb úton halad azon kitűzött czél felé, hogy a megyét egy igen szép, belterjes szabadgazdasággá tegye.

"Carignáno" amerikai ügető; fedező mén (Királytelek).
Helyi felvétel.
Állattenyésztés.
Szabolcs vármegye állattenyésztése általában 1.084,239 drb állattal van képviselve, melyből:
1. Szarvasmarha       112.055 drb
2. Ló37.069 drb
3. Sertés197.000 drb
4. Juh161.000 drb
5. Szamár250 drb
6. Öszvér13 drb
7. Kecske55 drb
8. Baromfi564.244 drb
9. Méhcsalád12.553 drb az 1894. összeirás szerint.
Igaz ugyan, hogy ez a szám még fokozható, s noha némely vármegyék számaitól messze elmarad, azt sem szabad feledni, hogy Szabolcsban a talajviszonyok miatt az állattenyésztés csak nagyon lassan fejlődhetik, különösen, ha tekintetbe veszszük, hogy az úgynevezett legelők és takarmánytermő területek még igen sok javítást igényelnek, még ahhoz is, hogy a már meglévő számot, úgy télen, mint különösen nyáron jókarban tartani 267és táplálni tudják. Sajátságos tünet az, hogy bár a természet egyenesen erre utal, a nyári legeltetés mellett a bent való etetés egyátalán nem tud meghonosodni.
Szarvasmarha.
A fentebb felsorolt állatnemek között legjelentékenyebb a szarvasmarha-tenyésztés.
Ennek jellegét a külterjes magyar erdélyi szarvasmarha adja meg, amennyiben e fajta az összes létszám 90%-át teszi s igen jeles tenyészeteket képes felmutatni. Úgyannyira, hogy például a gróf Dessewffy Dénes, Alajos és Béla dessewffy-i gulyája a mezőhegyesi tenyészettel is kiállja a versenyt, sőt ami a szarvállást, a kifejlődés gyorsaságát illeti, azt még fölül is múlja.
E tenyészetnek, sorrend szerint, nem sokat engednek a gróf Forgách László mándoki, Mandel József nyírbélteki, Jármy Ferencz eszenyi, Szalánczy Ferencz nyírbogdányi, Klár Gusztáv nyíresi gulyái, melyek már több ízben országos elismerésben is részesültek. A szabolcsi tenyészetekre általában jellemző a szép test, oszlopos lábakon, kifogástalan fej és szarvállás s különösen a gyors fejlődés.
Ezen jellegzetes tulajdonok már a köztenyésztés terére is kezdenek átmenni, sőt egyes vidékek, például a Tiszamente, a tinónevelés terén már messze ismert jónévre tettek szert. Nem kicsinlendő itt a köztenyésztés azon törekvése, hogy a magyar erdélyi szarvasmarhában megfelelő fejősmarhát kapjon, csakhogy ez nagyrészt a fejlődés rovására történik, amennyiben az üszők fedeztetésénél a kifejlett kort a kisgazdák nem tudják bevárni sem az anya-, sem az apa-állatoknál, s nem ritkán már egyéves magyar bikával fedeztetnek két évet alig meghaladott üszőt. A köztenyésztés terén különben még sok a kivánni való.

Anyakancza istálló Mándokon.
Saját felvételünk.
A nyugati fajta szarvasmarha tenyésztése szintén talált a megyében 268képviselőkre, s e téren is szép eredmények érettek ugyan el egyes gazdaságokban, több kiállításon a tenyésztők kitüntetésben is részesültek, de az ezirányu haladás egyelőre általános jelentőséggel nem bír. Megemlíthető e téren Berkeszen gróf Vay Ádám hollandi, Vencsellőn gr. Dessewffy Miklós, Kőláposon Burger Pál siemmenthali és Ó-Fehértón gróf Majláth József allgaui tehenészete. A korcs, riska és egyéb fajta tenyésztés jelentőséggel nem bír, bár gyéren képviselve van.
Amily magas fokon áll Szabolcsban a magyar erdélyi szarvasmarha tenyésztése, semmivel sem marad e mögött a lótenyésztés, sőt ami a köztenyésztést illeti, azt még felül is mulja.
Lótenyésztés.
Legörvendetesebb jelenség e téren az, hogy általában a használati félvér lovak tenyésztése számszerüleg messze túlszárnyalja a luxus-, vadász- és versenyló-tenyésztést.
Az uralkodó fajta a félvér angol, mely jórészt az apró nyírségi lófajtának angol fél- és telivérekkel való keresztezéséből állt elő, s ma "nyíri ló" néven szerzett jól ismert nevet.
A luxus-ügetők tenyésztése terén országos hírű a gróf Dessewffy Dénes, Alajos és Béla dessewffy-i lótenyésztése, mely az amerikai telivér ügetőménekkel keresztezett szabolcsmegyei anyagból fejlődött ki s a beltenyésztésből származó ivadék és a törzsanyag fentartása és a visszafejlődés megakadályozása czéljából időnként importált tenyész-kanczákkal tartatik fenn.
A verseny-lótenyésztés terén országos hírű a gróf Forgách László-féle mándoki telivér angol ménes, mely már az országos versenyeken is szép nevet vívott ki magának.
E téren megemlítendő még Liptay Béla jékei tenyészete, melynek egy jeles példánya a számos versenyen kitünt "Nyíri Bicskás."

"War Horn" tenyészmén (Mándok).
Saját felvételünk.
269A luxus kocsiló-tenyésztés terén nem szabad megfeledkezünk Hertzfelder Pál kótaji tenyészetéről sem, mely oly előnyösen fejlődik, hogy rövid időn igen jó névre tehet szert.
Megemlítendő továbbá Klár Gusztáv nyírjesi ménese, mely különösen a katonaló-tenyésztés terén mutat fel általánosan elismert jeles eredményt.
Vannak még az említetteken kívül igen szép és jeles tenyészetek, melyeket mind felsorolni nem lehet czélunk; ennek bizonyságául bemutatjuk képünkön Petrovay János f.-littkei négyes nyíri fogatát, mely eléggé jellemzi a szabolcsi köztenyésztést.
A mén-állományt Szabolcsmegyében a következő adatok mutatják be, amint ez a földmivelésügyi m. kir. miniszterium 1898-9-iki kimutatásaiban és 1894. évi statisztikai kimutatásokban foglaltatik:
Telivér állami mén, fedeztető állomásokon14 drb
Telivér állami bérmén5 drb
Félvér állami mén fedeztető állomásokon70 drb
Félvér állami bérmén5 drb
Tenyésztésre engedélyezett telivér magán mén4 drb
Tenyésztésre engedélyezett félvér magán mén         42 drb
Összesen140 drb
köztenyésztésre engedélyezett mén.

"Nyíri Bicskás" versenyló (Jéke).
Saját felvételünk.
A már tenyészképes kancza-létszám az 1894. évi statisztikai kimutatás szerint 16.869 drb. Ha tehát az 1894. évi XII. törvényczikk értelmében több fedezőmén nem volna a megye területén, mint a fentebb kitüntetett, s számítva azt, hogy a kancza-anyag egyik fele évenként nem fedeztetik, ami ugyan 270kissé hihetetlen, esik egy ménre 60 drb kancza, tehát vagy a mén kevés, vagy történnek még egyéb ménekkel is fedeztetések.
Sertéstenyésztés.
A szarvasmarha és lótenyésztés terén elért szép eredméyneket felülmúlja Szabolcsmegyének azon sikere, melyet a sertéstenyésztés terén ért el és azt lehet mondani, hogy Szabolcs e téren az ország egyik első vármegyéje volt. Igen: volt, mert fájdalom, a sertésvész a megye tenyésztését majdnem teljesen tönkretette. Ezen csapás által a sertéstenyésztés ugyan hosszu időre visszavettetett, de a jó anyagnak legalább magja megmaradván, remélhető, hogy ismét fel fog emelkedni.
E téren ma, mint kiváló tenyészeteket egyet sem említhetünk fel, de érdemesnek tartjuk követendő példaként képben bemutatni gróf Pongrácz Jenő bashalmi sertésfiaztatóját.

Csikók a karámban. Részlet a jékei ménesből.
Saját felvételünk.
Juhtenyésztés.
A juhtenyésztés alig számottevő, s amily jeles volt a szabolcsi tenyésztés egykor, ép oly visszamaradott ma.
A még meglévő juhászatokat a fésűsgyapjas és raczka keresztezésből származott egyedek uralják. E téren mint kiváló, megemlíthető Haas Ignácz rózsási húsjuh-tenyészete, mely Szabolcsmegyének egy specziálitása s az ezredéves országos kiállításon kitüntetésben részesült. Gyorsfejlődésü, nagytestü kitünő húsjuhok ezek, melyek azonban mint fejősök és gyapjasak is elég szép hasznot hoznak.
Baromfitenyésztés.
A baromfitenyésztés még valami igen magas fokot nem ért el, s bár mindenfelé találunk össze-vissza mindenféle keresztezéseket, mindannak daczára a megyei baromfitenyésztés terén túlnyomó az apró, igénytelen, kitartó és kitünő tojó magyar tyúk. Mint külön mezőgazdasági üzletág nem vehető számba.
Méhészet.
Ép így vagyunk a méhtenyésztéssel is, mely annak daczára, hogy a br. Podmaniczky Géza nyírbaktai, a gróf Forgách-féle mándoki, Nyíri-Jalsovitzky-féle méhészet, valamint Bogáthy József nyír-bogáti méhészete igen szép példákat nyujtanak, nem valami örvendetesen fejlődik.
271Szőlőművelés
Szabolcs vármegyében hovatovább igen szép jelentőségre tesz szert a szőlőművelés, immunis homoktalajon. Talán nincs a mezőgazdaságnak egyetlen ága, melyben a haladás oly rohamos lett volna, mint e téren. Amíg ezelőtt négy évvel nem volt Szabolcsnak több szőleje 5000 kat. holdnál, addig ma a betelepített, telepítés alatt álló és megkezdett telepítés együtt nem kevesebb 17 ezer kat. holdnál, ugyannyira, hogy ma már a termelők egyik főgondját képezi, hogy miként tudják jól értékesíteni nyíri bor- és különösen kitünő minőségü, a hegyi szőlők termését mindenben túlszárnyaló csemegeszőlő-termésüket.
A szőlőművelés terén a haladás oly kifogástalan, annyira czéltudatos, hogy rövid időn Szabolcsmegye a nyíri bor- és csemegeszőlő-termelés terén igen szép névre fog szert tenni.
De nem is csoda. Ha megnézzük a gróf Károlyi Tibor kántor-jánosi, a gróf Majláth József ó-fehértói, a pazonyi, sóstói, a nyíregyházi, Csanak János ujfehértói, Liptay Jenő pazonyi, Ujfalussy Endre mártonfalvi stb. stb. szőlőtelepeiket, s tekintetbe veszszük azt, hogy például 1897-ben a sóstói Teleki-telepen az ezerjómust 22 fokot mutatott, mindenki be fogja látni, hogy állításunk egy cseppet sem nagyítás.

Részlet a jékei ménesből.
Saját felvételünk.
Gyümölcstermelés.
Amily szép és örvendetes a szőlőszet haladása, époly lehangoló az, hogy a gyümölcstermelés már nem tud lépést tartani ikertestvérével. E téren is van ugyan némi eredmény, mert például a tiszamenti községek almatermelése, különösen szercsika almája, igen jó névnek örvend, de tekintve azt, hogy talajánál fogva a vármegye a gyümölcstermelésre mintegy predestinálva van, a gyümölcstermelés terén ma még csak elmaradottságról szólhatunk.
Szabolcs vármegyéről általában elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági kultúra terén rövid 15-20 év alatt oly sokat fejlődött, hogy ily fejlődést az országban csak igen kevés vármegye képes felmutatni, s remélhető, hogy e haladás még fokozódni fog.
Birtokárak.
A haladás rohamossága a birtok értékének emelkedésében is felismerhető. Mert míg például ezelőtt 15-20 évvel homokbirtokokat kicsinyben és 272nagyban lehetett venni kat. holdanként 90-120 koronáért, addig ma különösen a népesebb lakóhelyek közelében, a földminőség szerint, kivált parczelláris eladásoknál, kat. holdanként 800-1200 koronát is el lehet érni.
De a birtokár emelkedik az egész vármegye területén, s általában kétféle árat lehet megkülönböztetni, u. m. a homokföldek és kötöttebb földek árait.
A birtokárakat a következő kimutatás tünteti fel:
1. Homokföldek (szántó)ára kat. holdanként300-500 kor.
2. Homokföldek (szántó)kis bérleti ára holdanként20-22 kor.
3. Homokföldek (szántó)nagy bérleti ára 12-20 kor.
4. Kötöttebb földek (szántó)ára kat. holdanként500-700 kor.
5. Kötöttebb földek (szántó)kis bérleti ára holdanként36-40 kor.
6. Kötöttebb földek (szántó)nagy bérleti ára 20-24 kor. adó nélkül
7. Szőlőnek való immunis homok ára kat. hold.300-440 kor.
8. Betelepített szőlők1200-3000 kor.
Szakoktatás.
A mezőgazdasági gyakorlati és elméleti szakoktatás terén Szabolcs vármegye az elhagyatott vármegyék közé tartozik, amennyiben nincs egyetlen szaktanintézete sem. E siralmas helyzetet némileg enyhíti az a körülmény, hogy a debreczeni felsőbb gazdasági tanintézet és a tarczali vinczellérképző közel van. Legforróbb óhajtása a megyei gazdaközönségnek egy földmíves iskola.

Nyírségi uri fogat. (Petrovay János tulajdona).
Saját felvételünk.
Ujabb időben a szabolcsmegyei gazdasági egyesület a földmivelésügyi m. kir. kormány támogatásával igyekszik e hiányon segíteni s a legközelebb mult években Nyíregyházán egy téli gazdasági tanfolyamot, a megyében pedig mindenfelé mezőgazdasági felolvasásokat, Mezőhegyesre tanulmányi kirándulást rendezett s ebbeli tevékenységét a jövőben is folytatja.
Ugyancsak a mezőgazdasági szakképzettség emelése czéljából alapította az egyesület a saját kísérleti és mintagazdaságát, mely most van berendezés alatt, továbbá a földmívelésügyi m. kir. kormány támogatásával, a nyíregyházi paraszt-mintagazdaságot, mely szintén berendezés alatt áll.
Szabolcsmegyei gazdasági egyesület.
A szabolcsmegyei gazdasági egyesület 1860-ban alakult s az a szép kulturai haladás, melyet a megye felmutatni képes, nevével áll öszszeköttetésben.
1896-ig munkássága kiterjedt az egész Nyírségre és Tiszahátra, újabban 273azonban minden egyes megyében külön gazdasági egyesület alakúlván, működése kizárólag Szabolcsmegye területére terjed ki.
Elért eredményeinek egyik legszebbike az, hogy az azelőtt puszta, fátalan vármegye ma, különösen május havában, az akáczfa virágzáskor, illatos virágos kerthez hasonló. Ezt a rengeteg mennyiségü út- és birtokmenti akáczfasorok teszik, melyek létesítésére az egyesület több millió akáczcsemetét osztott ki részint ingyen, részint igen csekély árért.
Eredményesebb működésének egyik legfőbb akadálya a gazdatársadalmi elemek heterogénitásában és a gazdaközönség kényelemszeretetében rejlik, és ez az oka annak is, hogy gyorsabb és nagyobbszabásu alkotásokra pénzalapja nincsen. Létét egyedül a 48 ezer koronát tevő alapítvány biztosítja, mely az alapszabályok értelmében el nem költhető.
Legujabban azon fáradozik, hogy a gazdaközönséget az egész vármegyére kiterjedő érdekképviseleti társadalmi szervezetben egyesítse és ez alapon a fogyasztási értékesítési- és hitelszövetkezetet felállítsa.

Sertésfiaztató gróf Pongrácz Jenő bashalmi uradalmában.
Saját felvételünk.
Az egyesület megalapítói közül legjelesebbek voltak: Gróf Degenfeld Imre, Bónis Samu, Kállay Emánuel és Ödön, Graefl József, Bónis Barnabás, Gencsy Ferencz és Nyíri János, ki mint egyesületi igazgató-választmányi tag, majd mint másod-alelnök s végre mint első-alelnök az alapítástól 1899. évig, tehát 39 éven át volt az egyesület egyik szellemi vezére.
Jelenleg az egyesület gróf Pongrácz Jenő elnöklete alatt áll s elnöktársai Nyíri János I. és bogáti Bogáthy József II. alelnök, titkára az egyesületnek Simitska Endre.
Egyes uradalmak a vármegye különböző vidékeiről.
Az egyes vidékek mezőgazdasági viszonyai és az ottani nagyobb birtokok gazdálkodási rendszerének megvilágítása szempontjából, a következő uradalmak és birtokok adatait közöljük:
Aba-puszta: Jármy Ferencz birtoka. Ide tartozik Abapuszta és Eszeny. Összterület 1300 m. hold, ebből 700 hold a szántó, 200 a legelő, 320 az erdő és 50 k. hold a szőlő. A gazd. és üzemrendszer, váltó és 3-a forgó. Mint különleges termelési ág a dohány szerepel 27 k. holdon. Elsőrangu magyar faju szarvasmarhatenyésztése van, melynek az állománya 170 drb. 3 holdon gyümölcsös. Saját taksás telepe van, napszámárak férfiaknál 1 kor., nőknél 80 fill. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 12 kor.
Báj: Patay József birtoka. Összterület 3000 m. hold. Ebből a szántó 1600, erdő és szőlő 322, és a többi kaszáló és legelő. A gazd. és üzemrendszer váltó. Magtermelés 25 holdon luczerna, 40 k. holdon dohány. Lótenyésztés angol telivér és félvér, állomány 60 drb. Marhatenyésztés magyar faj, állomány 170 drb. Sertéstenyésztés: 120 kocza és szaporulata. Méhészet: 60 kaptár. Erdészeti üzem: 60 éves forda. Eladási piacz: Tokaj és Szerencs. A munkaerőt helyben és Bártfa vidékéről szerzi. Napszámárak: férfiaknál 90-1.60 fill., nőknél 60-120 fill. Átlagos földhaszonbér m. holdanként 14 kor.
Barkány: Gencsy Béla birtoka. Ide tartozik az aba-pusztai birtokrész is. Összterület 4000 m. hold. Ezenkivül Jász-Nagy-Kun-Szolnok-, Bihar- és Abauj-Torna vármegyében még 2000 m. hold. Az itteni birtokból a szántóföld 3360, a legelő 400, erdő 370 és szőlő 27418 m. hold. A gazdasági- és üzemrendszer részben forgó és részben ugarrendszer. Dohánytermelés 40 m. holdon. Lótenyésztés félvér, állomány 40 drb, marhatenyésztés magyar faj: 120 drb., sertéstenyésztés: 370 balázsházi faj. Erdészeti üzem: 16 éves forda, termék: cserezés. Eladási piaczok: Debreczen és Nyíregyháza. Helybeli taksásokkal dolgozik, napszámárak férfiaknál 80-2.40 fill., nőknél 60-1.60 fill. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 6-16 korona.
Bánházi puszta: Ide tartozik a Kis-Fülöp pusztai birtokrész is. Összterület 6270 m. hold, melynek birtokosai Bory Béla, Gál Ferencz, Nemes Lajos, Kaufmann Márton, Mandel Móricz, Keresztszeghy Eta és Láng Zsigmond. Bory Béla birtoka a Micske pusztai résszel együtt 2385 m. hold. Ebből szántó 1705, kaszáló és legelő 250, erdő 385, és szőlő 40 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer 3-as forgó. Szarvasmarha állomány 120, magyar faj. Erdészet: 40 éves forda, termék: tüzi és épületfa. Szőlőfajok: Risling, Carbenett, Burgundi és Szlankamenka. Eladási piacz Debreczen, munkaerő, helybeli telepítvényesek, árak: férfiak 80 fill., nők 60 fill. Átlagos földhaszonbér 8-10 kor. m. holdanként.
Bashalom-puszta: gróf Pongrácz Jenő uradalma. Összterület 3500 m. hold, ebből 2260 szántó, 300 kaszáló, 16 szőlő, 18 gyümölcsös, 906 legelő. A tulajdonos szabad gazdálkodást folytat. 1200 holdon kalászos, repcze és len, 125 h. dohány, 550 h. czukor- és marharépa, tengeri és mák, 385 h. bükköny, lóhere és luczerna. Marhatenyésztés 200 magyar faj, juhtenyésztés és 1500 fésüs; sertéstenyésztése elsőrendü: 160 hazai kondor kocza és 200-300 darab hízlalásra. Méhészet: 40 Zirzonkaptárral. Gazdasági ipar: malom két kőre. A munkaerőt helyben, Felsőmagyarországon és Galicziában szerzi. Napszámárak: férfiak 80-2.40 fill., nők 60-1.20 fill. Átlagos földhaszonbér m. holdanként 16 kor.
Berkesz: id. gróf Vay Ádám uradalma. Ide tartozik Berkesz, Vaja, Őr, Petneháza, Tass, Berencs, Gégény, Ladány, Czigánd, Rohod és Benk. Összterület 15,000 k. hold. Ebből kert és beltelek 300, erdő 3000, szőlő 15 hold, a többi szántóföld, kaszáló és legelő. A tulajdonos gróf szabad gazdálkodást folytat és a birtok egy része bérbe van adva. Dohány: 150 k. hold. Lótenyésztés: rendes ménes egy állami angol telivér ménnel. Marhatenyésztés rendes gulyabeli magyar faju marha és hollandi, tisztavérü tehenészet. Juhtenyésztés fésüs fajjal és sertéstenyésztés kisjenőivel. Az erdőség egy része őserdő, a másik fiatal. Termék: tüzifa. Gazdasági ipar: két szeszgyár Vaján és Tasson, három gőzmalom: Vaján, Tasson és Berkeszen, egy vízimalom Vámfaluban. A munkaerőt helyben, Beregben és a Felvidéken szerzi, napszámárak, férfiaknál 1.20-2.40 fill., nőknél 80-140 fill. Átlagos földhaszonbér m. holdanként 14-16 kor.
Bogát: Bogáthy József és neje birtoka. Összterület 1979 k. hold, ezenkivül a Somogyban 88 k. hold. A szabolcsiból 1626 k. hold szántó, kaszáló 60, legelő 100, erdő 131, szőlő 10. A gazdasági és üzemrendszer fele részben hármas rendszer, fele részben pedig szabad gazdálkodás kellő trágyázással. 50 k. holdon lóheremag-, 50 k. holdon kék mák és 100 k. holdon dohánytermelés. Félvér lótenyésztés, 276 drb magyar faju szarvasmarha, 500 darab szőke mangalicza. Erdészet: akácz- és tölgyfa, termények: tűzifa és cserezés. Gazdasági ipar egy 700 liter napi termelésre berendezett szeszgyár és egy gőzmalom két kőre. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál: 60 fillértől 2 koronáig, nőknél 60-1.00 fillérig. Az átlagos földhaszonbér m. holdankint 10-12 kor.

Propper Samu dohányszárítója Turán.
Saját felvételünk.
Büd-Szent-Mihály: gróf Dessewffy Aurél uradalma. Összterület 14,000 m. hold, ezenkivül Pestmegyében 6000 m. hold. A szabolcsi birtok a következőleg oszlik meg: kert és beltelek: 85 k. hold, kaszáló és legelő 1997 k. hold, erdő 130 m. hold, szőlő 26, nádas és használhatatlan 260. A többi szántóföld. A gazd. és üzemrendszer hatos és hetes forgó. Magtermelés 80 m. holdon lóhere, luczerna és bükköny. Dohány 330 és lentermelés 30 k. holdon. Lótenyésztés: rendes ménes, állomány 60 drb, faj: angol telivér és lipiczai. Igás ló 27580-90 félvér és lipiczai. Gulyabeli marha 400 magyar és 60-70 nyugati faj. Juh: 3400 drb. fésüs és posztós. Kisjenői sertés: 170 kocza, 40 kan, 27 süldő és 320 malacz. 130 hold fáczános. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak: férfiaknál 60-160 fillér, nőknél 40-80 fill. Átlagos földhaszonbér m. holdanként 20 kor.
Döghe: Nozdroviczky György és Kázmér birtokai. Összterület egyenlő részben 1270 m. hold. Ebből a szántó ezer hold. Gazdasági és üzemrendszer ugar nélküli. Magtermelés: 80 holdon luczerna. Lótenyésztés: félvér, marhatenyésztés: magyar faj, sertés: göndör mangalicza. A munkaerőt helyben szerzik. Napszámárak: férfiaknál 80 fillértől 2.00 fillérig, nőknél 50-1.60 fill. Az átlagos haszonbér m. holdanként 20 korona.
Eperjeske: Jármy Miklós és Imre birtokai. Ide tartozik Eszeny, Mogyorós és Bács-Aranyos. Összterület 2460 m. hold. Ebből Imréé 1040 m. hold. A szántóföld együtt 1900, kaszáló, legelő és erdő 520 hold. A gazd. és üzemrendszer 3-as és 6-os váltó. Jármy Imre 150 m. holdon lóherét és bükkönyt termel. Ugyancsak Imre nagyobb lótenyésztést űz. 16 kancza után 1899-ben 50 drb angol félvére volt. Marhatenyésztés állandóan 30 magyar anyatehén után és 5 svájczi. Az egész állomány 120-140. Sertés 40 magyar mangalicza kocza és szaporulata. Miklós lótenyésztése 6 kancza után jelenleg 20 angol félvér, 100 drb magyar gulyabeli marha, 5 svájczi tehén és szaporulata. 40 mangalicza és szaporulata. Méhészet 10 állandó anyakaptár. Gyümölcsös Jármy Miklósnál 25 m. holdon. Munkaerő helybeli és szomszédbeli, napszámárak: férfiak 60-1.60 fill., nők 50-1.20 fill. Átlagos földhaszonbér 16 kor. m. holdankint.

Nyírségi tanya szőlőteleppel (Ujfalussy Endréé, Mártonfalva).
Saját felvételünk.
Fényes-Litke: Petrovay János és Erős György birtokai. Az előbbié 2913 m. hold, az utóbbié 1063. Petrovay birtoka a következőleg oszlik meg: Szántóföld 756, kaszáló és legelő 137. Erős Györgyéből 897 szántó, 122 kaszáló és legelő, a többi szőlő és kert. Petrovay birtoka bérbe van adva, de angol félvér lótenyésztése van. Erős maga kezeli a birtokát. A gazd. és üzemrendszer: váltó; dohánytermelés 29 k. holdon, angol félvér lótenyésztés, marhatenyésztés magyar és siemmenthali keresztezés, állomány 100 drb., juhtenyésztés merino prekoce keresztezés, állomány 900 drb., sertéstenyésztés mangalicza, állomány 150 drb. 400 gyümölcsfa: alma, szilva és baraczk. Munkaerő helyben van, napszámárak: férfiaknál 80 fillértől 2 koronáig, nőknél 70-1.20 fill. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 20 kor.
Jéke: Liptay Béla birtoka. Ide tartozik még a kis-várdai, gyulaházai, pócs-petrii és újfehértói birtokrész. Összterület 4200 m. hold, ezen kívűl Beregben legelőbirtok. A 4200 holdból 3552 szántó, 610 kaszáló és legelő. A birtokos csak 1400 holdat kezel, a többi bérbe van adva. A gazd. és üzemrendszer 3-a forgó, magtermelés: 300 holdon lóhere, luczerna és bükköny, dohány 120 k. holdon. Elsőrendü lótenyésztés s angol telivér és félvér ménes. Állomány 86 drb. A tulajdonos jóhírü versenyistállót tart fenn. Marhatenyésztés magyar faj, juhtenyésztés: fésüs faj, állomány 1000 drb. Gazdasági ipar: két szeszgyár, az egyik Jékén napi 4, a másik Pócs-Petriben napi 7 hektoliter termelésre. Munkaerő helyben van, napszámárak: férfiaknál 80 fillértől 2 koronáig, nőknél 50-1.00 fillérig. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 18-20 kor. m. holdanként.
Kecskés puszta: Horváth Mihályné szül. Gencsy Margit birtoka. Ide tartozik Geszteréd is. Összterület 2600 m. hold (azonkivül Maros-Torda és Abaúj-Torna vármegyében 1200 m. hold). Kert és beltelek 60 m. hold, szántó 2025, kaszáló és legelő 400, erdő 100 és szőlő 10 m. hold. Csak Geszteréd van saját kezelésben, a többi bérbe van adva.
Királytelek. gróf Dessewffy Dénes, Alajos és Béla uradalma. Ide tartozik Hugyaj is. 276Összterület 9533 k. hold, ezenkivül Borsodban 1193, Sárosban 5745 és Zemplénben 2795 k. hold. A szabolcsi birtok a következőleg oszlik meg: kert és beltelek 135, szántó 7041, kaszáló 467, legelő 918, erdő 303, szőllő 4, nádas 192 és használhatatlan 374 k. hold. A gazdasági és üzemrendszer váltó. Magtermelés: 500 k. holdon lóhere, luczerna és bükköny. Dohánytermelés 108 k. holdon. Elsőrendü lótenyésztés és ménes. A tulajdonosok az amerikai ügető mén tenyésztésére fektetnek súlyt. Állomány: ménes 120 drb, igás 54 drb, hágómén 4, igásmén 2. Szarvasmarhatenyésztés: magyar faj. Állomány 2 gulya és pedig egy anyagulya 140 és egy szűzgulya 100 darabbal. Ezenkivül 200 drb igás. Juhtenyésztés: merino faj, állomány 2800 drb. Sertéstenyésztés: kisjenői faj, állomány 110 kocza és szaporulatja és 30 kan. Erdészeti termék: tüzifa. Van ezenkivül 153 k. hold fáczános és őztenyésztés. A munkaerőt helyben és Felső-Magyarországból szerzik. Napszámárak: férfiaknál 1.00-1.80 fill., nőknél 60-1.00 fillérig.
Kis-Léta: Gencsy Albert birtoka. Ide tartozik a halászi, szakolyi és abauj-szinai birtokrész is. Összterület 3500 m. hold. Ebből 3100 szántó, 200 kaszáló és legelő és 200 erdő. Az üzemrendszer hármas forgó és váltó. Dohánytermelés 90 holdon. Lótenyésztés: vegyes faj, állomány 47 drb. Szarvasmarha: magyar faj 240 drb., juh: selymes, 1000 drb. Sertés: 80 kocza, kisjenői. Erdészet: rendes vágás, cser, tüzifa és szerszámfa. Gazdasági ipar: egy száraz malom. A munkaerő helyben van, napszámárak: férfiaknál 1.20 fill., nőknél 80 fill. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 12-16 kor.

Nyárilak az Ó-kistelki szőlőben (Schlichter Gyula tulajdona).
Saját felvételünk.
Komoró: Szalánczy Bertalan birtoka. Ide tartozik még az eszenyi, fényes-litkei és tornyos-pálczai birtokrész. Összterület 1500 m. hold. Ebből 1053 szántó, 83 kaszáló, 210 legelő, 140 erdő és 6 hold szőlő. A gazdasági és üzemrendszer belterjes, részben váltó, részben 3-as forgó. Magtermelés: lóhere, 65 m. holdon. Dohánytermelés 33 k. holdon. Elsőrendü lótenyésztés: angol félvér. Állomány: 20 anyakancza, 32 csikó, 1 mén. Szarvasmarhatenyésztés, magyar faj: 2 tenyészbika, 50 tehén, 85 borju. Sertéstenyésztés: mangalicza, állomány: 60 anyakancza és szaporulata: 310 drb. Erdészeti termék: szerszámfa, 40 m. holdon gyümölcsös. Munkaerő helyből és Máramarosból. Napszámárak férfiaknál: 80-2.00 fill., nőknél: 60-1.00 fill. Átlagos földhaszonbér m. holdanként 16 kor.
Kótaj: Az itteni birtokok közül kettőt vehetünk a gazdálkodási rendszerre nézve irányadónak. Az egyik Jármy Mártoné, a másik Tóth Miklósé. Az első 1700 m. hold. Ebből 1523 szántó és 140 kaszáló. Az üzemrendszer hármas forgó, dohány 52 k. holdon, ló- és marhatenyésztés csak a saját használatra, juh: egynyíretü, sertés: fehér mangalicza. Munkaerő helyben van; napszámára férfiaknál 80-2.00 fill., nőknél 60-1.00 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 16 kor. Tóth Miklós birtoka a következőleg oszlik meg: Szántó 693, kaszáló 80. Dohány 47 m. hold. A gazdálkodási rendszer ugyanaz.
Levelek: Molnár Gyula és fia Gusztáv birtoka. Ide tartoznak még az ibrányi, téti, sényői, haraszti és magyi birtokrészek is. Összterület 6300 m. hold, ezenkivül Biharban és Zemplénben 1134 m. hold. Szatmárban 600 és Erdélyben kb. 1000 hold. Szabolcsban van 2400 szántó, 465 kaszáló, 410 legelő, 350 erdő, 50 m. hold szőlő. Az üzemrendszer 3-as forgó. 50 holdon dohánytermelés és 250 holdon takarmány. Lótenyésztés: vegyes faj, szarvasmarha: 105 drb magyar faj, juh: 900 drb egynyíretü, sertés: 350 kisjenői. Erdészeti termék: tűzifa, azonkivül fáczános. Borászat 50 holdon, melynek egy része régi szőlő. Gazdasági ipar: gőzmalom két kőre. Munkaerő helyben van, napszámárak: férfiaknál 80-160 fill., nőknél 50-1.00 fill. Földhaszonbér e vidéken nagyon különböző és 4-14 koronáig terjed.
Lővő: Zuckermann Gusztáv birtoka. Ide tartozik még az őrladányi és benki birtokrész 277is. Összterület 1200 m. hold. Ebből szántó 1114, kaszáló 80 m. hold. Üzemrendszer 3-as forgó. Magtermelés: 40 holdon lóhere. Dohány 32 és fél k. holdon. Állattenyésztés csak saját használatra. Gazdasági ipar: egy szeszgyár 7 hetl. napi termelésre és gőzmalom egy kőre. A munkaerő helyben van. Napszámárak: férfiaknál 80-2.40 fill., nőknél 60-1.40 fill. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 16 kor.
Mándok: Gróf Forgách László birtokának központja. A mándoki gazdasághoz tartoznak még a tornyos-pálczai, puszta-ujfalusi, mező-ladányi, eperjeskei, bezdédi, mogyorósi, tisza-szent-mártoni, zsurki, eszenyi és szürthei birtokrészek. Összterület 14295 k. hold. Ebből szántóföld kb.: 6900; kertek: 127 1/2; kaszáló és legelő kb.: 2800; szőlő közel 52; erdő: 3585 1/2; nádas: 51; földadó alá nem eső területek: 761 1/2. A gazdasági üzemrendszer részint váltó, részint nyolczas és hatos forgó. Erdészeti üzemterv munkában. Termék: tűzi és haszonfa. Angol félvér ménes, állomány: 24 ménesbeli és 18 tenyésztésre is használt igás kancza, 3 tenyész törzs és 1 próba-mén és a megfelelő számú különböző korú csikó. A legjobban nevelt ménesbeli anyakanczák egyike s alkatára is egyike a legkiválóbbaknak: Galamb, világospej angol félvér kancza, neveltetett Mándokon 1889-ben: apja: Amaranthus, anyja: Topsail, apja: Buccaneer Nro 5, (félvér), anyja: Soubrette, apja: Cotswold, anyja: Aunt Sally, apja: Rifleman, anyja: Pyrrhus the First kancza, melynek anyja: Odd Trick. A törzstenyészmének a következők: War Horn, sötétpej angol telivér, nevelte Gróf Forgách Sándor Alsó-Kemenczén 1889-ben, apja: Beauminet, anyja: Warfare, apja: Pero-Gomez, anyja: Warqueen, apja: King-Tom, anyja: Amazon, Tonchstonetól (Hiv. Ménesk. VII. 556). Labancz, sárga angol telivér, nevelte Gróf Forgách István Nagy-Szalánczon 1892-ben, apja: Beauminet, anyja: Fleetness, apja: Kettledrum, anyja: Fair Star, apja: Cape Flyaway, anyja: Legerdemain, Pantaloontól (Hiv. Ménesk. VII. 513). Kurucz, sötétpej angol telivér, nevelte Gróf Forgách István Nagy-Szalánczon 1892-ben, Insulaire, anya: Fickle, apja: Kettledrum, anyja: Fidget, apja: Ostreger, anyja: Miss Eleanor, Alarmtól (Hiv. Ménesk. VII. 513). Próbamén: Bob, szürke, Lipizzai telivér, neveltetett a fogarasi m. k. államménesben 1890-ben, apja: Fawory VII., anyja: 57 Pluto. - Magyar gulya: 100 anyatehén, 5 törzs tenyész-bika, megfelelő számú és külömböző korú növendék-marha. Sertés-tenyésztés: fehér göndörszőrű magyar faj, ennek alapját a régi mándoki faj képezi, vérfrissítésre vétettek külömböző időkben és hírneves tenyészetekből tiszta fajú kanok. Állomány 100 drb kocza és 25 drb külömböző korú tenyészkan, a megfelelő számú malaczczal és süldőkkel. Méhészet 120 drb műkaptár. Háziszükségletre: 18 drb fejős tehén, bika (Schweiczi keresztezés), 6 bivalytehén és 1 bivaly-bika. Szép lővadászat, őzre és nyúlra. Lovas falka-vadászat: 63 drb angol vérű harrier kopóból álló falka. Gyümölcstermelés a tisza- és latorczamenti kertekben, körülbelül 60 kath. holdon; termék: alma és szilva. Szőlőtermelés 51 kath. hold, 1000 négyszögölön, részint bor, részint csemege-fajok. Gazdasági ipar: a birtok területén jelenben: 3 szeszgyár, még másik kettő rövid időn belül építtetik. Az egész gazdaságban magántávbeszélőhálózat, 8 beszélő állomással. Azonkivül egy vendég- és uradalmi műőrlésre berendezett "Erzsébet-Gőzmalom" 3 kőre és 5 hengerre, olajsajtóval és kásamalommal egybekötve. Munkaerő a gazdasági munkákra nagyrészt helybeli, de szükség esetén a hiány máramarosi úgynevezett summás-munkások fogadásával pótoltatik. Napszámárak férfiaknál 1-2 kor., asszonyoknál 60 fill.-től 1 kor. Átlagos földhaszonbér k. holdanként 16 kor., a jobb fekvésű földeknél 18-22 kor.

Tanyai lakás Bogáton (Baksay István tulajdona).
Saját felvételünk.
Mártonfalva: Ujfalussy Endre birtoka. Ide tartozik még a nyír-acsádi és mihálydi birtokrész is. Összterület: 1750 m. hold, ebből szántó 1300, kaszáló és legelő 370, szőlő 65 m. hold, amely százra egészíttetik ki. Az üzemrendszer hároméves forgó. Állattenyésztés csak a saját használatra. Borászati fajok: olasz rizling, kövi dinka, zöld szilványi, kadarka és más csemege-fajok. A munkaerőt a telepítvényesek szolgáltatják; napszámárak: férfiaknál 80-100 fill., nőknél 50-60 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 12 kor. m. holdankint.
278Nagy-Halász: Kállay András birtoka. Ide tartozik a kálló-semjéni és napkori birtokrész is. Összterület: 4700 m. hold. Ebből 3850 m. hold szántó, 800 kaszáló és legelő, 80 erdő és 8 szőlő. A gazdasági és üzemrendszer Napkoron és Semjénben hármas forgó, Nagy-Halászon pedig vegyes. Dohánytermelés 260 k. holdon. Lótenyésztés csak a saját szükségletre. Szarvasmarha 250 drb, magyar faj. Erdészeti üzem 20 éves forda, termék: tüzi- és szerszámfa. Munkaerő helybeli és felsőmagyarországi. Napszámárak: férfiaknál 1.20-200 fill., nőknél 80-1.20 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken, m. holdanként 16 kor.
Nyír-Acsád: báró Vécsey József uradalma. Ide tartozik a mártonfalvai birtokrész is. Összterület Szabolcsban: 5208 m. hold (ezenkivül Szatmárban, Békésben és Ungban 25,000 m. hold). A szabolcsiban van 2445 k. hold szántó, 700 kaszáló, 600 legelő, 500 erdő és 40 szőlő. A gazdasági és üzemrendszer forduló és szabad gazdálkodás. Dohánytermelés 55 m. holdon. Állatállomány: 16 ló, vegyes faj, 200 darab magyar és 30 svájczi szarvasmarha. Méhészet 60 kas. Erdészeti termékek: cserzés és épületfa. Borászata a Nyírségben a legrégibb. Itt volt az első homoki szőlő. A munkaerő helybeli és vámos-pércsi. Napszámárak: férfiaknál 80-200 fill., nőknél 60-1.30 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 8-10 korona.
Nyír-Bakta: bártó Podmaniczky Géza uradalma. Ide tartozik még a lórántházi, jákói és rohodi birtokrész is. Összterület: 5700 m. hold (ezenkivül Bereg-, Pest- és Nógrádmegyében 5800 m. hold). A szabolcsi birtokból 3973 m. hold szántó, 70 kaszáló és legelő, 1600 erdő és 7 szőlő. A gazdasági és üzemrendszer hármas és ötös forgó. Magtermelés kb. 100 holdon lóhere, luczerna és bükköny. Dohánytermelés 80 k. holdon. Lótenyésztés lipiczai faj, állomány 130 drb, szarvasmarha 220, magyar faj. Méhészet 100 kaptár. Az erdő tölgy-, gyertyán-, nyír- és szilfából áll. Termék: tűzi- és épületfa és a vadak is piaczra kerülnek, 22 holdas halastó, melyből kb. 25-35 métermázsa ponty kerül évenként eladásra. Gyümölcstermelés 9 holdon alma. Gazdasági ipargőzmalom finom őrlésre, két kőre. A munkaerőt a helybeli zsellérek szolgáltatják. Napszámárak: férfiaknál 80-1.60 fill., nőknél 60-1.00 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 6 kor.
Nyír-Bogdány: Szalánczy Ferencz birtoka. Ide tartozik a kéki birtokrész is. Összterület 1700 m. hold. Ebből 1605 szántó, 80 kaszáló és legelő, a többi erdő, szőlő és kert. Üzemrendszer: hármas- és ötös-forgó. Magtermelés 20 holdon lóhere. Dohány 50 m. holdon. A tulajdonos nagy gondot fordít a marhatenyésztésre; a gúlyát 1871-ban alapította és anyaga elsőrendü. Állomány 120 drb magyar faj. Sertés 230 kisjenői. A munkaerőt helyben és Ungból szerzi. Napszámárak: férfiaknál 1-2 kor., nőknél 80-1.20 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 10 kor.
Ó-Fehértó: gróf Majláth József uradalma. Összterület 8000 m. hold. (Ezenkivül Zemplénben kb. 12.000 m. hold.) A szabolcsi birtok a következőleg oszlik meg: kert és beltelek 200 m. hold, szántó 3800, kaszáló 180, legelő 550, erdő 2800, szőlő 60 és használhatatlan 250 m. hold. A gazdasági és üzemrendszer váltó- és hármas-forgó. Magtermelés: 400 holdon luczerna, lóhere és bükköny. Dohánytermelés 90 k. holdon. Lótenyésztés: félvér lipiczai, állomány 1 mén és 60 ló. Szarvasmarhatenyésztés: magyar fajú tinónevelés, rendes állomány 200. Juh: 3000 drb közönséges fésűs. Sertés: 400 kisjenői. Halászat: 30 hold területü halastóban, termékek: csuka, kárász, potyka és czigányhal. Erdészet: 50 éves forda, termékek: tüzi- és épületfa. Fanemek: nyír-, gyertyán- és akáczfa és 300 hold fenyő. Borászat: 60 holdon, melyből évenként 10 holdat ültettek. Ebből 30 hold termő. Az 1897. évi hozam lengyel vevők részére szállított csemegeszőlőben métermázsánként 20 forint, a bor pedig must alakjában literenként 20 1/2 kr. A szőlő 100 holdra egészíttetik ki. Gyümölcstermelés 15 holdon nemes alma, oltott megy és kajszin-baraczk. Gazdasági ipar: gőzmalom 2 kőre pitleszerkezettel. A munkaerőt helyben szerzi, napszám-árak: férfiaknál: 80-1.60 fill. nőknél 60-1.00 fill. az átlagos földhaszonbér m. holdanként 10 kor.
Piricse: Katz Mihály birtoka. Összterület 1638 m. hold. Ebből 1300 szántó, 310 kaszáló és legelő. Az üzemrendszer váltó- és hármas-forgó. Magtermelés: 50 holdon lóhere. Dohány 60 holdon. Lótenyésztés eddig állami mének és erdélyi kanczák után, most a fedező egy Nonius XXVII. Állomány 50 drb. Szarvasmarha: 130 magyar faj. Sertés: 50 kisjenői anyakocza és ivadékai. Gyümölcstermelés 7 k. holdon, alma, körte, szilva, cseresznye, dió- és őszi baraczk. Gazdasági ipar: egy száraz malom. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak: férfiaknál 1.20-2.40 fill., nőknél 80-1.60 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 10-14 kor.
Puszta-Dobos: Jármy László birtoka. Összterület 630 k. hold, ebből szántó 616 k. hold. Az üzemrendszer hármas-forgó. Állattenyésztés csak a saját szükségletre. Fajok, ló: vegyes, szarvasmarha: nyugati, juh: merinó keresztezés, sertés: kisjenői. Gyümölcstermelés alma, melyből évenként kb. 50 métermázsa kerül eladásra. Gazdasági ipar: száraz malom. Napszámárak: férfiaknál 70-240 fill., nőknél 60-100 fill. Az átlagos földhaszonbér k. holdanként 14 kor. e vidéken.
Szakoly: Szentmiklóssy Sándor birtoka. Ide tartozik még az aba-pusztai, mihálydi és balkányi birtokrész is. Összterület 650 k. hold. Ebből szántó 550, kaszáló és erdő 100. Üzemrendszer váltó- és hármas-forgó. 36 k. holdon dohány, mely az 1897-iki kiállitáson kitüntetésben részesült. Lótenyésztés vegyes félvér, mely szintén már díjat nyert. Szarvasmarha 110 magyar faj, sertés: 200 kisjenői. Munkaerő helyi és vidéki, napszámárak: férfiaknál 60-2.00 fill., nőknél 60-1.20 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 10 kor.
Szent-György-Ábrány: gróf Szapáry Gyuláné, szül. gróf Festetich Karolina uradalma. Összterület 2987 m. hold. (Ezenkivül más megyékben még 5000 hold.) A szabolcsi áll 1800 m. hold szántóból, 500 kaszálóból és legelőből, 45 erdőből, 53 szőlőből. Az üzemrendszer három nyomásos. Dohánytermelés 54 k. holdon. Lótenyésztés: félvér arabs, állomány 22 drb. Szarvasmarha: 185 magyar faju. Sertés: 500 kisjenői keresztezés. Borászat 53 holdon, fajok: olasz rizling, piros dinka, bakar és zöld szilváni. Munkaerő helyben van, napszámárak: 279férfiaknál 80-1.60 fill., nőknél 40-1.00 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 8 korona.
Tisza Büd: Oláh József birtoka. Összterület 2300 m. hold. Ebből 1900 szántó, 100 kaszáló, 300 legelő. Az üzemrendszer négyes-forgó. Magtermelés: bükköny 15 holdon. Lótenyésztés 50 drb félvér; szarvasmarha 180 magyar faj, juh: 600 egynyíretü, sertés 750 fekete. Munkaerő helyben van, napszámárak: férfiaknál 70-1.60 fill., nőknél 50-80 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 20 korona.
Tura: Propper Samu birtoka. Ide tartozik a sényői és kemecsei birtokrész is. Összterület 3280 m. hold. Ebből szántó 2600, kaszáló és legelő 500, erdő 70, szőlő 8 m. hold. Üzemrendszer: váltó- és hármas-forgó. Takarmánytermelés: 250 holdon lóhere, luczerna és bükköny. Dohány 94 1/2 k. holdon. Lótenyésztés: 40 drb félvér, szarvasmarha: 100 jármos ökör és 200 magyar faj, galyabeli; juh: 1000 fésüs, sertés: 500 kisjenői. Borászat és gyümölcstermelés összesen 18 holdon, vegyes fajok. Munkaerő helyből és az aratáshoz, mely legutóbb nagyrészben gépekkel végeztetett, Galicziából; az állandó átalánymunkások: Mezőkövesdről. Napszámárak: férfiaknál 80-2.00 fill., nőknél 50-1.20 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 12 kor. A birtok részben alagcsövezve van. Ezenkivül vízvezetékkel és szélmotorral van felszerelve. Homokkötés szempontjából akácz- és szép fenyő-véderdőket létesített. A birtokhoz tartozik a 60 hold terjedelmü és erős szíktartalmu "Ludas" tó.
Vencsellő: gróf Dessewffy Miklós uradalma. Ide tartozik még: Érhát, Balsa, Rozsás, Varjú-Lápos, Belegrád, Paszab-csúcs, Görögszállás, Hajnalos, Oros, Nyíres, Nagyszállás, Butyka, Béltek, Baromlak, Harangod, mint hitbizományi birtokok: 20,913 k. holdban és Hangács-Banaszék, mint nem hitbizományi birtok 988 k. holddal. (Ezen kívül Csanádmegyében még a hitbizományhoz tartozik 1,954 k. hold és Zemplénben, Tokaj-Hegyalján 40 hold szőlő). A kert és beltelek 150 k. hold, mely egyúttal az ügetőménes és a siemmenthali házi tehenészet legelőjét képezi. A gazdasági és üzemrendszer túlnyomóan változó. Magtermelés: lóhere, luczerna, bükköny, mák, len stb. Vencsellőn ügető ménes van: 1899-ben a kanczák létszáma 15 darab, részben amerikai félvér, irlandi, orosz s magyar ügetők. Fedező mén jelenleg Robbie P., eredeti, Amerikából importált mén. Recordja angol mértföldre 2:10 3/4(kilométerre 1:21). Nyílvános pályán, a vencsellői ménesből "Pista" nevű csikó első volt Budapesten, Badenben s Bécsben mint 3 éves. Puzsi (nevű csikó) első volt Bécsben mint 2 éves; kétszer első volt Budapesten s többször Bécsben, mint 3 éves; több második s harmadik díjat nyert Budapesten és Bécsben a Bálvány és az Első nevű csikó. A hajnalosi tanyán 20 darab kanczából álló ménes van: sebes kocsi lovak (Juckerek) nevelésére többnyire arabs s lipiczai kanczák, jelenleg ott fedező mén egy eredeti amerikai ügető Zealotte, apja Mambrino-King, anyja Jennie Bates. A hangácsi tanyán egy gróf Károlyi István (nagykárolyi) nevelésü Ardeni mén van felállítva, az uradalmi igás kanczák fedezésére. Czélja: erős igás lovak nevelése, a saját használatra. Vencsellőn siemmenthali tehenészet van: az első anyag Széll Kálmán, rátóti, Forster Géza czonczoháti törzskönyvezett tiszta végű tenyészetéből szereztetett be. Bikák ugyanonnan; legutóbb pedig a bábolnai uradalomból egy Czéda nevű bika. Hajnaloson: egy már több mint 100 éve fennálló, tiszta magyar gulya van: vérfelfrissítés czéljából 1895-ben Sarkadról, 1897-ben Királytelekről, 1898-ban Futakról lett egy bika beszerezve. A tehénállomány 50-60 drb. Görög-Szálláson: szintén magyar gulya van (tehenek Hajnalosról), jelenleg egy Nyír-Béltekről beszerzett bika van: a tehenek létszáma 35-40.
Virányos-pusztán özv. Miklós Lászlóné gazdálkodik. Ide tartozik Császárszállás is. Összterület 800 m. hold. Üzemrendszer: hármas- és hatos-forgó. Magtermelés: 48 holdon, lóhere, luczerna, bükköny. Dohánytermelés 50 k. holdon. Gyümölcstermelés 20 m. holdon. Munkaerő helyben van, napszámárak: férfiaknál 80-2.40 fill., nőknél 60-1.20 fill. Az átlagos földhaszonbér a vidéken m. holdanként 16 kor.
Viss: Boócz Ferencz birtoka. Ide tartozik a gávai birtokrész is. Összterület 700 m. hold, ebből 540 szántó, 80 kaszáló, 60 legelő és 7 szőlő. Üzemrendszer: ugar. Magtermelés 20 holdon lóhere és luczerna. Dohány 30 k. holdon. Állattenyésztés saját szükségletre, fajok, ló: vegyes, marha: magyar faj, sertés: kisjenői. Gyümölcstermelés 6 holdon. Munkaerő helyben van, napszámárak: férfiaknál 1.00-2.40 fill., nőknél 60-1.00 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 13-14 kor.

A gazdasági egylet mintatelepe. (zárókép)
Saját felvételünk.

« SZABOLCS VÁRMEGYE FLÓRÁJA. Irta Szlabóczky Imre, revid. és kiegészítette dr. Borbás Vincze. KEZDŐLAP

Szabolcs vármegye

Tartalomjegyzék

 SZABOLCS VÁRMEGYE ERDŐGAZDASÁGA. Irta Ujfalussy Zoltán, revid. Bedő Albert. »